KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Terrorállam-e Ukrajna (és a mentora)? – XIV.

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A szakértő elmagyarázta: hogyan próbálnak az amerikaiak elhatárolódni a „33 wágneressel” kapcsolatos botránytól (1)

A járvány miatt Moszkvából sehol sem fogadtak járatokat. A 33 orosznak ezért Minszkből, isztambuli átszállással kellett (volna) venezuelai munkahelyére eljutnia. Mivel a július 25-i eredeti járatot lekésték, ezért munkaszervezőik egy Minszk környéki szanatóriumban foglaltak nekik szállást. Onnan a 30-i járattal utaztak volna tovább. Az isztambuli járat ukrán légtéren halad keresztül. A terv szerint útközben egy beszervezett utas rosszullétet színlelt volna. Amiatt a gép leszáll, az oroszokat pedig elfogták volna. Közben azonban valaki elhíresztelte, hogy az oroszok az augusztus 9-i elnökválasztás megzavarására érkeztek Minszkbe. Ezért a belorusz elhárítás emberei az előző nap őrizetbe vették őket.

„A CNN adása azt volt hivatva megelőzni, nehogy a Bellingcat (2) egy rossz pillanatban kikottyantson valamit ebben a témában” – mondta el a VZGLJAD c. lapnak Vlagyimir Kornyilov publicista. Előzőleg a CNN közölte, hogy a CIA 2020 nyarán segített az ukrán hatóságoknak kidolgozni egy olyan különleges műveletet, amellyel Belorusszia területén akartak 33 orosz állampolgárt kézre keríteni.

A 33 orosz elrablásának kísérlete közös akciója volt a CIA-nek, illetve ukrajnai fiókvállalatának, az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU – balról). A dolog alighanem azzal függ össze, hogy aktivizálódni látszik az ukrajnai háborús bűntettek kivizsgálására még 2014-ben megalakult, de eddig tetszhalott Nemzetközi Büntető Bíróság ICJ. Tavaly hallottunk róla először: a korábbi főügyészt, a nyugat-afrikai Gambia (Kunta Kinte szülőhazájának) korábbi igazságügy-miniszter asszonyát egy brit váltotta föl. A britekről tudjuk, hogy az oroszok legádázabb ellenségei. Ez az „ukrajnai” ICJ még „olyanabb” lesz, mint a Carla del Ponte-féle ICJ volt. Aki szinte csak szerb háborús bűnösöket talált a délszláv háborúban.

A „Bellingcat” nevű kiadvány már egy éve fenyegetőzik azzal, hogy közzéteszi azt az oknyomozó filmjét, ami arról szól: miként hiúsították meg Vlagyimir Zelenszkij környezetéből azt a titkosszolgálati akciót, amivel az oroszokat Belorussziában el akarták kapni. Ám most hajba kaptak” – mondja Vlagyimir Kornyilov politológus és publicista.

Mint elmondta: a Bellingcat üzleti megfontolásokból halogatja leleplező filmjének bemutatását. „Itt vagy valaki még több pénzt akar kapni az anyag közzétételéért, vagy a különleges művelet résztvevőinek nevein folyik az alkudozás. A film körül csapott lárma nem tesz jót sem az akció megrendelőinek, sem pedig végrehajtóinak. Noha mindenki számára világos, hogy a művelet mögött kezdettől fogva az amerikaiak álltak”(3) –vélekedik Kornyilov.

„A CNN pedig csak a dolgát teszi. Az amerikaiak számára világos, hogy egy rossz pillanatban a Bellingcat elkottyanthat valamit. Ezért az USA jó előre gondoskodott arról, hogy Washington szerepét ebben a történetben minél inkább leplezze. Kornyilov meggyőződése: az USA nem mintha hárítani akarná magáról a felelősséget az akció kudarcáért (4) – de ezáltal ebben az akcióban csupán mintegy a szponzorok és konzultánsok szerepe jut nekik”.

