Szerbia rendezze a délvidéki magyarok ügyét, addig ne lehessen EU tag! – Gaudi az EU bővítési biztosát kérdezte az ET Közgyűlésen

Az Európa Tanács Közgyűlésének 2013. január 24-i ülésén Stefan Füle, az EU cseh nemzetiségű bővítési biztosa ismertette az EU bővítéssel kapcsolatos stratégiáját, amely most elsősorban a balkáni országokra fókuszál. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció Európa Tanácsba delegált tagja a biztoshoz intézett kérdésében kifejtette, hogy a csatlakozással szemben támasztott első számú feltétel a biztos korábbi nyilatkozatai szerint a joguralom érvényesülésének elve.

Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Szerbia EU csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az EU a Koszovóval fennálló viszony rendezéséhez köti, addig a Délvidéken élő közel 300 ezer magyar egyéni és közösségi jogai még mindig nincsenek teljes körűen biztosítva, gyakoriak az etnikai alapú jogsértések és a területi autonómiáról Szerbi hallani sem akar…

Kérte a biztos, hogy a délvidéki magyarság rendezetlen helyzetének megoldását is tegye az EU a szerb csatlakozás előfeltételévé. Stefan Füle válaszában elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogai valóban nagyon fontos elvek és a csatlakozásnál a figyelembe veendők, ismeri a „vajdasági” helyzetet, azonban a délvidéki magyar szervezetektől kapott értesülései szerint a helyzet nem nyugtalanító. „Bízzon bennem, ha bármilyen aggodalomra okot adó körülmény észlelek, akkor közbelépek” – mondat válaszában a biztos.

A kérdés és válasz itt látható:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=gMgC8R3iiyQ]

Mindebből napnál világosabban kitűnik, hogy ha délvidéki magyarság szervezeteinek és korlátozott jogkörű vajdasági Magyar Autonómia Tanács képviselői nem adnak teljes körű tájékoztatást a délvidéki magyarság problémáiról (csak néhány a jelentősebbek közül:  nyelvhasználat korlátozása, magyarság aránytalanul csekély képviseleti aránya a közigazgatásban és a az állami tulajdonú vállalatok vezetőségeiben, etnikai alapú támadások és koncepciós eljárások, oktatási gondok, területi autonómia hiánya, állami fenntartási magyar nyelvű egyetem hiánya, 1944-45-ös magyarirtások jóvátételének hiánya stb.) és nem lépnek fel határozott és egyértelmű követelésekkel a szerb állam felé és mindezt diplomáciai szinten a magyar kormány sem követeli, addig az Európai Unió sem foglalkozik a délvidéki magyarok helyzetével a szerb EU csatlakozás kapcsán. Történelmi felelőssége és kötelessége ezért a délvidéki magyar szervezeteknek és a magyar kormánynak, hogy mindezeket mielőbb meglépjék és elérjék ezáltal azt, hogy Koszovóval való viszony rendezése mellett a sokat szenvedett délvidéki magyarság ügyének magas szintű és kielégítő rendezése is legyen feltétele Szerbia EU csatlakozásának.

Strasbourg, 2013. január 24.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő

Kapcsolódó anyagok:

1. Szerbia kettős mércéje a nemzetiségi jogok terén – Gaudi felszólalása az ET koszovó vitájában

2. Végre beindul Gaudi javaslata alapján az elcsatolt területeken élő magyarok államilag szervezett jogvédelme

Nemzeti InternetFigyelő

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!