Szupergyors és halálosan pontos: így működik az orosz hiperszonikus rakéta
A NATO tehetetlenül áll az orosz hadiipar legújabb fejlesztése, a Kinzsal hiperszonikus rakéta előtt, amelyet először pénteken vetett be az orosz légierő a délnyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk mellett. A nyugati katonai szakértők egyelőre annyit tudnak az új csodafegyverről, hogy hihetetlenül gyors és precíz, és jelenleg nincs rá ellenszerük.
A moszkvai védelmi minisztérium szombaton megerősítette, hogy az orosz légierő Kinzsal hiperszonikus rakétával megsemmisített egy föld alatti lőszerraktárat a délnyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk térségében, Deljatin városa mellett.
Ez az első alkalom a háború kezdete óta, hogy Oroszország bevetette új, levegő-föld ballisztikus rakétáját. Az új típusú fegyvert eddig csak hadgyakorlatokon használták, legutóbb februárban, néhány nappal az ukrajnai invázió előtt – számolt be a német Focus Online.
A hiperszonikus fegyverek az elmúlt évtized legnagyobb haditechikiai fejlesztésének számítanak. Oroszország már 2018-ban sikeresen tesztelte az Avangard hiperszonikus rakétát, amelyet Vlagyimir Putyin akkor „gyakorlatilag legyőzhetetlennek” nevezett.
Russia has successfully tested new cutting-edge intercontinental strategic system Avangard. This hypersonic missile system will enter into service in 2019 when the first Strategic Missile Forces regiment equipped with Avangard will be deployed pic.twitter.com/23M1U5kMvZ
— Russia in RSA 🇷🇺 (@EmbassyofRussia) December 26, 2018
A Kinzsal előnyei: gyorsaság és pontosság
A Ch-47M2 Kinzsal – magyarul: Tőr – két szempontból is jelentősen eltér a hagyományos rakétáktól. Még a „hagyományos” szuperszonikus fegyvereknél is gyorsabb, és – ellentétben a ballisztikus rakétákkal, amelyek a puskagolyóhoz hasonlóan egy kiszámítható pályán mozognak – repülés közben is nagy pontossággal manőverezhető.
A moszkvai hadügyminisztérium szerint a Kinzsal hatótávolsága 2000 kilométer, sebessége pedig akár a 10 machot (több mint 12 000 kilométer/órát) is elérheti.
Nyugati katonai szakértők szerint a Kinzsal „csak” 6000 kilométer megtétele után tart a célra, azonban még ebben az esetben is 10–30 perc alatt elérheti Európa nagyvárosait attól függően, hogy honnan lövik ki.
A Kinzsal rakétákat MiG–31-es vadászrepülőgépek indítják, a ledobás után egy rövid, meghajtás nélküli szakasz következik. A rakétahajtómű csak azután kapcsol be, hogy a rakéta biztonságos távolságba került a repülőgéptől. A Kinzsal ezután 18–20 kilométeres magasságba emelkedik, ahol az irányítását egy úgynevezett inerciás navigációs rendszer és az orosz védelmi minisztérium GLONASS műholdas rendszere biztosítja.
▫️Destruction of a weapons depot of the Armed Forces of Ukraine by high-precision missile weapons strike. We can see the exact hit of an underground hangar with weapons and ammunition. pic.twitter.com/sKTF46Tdb0
— Минобороны России (@mod_russia) March 19, 2022
A célpont csak az utolsó pillanatban derül ki
Az orosz hiperszonkus rakéta olyan gyors, hogy támadás esetén perceken belül célba ér, nem hagyva időt az ellenség légvédelmének a reagálásra – írja a Focus Online. Ráadásul félig ballisztikus pályán mozog, ezért végig manőverezhető marad. A Föld légkörében bármikor képes magasságot változtatni és kitérő manővereket tenni.
A hiperszonikus rakéták használatának fő veszélye tehát szintén a felkészülési idő rövidségében rejlik. „Ez fokozza az idegességet, ami növeli annak lehetőségét, hogy támadási riasztás esetén azonnal beindítsák az atomfegyvereket, ami téves riasztás esetén nukleáris háborút is kiválthat” – mondta Jürgen Altmann fizikus, a Dortmundi Tudománygyetem munkatársa.
Oroszország mellett Kína és Észak-Korea is rendelkezik hasonló rakéta-prototípusokkal, a Nyugat viszont lemaradt a hiperszonikus fegyverek elleni védelem fejlesztésében.
Moskau meldet ersten Einsatz: So funktioniert Putins „unbesiegbare“ Hyperschallrakete „Kinschal“ https://t.co/UbHJcIHhoB
— FOCUS Online (@focusonline) March 19, 2022
Az Egyesült Államok az elmúlt években sok milliárd dollárt költött a hiperszonikus fegyverek fejlesztésére – eddig sikertelenül. A mérnökök számára a legnagyobb kihívást a repülés közben fellépő rendkívül magas hőmérséklet jelenti.
A Bulgarian Military katonai portál becslése szerint az Egyesült Államok a hiperszonikus rakétarendszerek terén – típustól függően – 5–9 éves lemaradásban van Oroszországhoz képest. Az USA valószínűleg csak 2023-ban állíthatja hadrendbe első hiperszonikus fegyvereit – írja a Focus Online.
Forrás: Híradó.hu
Kapcsolódó:
Először vetett be hiperszonikus fegyvert Ukrajnában az orosz hadsereg
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