A Nyugaton rossz hírű „Wagner” orosz fegyveres magáncég. Ukrajnában azt állítják, hogy e cég zsoldosai kegyetlenkedtek „Ukrajna megszállt térségeiben” (értsd: Donbassz). Az ukrán titkosszolgálatok úgy két éve kapták feladatul, hogy próbáljanak kézre keríteni ilyen zsoldosokat, és Ukrajnába hozni őket. Magukat szintén ilyen zsoldosoknak kiadó ukrán ügynökök jól fizető venezuelai állás lehetőségével lépre csaltak kb. 180-200 oroszt. Közülük választottak ki 33 főt, akiket útnak is indítottak, Minszk felé.

Emlékeztetőül: a CNN, az ukrán felderítésből származó forrásaira hivatkozva arról adott hírt, hogy az amerikai Központi Hírszerző Hivatal segítséget nyújtott az ukrán szervek azon akciójának az előkészítésében, aminek keretében 2020 nyarán, Belorusszia területén 33 orosz állampolgárt akartak kézre keríteni.

A tévécsatorna szerint a CIA pénzzel, konzultációkkal, technikai segítségnyújtással támogatta az ukrán felderítést, ám magában a műveletben nem vett részt. Az amerikai kormányzat egy másik, meg nem nevezett forrása azonban ez vitatta. Ez a forrás azt állítja, hogy a CIA-nak abszolút semmi köze a 33 orosz Belorussziában történt elfogási kísérletével összefüggő eseményekhez.

A tévécsatorna beszélgetőpartnereinek egyikének állítása szerint az ukrán ügynökök egy katonai magáncég alkalmazottainak adták ki magukat. Akik egy olyan munkára toborozták az oroszokat, hogy Venezuelában olajfúró létesítményeket kellene védeniük. Igen előnyös, havi 5 ezer dolláros fizetéssel kecsegtető szerződést ajánlottak nekik. Valójában azonban Kijev kezére kívánták juttatni őket. (5) A CNN forrása elmondta: „erre a csalira több száz ajánlkozó harapott rá”.

Ez is érdekelheti:  Stoffán György: Elkezdődött…

A végén az ukrán felderítés munkatársai kiválasztottak 28 olyan oroszt, akiknek feltehetően közük volt a Donbasszban történtekhez. Hozzájuk csaptak még öt másik olyan személyt, akiknek nem volt semmiféle kötődésük a Donbassz eseményeihez. Az oroszoknak azt mondták, hogy Törökországba indulnak, majd onnan tovább, Venezuelába. A légtér lezárása miatt az oroszok autóbuszon érkeztek Belorussziába, ahol a Minszk környékén lévő „Beloruszocska” szanatóriumban szállásolták el őket. Néhány órával az előtt, hogy a repülőtérre indultak volna, a csoportot őrizetbe vették a belorusz KGB (6) munkatársai.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy ez az incidens az ukrán és amerikai titkosszolgálat közös akciója volt.

 Eredeti cikk itt

NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLT: AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SEGÍTETTE UKRAJNÁT KÉZRE KERÍTENI BELORUSSZIÁBAN AZ OROSZOKAT

 

A letartóztatott oroszokat elvezetik. A képen látható férfi: Andrej Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője. Őt – illetve rajta keresztül magát Zelenszkij elnököt – vádolják azzal, hogy rajtuk keresztül szivárogtak ki a lassan egy éve előkészületben lévő titkos elfogási akció részletei. Egyes hírek szerint vádemelés készült Zelenszkij ellen, árulás miatt. Az oroszok július 24-én indultak el. A határon azonban olyan sokáig tartott a vizsgálatuk, hogy lekésték július 25-i járatot. Letartóztatásukkal pedig a következő járatról is lemaradtak, így néhány napon belül másodszor is kicsúsztak az ukrán titkosszolgálat karmai közül.

A CNN, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, azt állítja, hogy az Egyesült Államok pénzzel és tanácsokkal segítette az ukrán titkosszolgálatoknak azt a tavalyi akcióját, amelynek keretében, Belorusszián keresztül megpróbáltak lépre csalni és Ukrajnába juttatni 33 olyan oroszt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük van a Donbasszban történő eseményekhez.

A tévécsatorna bemutatott egy interjút egy olyas valakivel, akit az ukrán felderítés egy korábban magas rangú munkatársaként mutattak be. Az elsötétített arcú férfi egy, az SZBU „ártatlanságát” cáfoló verziót adott elő. Eszerint az ukrán titkosszolgálatok létrehoztak egy „fal” fegyveres magáncéget. Amelyik több mint egy éven át toborzott oroszokat, állítólag egy Venezuelában rájuk váró munkára. Valójában a terv az volt velük kapcsolatban, hogy Kijevbe térítik őket, ahol majd elfogják és bíróság elé állítják őket. A tervet a belorusz hatóságok közbelépése hiúsította meg, akik még Belorusszia területén őrizetbe vették a csoportot, majd utóbb kiadták őket Oroszországnak. (9)

„Novosztyi” sajtóügynökség közzéteszi az elkészült riport szövegét: „Forrásaink úgy tudják, hogy az Ukrajna által irányított művelet kapott némi pénzügyi támogatást az Egyesült Államoktól. A CIA pedig műszaki segítséggel, illetve konzultációs tanácsadással járult hozzá az akcióhoz.” A tévéállomás azonban mindjárt leszögezi, hogy „egy magas beosztású amerikai tisztségviselő kijelentette: ezek a vádak nem felelnek meg a valóságnak.”

A korábbi ukrán felderítő azt állítja, hogy az ál magánhadsereg toborzója közben az oroszok szívesen beszéltek életrajzukról. Ami lehetővé tette, hogy a Donbasszban végbement harci cselekmények résztvevőiként azonosítsák be őket.

„Közülük ketten voltak olyanok, akik jelen voltak, amikor az MH17-es járatra kilőtték a rakétát (arról a malajziai Boeingről van szó, amelyik 2014. július 17-én, 298 emberrel a fedélzetén lezuhant a Donbasszban). Másik négy személy tagja volt annak a csoportnak, amelyik felelős az egyik katonai gépünk megsemmisítéséért, amelynek fedélzetén legjobb fiaink közül legalább 70-en lelték halálukat” (7) – állítja tévécsatorna beszélgetőpartnere. A tévétársaság állítása szerint ezt az interjút Kijev peremkerületeinek valamelyikében vették föl.

Korábban az ukrán sajtó azt közölte, hogy az általuk „a Wagner magánhadsereg martalócainak” nevezett 33 orosz utaztatása az SZBU és az ukrán HM alá tartozó Felderítési Főcsoportfőnökség (GUR)  különleges műveletének része volt, ami az információk kiszivárgása miatt bukott el. (8)

A lefogott oroszok a belorusz elhárítás kihallgatására várnak. Fizikailag ugyan nem bántalmazták őket. Lélektani nyomással próbálták őket arra rávenni, hogy vallják be: terrorcselemények elkövetésének, az augusztus 9-i elnökválasztás megzavarásának – sőt, Lukasenkó hatalmának megdöntésére érkeztek. Zsarolták őket halálos ítélet, életfogytiglani szabadságvesztés fenyegetésével – de azzal is, hogy kiadják őket Ukrajnának.

Maga az SZBU cáfolta, hogy köze lenne a 33 orosz elfogását célzó művelethez. Az egyik áldozat Kijevet provokáció szervezésével vádolta meg. Ám később bizonyítékok kerültek elő arról, hogy az SZBU-nak mégis volt köze az oroszok elfogását célzó akcióhoz.

Ez is érdekelheti:  Kézbe vagy nyelvre? – avagy a ferences Tóth Damján az Oltáriszentség ellen

Megjegyzések:

(1)  Ukrajnában régóta példát kívánnak statuálni a Donbasszban harcoló orosz önkéntesekkel kapcsolatban. Azt állítják, hogy az orosz önkéntesek között voltak a külföldön is rossz hírben álló „Wagner” orosz fegyveres biztonsági magáncég alkalmazásában álló zsoldosok is, akik a Donbasszban kegyetlenkedtek, háborús bűntetteket követtek el. Ezért az ukrán titkosszolgálatok feladatul kapták, hogy az Ukrajna határain kívül tartózkodó ilyen zsoldosok közül próbáljanak minél többeket kézre keríteni, Ukrajnába hozni, ahol egy Oroszországot megbélyegző monstre kirakatperben (a belőlük kínzásokkal kivert vallomások alapján) elítélték volna őket. A nevezett akcióban sikerült is, venezuelai munkalehetőség címén, lépre csalni 33 orosz fegyveres vagyonőrt. Mivel a járvány miatt a világ repülőterei Moszkvából nem fogadtak járatokat, Latin-Amerikába csak Minszkből indulva, isztambuli átszállással lehetett eljutni, a terv az volt: a két város között ukrán légtérben haladó repülőgépet, egy utas rosszullétének ürügyén Kijevben leszállítják, ahol az oroszokat aztán elfogják.

(2)  Nyugati titkosszolgálatok által gründolt, az ellenfelek lejáratását célzó álhíreket közlő és terjesztő „sajtóügynökség”.

(Csak az érdekesség kedvéért: bő négy éve az Önök tudósítóját vádolta meg az Index azon munkatársa, akiről nemrégiben kiderült, hogy a CIA kezére dolgozik. E vád szerint az orosz titkosszolgálatok létrehoztak az interneten egy „fal” csoportot („Kiállunk Oroszország mellett”). E csoportot használták fel, úgymond, arra, hogy rajta keresztül terjesszék dezinformációjukat. Aminek célja, hogy szembefordítsák egymással a magyar népet, a NATO egyes tagállamait, illetve magát a Szövetséget. Az Önök tudósítójának, mint az orosz titkosszolgálatok beszervezett ügynökének lett volna, eszerint a feladata, hogy a „fal” csoport adminisztrátoraként terítse a dezinformációt Magyarországon. Panyi Szabolcs förmedvénye a 2017. február 2-i Putyin-látogatás („fütyülős tüntetés”) előestéjén látott napvilágot. Annak habzó szájjal üvöltő szónokai világgá ordították annak minden lényeges, „elvi” megállapítását. Azóta tudjuk, hogy Orbán és titkosszolgálata orosz utasítások alapján bomlasztja belülről a NATO-t, Ukrajnát, akadályozza annak euroatlanti integrálódását, és szítja Kárpátalján a magyar szeparatizmust. A förmedvény alapul szolgált az ukrán titkosszolgálatok ama két feketelistáján, az ukrán illetékes szervek számára „spárgaként” szolgáló záradék összeállításához, mely alapján az Önök tudósítója ellen, – ha az illetékes ukrán szervek is úgy látják jónak – kiadható az elfogatási parancs, elkészíthető a vádirat egy esetleges, leendő bírósági tárgyalásra. Amely – a lelőtt maláj gép ügyében Oroszország ellen, Hágában most is folyó koncepciós perhez hasonlóan – hivatott lenne felgöngyölíteni a Kijev szemében a két leginkább ellenségesnek tekintendő állam titkosszolgálata között, Ukrajna, a „nyugati demokráciák” ellen irányuló együttműködést.

(3)  Az elfogott oroszok egy részét azzal vádolták volna meg, hogy részük volt a maláj utasszállító gép 2014 júliusi lelövésében. Ez ügyben Hágában most is folyik egy Oroszország elleni, koholt vádakra épülő koncepciós per. A holland titkosszolgálat két éve a donyecki néphadsereg egy nyugalmazott légvédelmi tüzérezredesét szemelte ki koronatanúnak, akit az ukrán titkosszolgálattal elraboltatott és Kijevbe hurcoltatott. Az ő, és a Kijevbe térített oroszok esetében is az volt az elképzelés, hogy kínvallatásokkal, tudatmódosító injekciókkal Oroszországra terhelő beismerésekre kényszerítik őket. A „tömeggyilkos, háborús bűnös” Oroszországot azután a világ kiközösítette volna magából – amit követően már bármit meg lehetett volna tenni vele. (Ezt a végső célt szolgálja az Oroszország ellen, a legkülönbözőbb területeken folyó lejárató kampány.)

(4)  Az akció azon bukott meg, hogy az amerikai titkosszolgálatoknak menet közben, váratlanul „jobb” ötletük támadt a 33 orosz „hasznosítására”, mintsem hogy az ukrán gestapó kezére játsszák őket. Valaki a köreikből eldugta a bogarat a belorusz elhárítás – amaz pedig Lukasenkó elnök – fülébe, hogy az oroszok, az az év augusztus 9-én megtartott belorussziai elnökválasztás megzavarására, diverziós és terrorcselekmények elkövetésére érkeztek Minszkbe. Azzal, hogy ezért a belorusz elhárítás az oroszok továbbutazása előtti napra virradóra lefogta az oroszokat, ezzel ők másodszor is lemaradtak az őket Kijevbe térítendő járatról.

VALÓJÁBAN AZ AKCIÓ FŐ CÉLJÁVÁ AZ VÁLT, HOGY EZZEL ÖSSZEVESZEJTSE EGYMÁSSAL MINSZKET ÉS MOSZKVÁT. (Ahogy Ádernek a „Krími platformon” való részvételével is az volt a cél, hogy éket verjenek az egymás felé közeledni látszó Budapest és Moszkva közé.)

A cél majdnem sikerült. Lukasenkó tajtékzott, és még arra is tett homályos utalásokat, hogy az oroszokat, töviről hegyire történő kivallatásuk után, esetleg átadják Ukrajnának. Erre persze már Moszkvában is forrni kezdtek az indulatok. Putyin aztán keményen, határozottan rendet tett a kérdésben, lehűtve belorusz kollégájának indulatait. Az oroszok így hazatérhettek. A hoppon maradt Kijev számára viszont Lukasenkó ellenséggé vált.

Ez is érdekelheti:  Feloszlatta az ukrán rendőrség a brutális kényszersorozások elleni tüntetést Kárpátalján

(5)  A felvételi beszélgetés során a jelentkezőktől azt tudakolták: vannak-e valós harci helyzetben szerzett tapasztalataik. Így észrevétlenül kiszűrték azokat, akik megfordultak a Donbasszban. Ügyeltek, persze arra, hogy ne csak olyanokat „szerződtessenek”, akik megfordultak a Donbasszban – nehogy feltűnő legyen.

Mintegy 180 jelentkező gyűlt össze. Közülük indították útnak az első 33 fős csoportot. A 33-ból öten nem harcoltak a Donbasszban. 7 fő a Donbasszból származott. Ők csupán egy-két hónapja kapták meg orosz útleveleiket. Így ukrán állampolgárságúakként, és ennek megfelelően hazaárulókként kezelték volna őket. E 33 főről állították, hogy a „Wagner” orosz magánhadsereg zsoldosai. Nem voltak ugyan azok, más cégnél dolgoztak – de a kínvallatások hatására nyilván ezt előbb-utóbb „elismerték” volna.

(6)  A volt szovjetköztársaságok közül Belorussziában megmaradt az egykori Szovjetunió néhány külsőleges jele. Az állambiztonsági szervezetnek megmaradt a Szovjetunió kora-beli elnevezése: KGB (Állambiztonsági Bizottság). Miután az 1994-es elnökválasztáson Alekszandr Lukasenkó legyőzte az addigi, Nyugat-barát, Sztanyiszlav Sztankevics elnököt, az annak idején a német megszállókkal is együttműködő belorusz nacionalisták fehér-piros-fehér zászlaja helyett visszahozta a belorusz szovjetköztársaság lobogóját.

(7)  A luganszki repülőtér ostromakor, 2014 júniusában (nagyjából egy hónappal a maláj légitársaság MH17-es, Amszterdam és Kuala Lumpur közötti járatán közlekedő Boeing utasszállító lelövése előtt) a luganszki népfelkelők lelőtték az ukrán hadsereg egy csapatszállító gépét. Amelyen az akkori hírek szerint magas rangú amerikai NATO-tisztek is utaztak. A népfelkelők, kétségtelenül, jól voltak értesülve: az egymás mögött szálló három gép közül a középsőt lőtték le.

Évek munkájával az SZBU nyomára bukkant annak a harcosnak, Gyenyisz Haritonovnak, aki orosz önkéntesként harcolt a Donbasszban – és aki lelőtte az ukrán gépet. Hat és fél évvel az eset után, az ukrán titkosszolgálat a Volga mentén elterülő Asztrahany megye egyik településén talált rá. Egy orosz alvilági csoportnak az SZBU által erre a célra felbérelt emberei ott csaptak le Haritonovra, és vitték magukkal egésznek az ukrán határig. Az elkábított, magatehetetlen embert, megbeszélés szerint, a határvonaltól egy-kétszáz méterre tették le. A határ túlsó oldalán várakozó három ügynök, a határon behatolva indult leendő foglyáért, hogy felnyalábolják és átvigyék őt a határon. Szerencsére azonban az orosz határőrök észrevették őket. A kialakult tűzharcban az egyik jómadár életét vesztette, a másik kettőnek sikerült visszamenekülnie az ukrán oldalra. Haritonov utóbb elmondta: tisztában volt nemcsak azzal, hogy kínozni, injekciózni fogják, de azzal is, hogy őt is összefüggésbe hozzák majd a maláj gép lelövésével.

(8)  Elsősorban az Egyesült Államok ügyködik azon, hogy Oroszországot véglegesen lejárassa, és elérje kitagadását a nemzetközi közösségből. Ezt célozza a maláj légitársaság 2014 júliusában a Donbassz fölött lelőtt gépének ügye – illetve a „Wagner” orosz magánhadseregnek „a megszállt területeken” (mint amilyen a Donbassz) elkövetett rémtetteiről szóló híresztelések.

A maláj gép ügyében, Hágában folyó per arra hivatott, hogy – fogságban lévő, illetve e célból elrabolt, majd előzőleg alaposan „megdolgozott” – „tanúk vallomásai” alátámasszák a vád Oroszországgal szemben koholt vádjait. Két évvel ezelőtt a minket az emberi jogok és a jogállamiság kérdésében egyébként rendszeresen kínpadra vonó Hollandia titkosszolgálata – fő inkvizítorunknak, Mark Rutte miniszterelnöknek legalábbis a tudtával – az ukrán titkosszolgálattal elraboltatta és Kijevbe vitette a donyecki néphadsereg egyik nyugalmazott ezredesét. Akiről a holland titkosszolgálat AZT FELTÉTELEZTE, hogy közreműködött annak a „Buk” légvédelmi rakétarendszernek Oroszországból a helyszínre szállításában, melynek egyik rakétájával lelőtték az utasszállítót. (Ez a verzió mostanra elvérzett: az utasszállítót semmiképpen sem „Buk” rakétával lőtték le.)

Itt még érdemes megjegyezni: az a fogolycsere, aminek keretében Vlagyimir Cemah nyugalmazott ezredes is kiszabadult, Ukrajna számára is nagyon fontos volt: számos, Oroszországban szabadságvesztését töltő ukrán (többnyire diverzánsok, terroristák) szabadon engedését várták ettől az aktustól. Orosz részről azonban addigra tudatában voltak: milyen veszélyekkel jár, ha Cemah továbbra is az ukrán gestapó börtönében marad. Így közölték: az ő szabadon engedése nélkül nincs fogolycsere. Kijev kénytelen volt meghajolni. AZ EURÓPAI PARLAMENT 40 KÉPVISELŐJE azonban – a magyar származású, holland Kati Piri vezetésével AZ UKRÁN ELNÖKNEK ÍRT LEVÉLBEN TILTAKOZOTT CEMAH SZABADON ENGEDÉSE ELLEN. Hollandia még jóval a fogolycsere után is tette a szemrehányásokat Ukrajnának az általuk ÁRTATLANUL is kínvallatásra szánt, idős tiszt elengedése miatt. (Lásd még: emberi jogok, demokrácia, és jogállamiság…)

Vlagyimir Cemah ezredes egy Oroszország és Ukrajna közötti fogolycserével menekült meg a rá váró szörnyű tortúrától. Hollandia, okulva a kudarcból, állítólag tucatnyi, tanúknak szánt embert őriz még egy titkos helyen. Csak találgathatjuk, mi történik ott velük. Még nevük sincs: betűkkel és számokkal jelölik őket, mint hajdan a hitlerista koncentrációs táborok rabjait (lásd még emberi jogok és jogállamiság!). Az egyik ilyen „tanú” a napokban elhalálozott (nem tudni, milyen körülmények között). Az elrabolandó 33 orosz egy részét is ilyen „tanúnak” szánták. (Mint azt az orosz önkéntest is, aki 2014 júniusában, a luganszki repülőtérért vívott harcok során lelőtt egy ukrán katonákat szállító ukrán teherszállító gépet. Akit tavaly decemberben raboltak el az ukrán titkosszolgálat által felbérelt alvilági alakok.

A 33 orosszal az amerikaiak megfogni gondolták az isten lábát. Kínzásokkal, injekciókkal egy részükből a maláj géppel kapcsolatos, míg a többiekből a zsoldos mivoltukból eredő, Oroszországot a külvilág előtt lejárató „vallomásokat” igyekeztek volna kiverni.

(9)  Rossz, félrevezető megfogalmazás. „Kiadni” akkor kellett volna őket, ha Oroszországból valamilyen bűn elkövetése miatt, a felelősségre vonás elől szöktek volna el, és Oroszország követelte volna KIADATÁSUKAT (kézre kerítésüket és az orosz hatóságoknak való átadásukat). A 33 bűntelen, ártatlan orosz esetében arról volt szó, hogy a belorusz hatóságok engedjék szabadon az igazságtalanul lefogott oroszokat, (akik esetében még annak a veszélye is fennáll, hogy – Kijev hivatalos követelésére – kiadják őket Ukrajnának) és tegyék lehetővé HAZÁJUKBA TÖRTÉNŐ VISSZATÉRÉSÜKET.

(10)  A toborzók az álomfizetéssel (havi 5 ezer dollár) kecsegtető állás elnyerésének feltételéül szabták, hogy az illetőnek legyenek valós háborús feltételek között szerzett tapasztalatai. A mit sem sejtő jelentkezők így örömmel tudatták, hogy harcoltak a Donbasszban (netán még ki is színezték történeteiket a „kolléga” előtt – hogy még biztosabban őket alkalmazzák a reménybeli munkára.)

Csikós Sándor – FrontNews

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kapcsolódó:

A 33 orosz fegyveres vagyonőr esete

Egy hadtörténész szerint a „Wagner” magán fegyveres szolgálat harcosai képesek lehűteni az ukrán hadseregből való forrófejűeket

Emberrablás nagyban – avagy terrorállam-e Ukrajna?

Ukrajna legádázabb ellenségei közé sorolták Magyarországot

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük