Stoffán Görgy: Exkluzív interjú Magyarország új miniszterelnökével


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

– Excellenciás miniszterelnök úr! Hivatalba lépése óta béke és nyugalom van a hosszú harcok után Magyarországon. Hogyan tudta ezt elérni?

– Nézze, a vérontás semmire sem megoldás. Sajnos az elmúlt évek alatt olyan mértéket öltött a gyűlölet, az egymásnak feszülés, hogy elkerülhetetlen volt a robbanás. Ma már hála Istennek utána vagyunk, az erőviszonyok tisztázódtak, a bűnösök pedig várják az igazságszolgáltatást celláikban. A harcok befejezését nem én értem el, nem nekem köszönhető, hanem a józanésznek, és annak, hogy a felbujtók, a hazaárulók és a békétlenkedők, a nemzet ellenségei feladták, elmenekültek, vagy letartóztatták őket. A magyar nemzetben pedig működik a katona nép lelkülete… ha nincs ellenség, minek harcoljon. Tehát béke van, és a kormány elkezdhette a munkát.

– Melyek az első megteendő lépések itthon és külföldön?

– A romeltakarítás, a felelősségre vonás és az ország, a Kárpát-medence magyar lakosságának a lelki nyugalma… illetve annak visszaállítása. Ma már látni kell, hogy semmi és senki nem fenyegeti hazánkat, és az egyelőre kisebbségben élő magyarságot a Kárpátok gyűrűjében. Van katonaságunk, határainkat védjük és a belső nyugalomra a politikától és a politikai nézetektől megtisztított, és új vezetőkkel rendelkező, létszámában megerősödött rendőrség vigyáz, karöltve a most alakított csendőr századokkal.

– Ez utóbbi az a csendőrség, amelyet a Magyar Gárda hozott létre?

– Nem, mert a Magyar Gárda vagy egy párt nem hozhat létre efféle szervezetet. A Belügyminisztérium hozta létre a szervezetet, illetve állította vissza jogaiba a kommunisták által feloszlatott Magyar Csendőrséget.

– Milyen minisztériumok felállítását tervezi Excellenciád?

– Változtatásokra bizonyára sor kerül, de nem most. Először az ország stabilitását kell biztosítanunk, és a megélhetést. Ma mindenkinek dolgoznia kell azért, hogy Magyarország önálló és független államként írja be magát Európa és a világ történelmébe. Most öt minisztériumunk (belügy, külügy, vallás-és közoktatás, igazságügy és gazdaság) van, amelyek az állam működéséhez elengedhetetlenek. A köztársasági elnöki szék ma üres, és ez sem maradhat így. Elnököt viszont akkor választunk, ha meghatározzuk az államformát, hiszen ma ez is nyitott kérdés. A köztársasági államforma nemzetidegen, és száz év alatt láthattuk, hogy az értelmetlen, nemzetellenes és hazug politika melegágya volt. Történelmi alkotmányunk van, érvényes és ehhez a királyság illő. Ám ezek olyan kérdések, amelyeken rengeteg szakember dolgozik, nemzetközi jogászok, államigazgatási szakemberek és történészek. Hónapok kellenek mire formába öntik a visszatérést ahhoz az államformához, amelyben tovább lehet lépni. Ma Magyarországnak nevezzük magunkat és neveznek minket. Így van nemzetközi megbecsülésünk, hiszen egy olyan nemzetközi változást segítettünk, idéztünk elő, amely megszüntette Európa eddigi legzüllöttebb és a nemzetek ellen való szövetségét, az Európai Uniót. Ma független, szuverén államok léteznek a nagy vízfej helyett, és visszatér Európa abba a kerékvágásba, amely hosszú évszázadokig bevált és értékes életet biztosított minden európai ország lakosságának.

– Nem tartja Excellenciád fontosnak a szövetséget bizonyos államokkal?

– Egyelőre az egyes államok hozzánk való viszonyát vizsgáljuk úgy, hogy minden eddigi szerződést és megállapodást törvényen kívül helyeztünk. Diplomáciai kapcsolataink természetesen működnek, de ennél tovább csak akkor léphetünk, és lépünk, ha ezt a helyzet megkívánja, úgy hozza. Egyetlen állammal sem vagyunk rossz viszonyban, de fenntartjuk a jogot arra, hogy bizonyos alapkérdésekben tárgyalásokat folytassunk.

– Melyek ezek az alapkérdések?

– Természetesen Trianon és Párizs kérdését kell úja tárgyalóasztal mellett tisztázni. Ne értse ezt úgy, hogy a határok visszaállításáról beszélek, ugyanis ezt ma már csak részben lehet, az etnikai határok mentén korrigálni. Hatmillió románt és ötmillió tótot nem szívesen látnék a magyar főhatalom fennhatósága alatt. Komplikált kérdés ez, de megoldható. Sajnos az idő nagyúr, és az idők változtatásait tudomásul kell vennünk. Ma már nem lehet az 1920-as évek politikai megoldásaiban gondolkodni. Az utolsó esélyt 1989-ben Horn gyula, majd 90-től Antall József játszották el. Ma már új elképzelések szerint kell e kérdésekben tárgyalnunk. Persze a tömbben élő magyarságot mindenképpen az anyaország fennhatósága alá kell helyezni területekkel együtt, s a szórványnak alapjoga kell, hogy legyen a magyar állampolgárság, amelyet senkinek nem lett volna joga elvenni… mi ez egy tollvonással visszaállítjuk, és minden magyar, aki igényli az állampolgárságot, egyetlen nyomtatvány kitöltése és a fényképezés után ingyen megkapja az útlevelét és a személyi igazolványát, két héten belül a címére.

– Nem tart attól, hogy ez az utódállamokban feszültséget okoz?

– Nem. Hiszen minden Ön által utódállamnak nevezett ország megadta saját nemzettársainak az állampolgárságot eddig is. E kérdésben csak a hazaáruló magyar kormányok nem tettek lépéseket, mert az MSZMP-nek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a mielőbbi beolvasztás volt a célja, együttműködve a nemzetiségeket elnyomó kormányokkal. Ezek a kormányok nem a magyar érdekeket szolgálták, hanem a nemzetközi tőke érdekeit – főként a saját boldogulásukra, zsebükre.

– Megszavazza-e ezt a magyar parlament?

– Jelenleg csak kormányzótanács működik, hiszen választások nem voltak a forradalom óta, így parlament sincsen. A pártokat betiltottuk, és kétlem, hogy tömegesen jelentkeznek majd az emberek képviselőnek, hiszen semmilyen juttatás és tiszteletdíj nem üti a markukat. Ezután az lesz országgyűlési képviselő, aki minden ellenszolgáltatás nélkül vállalja ezt a nagy feladatot. Választásokról azonban egyelőre nem is eshet szó, mert ennek a feltételei még nem adottak. Minisztertanács és Kormányzótanács dönt az országos ügyekben.

– Ezt nem diktatúrának nevezik?

– A diktatúra egy elnyomó és erőszakos közigazgatás neve. Magyarországon senkit nem fenyeget ilyesmi. Vannak törvények, amelyeket kötelezően be kell tartani, és fajra, nemre, vallásra tekintet nélkül minden magyar állampolgárnak alá kell vetni magát e törvényeknek. Aki nem teszi, az a törvény szigorát tapasztalja és munkával kell rászolgálnia arra, hogy visszakapja a bizalmat. A munkát mi jelöljük ki a számára.

– A forradalom alatt meglehetősen szélsőséges indulatokat is tapasztaltunk…

– Ami a szélsőségeket illeti, azokat éppen úgy megszüntetjük, mint a kommunista és liberális bűncselekményeket, a lopást, az ország vagyonának jogtalan eltulajdonítását. A nemzetiségeket és vallási csoportokat a jog és a törvény szerint hagyjuk működni, biztosítjuk a feladataik elvégzéséhez kellő feltételeket. De nem tűrünk sem zsidózást, sem cigányozást, sem rácozást, sem semmilyen gyűlöletre uszító szólamot. Minden magyar állampolgárnak – mint már mondottam egyenlő jogai és kötelezettségei vannak, és ezeket kell betartani feltétel nélkül.

– Említette az egyházakat…

– Az egyházak visszakapják a működésükhöz szükséges földterületeket, szükségleteik arányában. Önellátóknak kell lenniük, hogy mind a szociális, mind a pasztorációs munkát elvégezhessék a társadalom javára. Közös egyházi és állami szakemberek dolgoznak ennek a kialakításán is.

– Oktatás…

– Ez a legfontosabb kérdések egyike. Most gyorsan és hathatósan kell a fiatalságot visszaterelni abba a klasszikus erkölcsi közegbe, amelyet a kommunista és liberális hatalom drasztikusan és aljas módon szétvert, és a fiatalokból állathoz hasonló lényeket igyekezett nevelni. Megszűntek az amerikai típusú gyorséttermek, a Coca-Cola kultúra, a szórakozóhelyek nyitva tartását egyelőre korlátozzuk, bár ezt nem tartom helyesnek, csak szükségesnek. Az iskolai oktatásban az erkölcsi nevelés és a művészeti nevelés kap kiemelkedő szerepet, valamint a magyar történelem és irodalom ismerete.

– Tetszik-e Önnek a magyar hagyományok őrzésére alakult mozgalom, amelyet a forradalom előtt Magyarok Szövetsége néven ismertünk meg?

– Mindaddig nem ellenkezem és nem ellenzi a kormány és a kormányzó tanács, amíg ez nem terelődik vallási vitákba, gyűlöletkeltésbe. Lovagoljanak, vegyék fel a honfoglalás-kori jelmezeiket, fizessenek hatalmas összegeket a táltos-iskoláknak, nem érdekel. De amint újra fellángol az ősmagyarvallási hisztéria, abban a pillanatban betiltjuk a szervezeteket is. Igaz, ez a kommunista hatalom által kieszelt terv volt, és ennek a tervnek a gyakorlati megvalósítói ma már nincsenek szabadlábon, tehát kicsi a valószínűsége, hogy újra támad a kereszténység ellen e szervezet. Hiszen én magam is jól érzem magam egy-egy magyar vásáron, érzem az összetartást, és az egyet akarást, ami most a legfontosabb.

– A forradalom előtt sokat beszéltek a magyarság antiszemitizmusáról, a cigányellenességről, és egyéb nemzetközileg is elítélt bűneinkről…

– Már azok sincsenek szabadlábon, akik ezt a magyarellenes hangulatot keltették. Őket hazaárulásban találta bűnösnek a bíróság és ennek megfelelő büntetésben részesültek.

– Sokan csalódtak, mert a megfelelő büntetés sokak szánára a halálbüntetés lett volna…

– Isten adja az életet, tehát azt csak Isten veheti el. A társadalom jobban jár, ha ezek az emberek téglát égetnek a fiatalok lakáshoz jutására, ha követ törnek, ha villanyt szerelnek, ha kőművesek mellett segédmunkásként dolgoznak, vagy cipőt foltoznak. A halálbüntetés amúgy is nagyon humánus volna ahhoz képest, amit elkövettek a nemzet és a társadalom ellen. A büntetésük életfogytig tartó kényszermunka. És ha majd eljön az ideje, hogy kiengedjük őket, akkor is el lesznek tiltva a társadalmi életben való részvételtől. Ezeket az embereket örökre el kell különíteni a társadalomtól, mert férgei voltak a nemzetnek.

– Sikerült-e visszaszerezni az általuk külföldre vitt vagy mások nevére írt ingó és ingatlan vagyonokat?

– Örömmel jelenthetem, hogy az államadósság háromnegyed részét már vissza is fizettük a vagyonelkobzásokból befolyt összegekből. Lopott pénzből épült villáikban ma gyermek-rehabilitációs intézetek, gyermeküdülők és idősotthonok működnek, de arra is jutott az általuk ellopott, de általunk visszaszerzett összegekből, hogy ingyenes lehet az öregeknek és a nagycsaládosoknak a távfűtés és a villany. De tovább megyek: – Minden újszülött gyermek után a család 100.000 forintot kap. A családi pótlék gyermekenként a minimálbérnek megfelelő összeg, a munkanélküliek viszont nem kapnak semmilyen támogatást, mert munka van bőven, csak jelentkezni kell a munkaügyi hivatalokban. Hiszen ne feledjük el, hogy a ma még kusza Európából nem lehet importálni sem élelmiszert, sem használati tárgyakat… mindent nekünk kell előállítani. És mint láthatja Ön is, a magyar ember megteremtette az életfeltételeket.

– Lesz-e számonkérés a forradalomban résztvevő, és e néhány hétben gyilkosságot is elkövető forradalmárokkal szemben?

– Nem, de ennek már hangot is adtam. Egy forradalom nem Rózsafüzér Társulati ülés. Azt valakik a magatartásukkal kirobbantották, és a nép ítélete végrehajtatott egy részükön. És a nép szava Isten szava. Had mondjam azt, hogy ami e három és fél hét alatt történt, az önvédelem volt.

– Mikor kezdhetik el a pártok a működésüket ismét?

– Az MSZP-t és az SZDSZ-t, valamint a szélsőségekben partner Jobbikot, és az elmúlt húsz évben történt eseményekért közvetlenül vagy közvetve bűnös Fideszt végleg betiltottuk. Az MDF már forradalom előtt felszámolta magát, a kisgazdák és a KDNP a Fidesz része volt… tehát nincs olyan párt, amelyre most azt mondanám, hogy újra indulhat. Ha alakul, szerveződik egy jobb vagy baloldali párt, amely nem magyarellenes és nem idegen érdekek mentén tevékenykedik, akkor semmi akadálya a működésének. Egy alkotmányos rendben működő országnak kell, hogy legyenek pártjai, hiszen ez évszázadok, évezredek óta így van. Az államnak egyetlen elvárása és követelménye van a pártokkal szemben: – ha országos dolgokról kell dönteni, akkor a nemzet érdekei az elsők legyenek a döntéshozatalban.

– Milyen kapcsolatot óhajt kialakítani Excellenciád az egyházakkal?

– Már beszéltünk erről..

– Igen, de én most arra gondoltam, hogy a forradalom előtt erős keresztényellenesség nyilvánult meg jobb-és baloldalon egyaránt…

– Az egyházaknak remek diplomáciai érzékük, tudásuk van. Én szeretném, ha az ország irányításában is részt vállalnának, hiszen az ő tudásuk és diplomáciájuk utolérhetetlen. Talán a legjobb bizonyíték a két évezredes múlt. Az egyházak tekintetében is megszűntek azok az emberi és szellemi akadályok, amelyek az egész országot megmételyezték, és ma már a Szentszék is más szemmel nézi Európát. Mivel eltörölték a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseit és ajánlásait, a Katolikus Egyház is összezárt, a szabadkőműves bíborosok és papok kiestek a hierarchiából, és ezt az egyesületet Európában betiltották. Tehát Európa ma tiszta, békés és egységes. Ma a megmaradásért küzdünk közösen, tanulva az elmúlt évszázad bűneiből, és súlyos hibáiból. A társadalmak kivetették magukból az árulókat, és Krisztus parancsai szerint, a krisztusi szeretetben igyekeznek élni, mert látták, hogy a másik út járhatatlan. Tehát kérdésére visszatérve: Az egyházak éppen olyan felelősséggel tartoznak a nemzetekért, mint az állam. Meg kell osztani ezt a felelősséget, és mi erre törekszünk. Az állam, a társadalom és az egyházak munkája egy egység, amelyről nem lehet ezt vagy azt leválasztani. Láttuk mi lesz abból, ha a kormány társadalmi támogatás nélkül hoz törvényeket a társadalom ellen, és megcsonkítja az egyházakat… Leválasztja őket a közélettől.

– Végül had kérdezzem meg: Érez-e annyi erőt magában, amennyire szüksége lesz a teljes változás levezényléséhez?

– Itt nem a személy a fontos. Ha nincs nemzeti összefogás – amely most hatszáz év után ismét van! -, akkor semmi nem sikerülhet. Ha összefog a nemzet, akkor pedig mindegy, hogy ki a vezető. Én még érzek erőt magamban országépítésre… és Európa mai ország-vezetői is így gondolják, hiszen napi kapcsolatban vagyunk és ismerjük egymás problémáit. Ez az igazi unió… a szellemi és lelki unió, amelyben nemzeti megmaradásunkhoz egymásnak segíthetünk és nincs egy harmadik vérszívó fél…

– Izraellel milyen a kapcsolatunk?

– Mint Európa minden államának. Végre az eredeti államhatárok között élnek Izrael polgárai, de ott is tart a számonkérés, hiszen az ország fele Irán megtámadása miatt kipusztult, és ezért felelnie kell valakiknek. Majd ha új kormány és új diplomáciai vezetés lesz Izraelben, elkezdünk tárgyalni a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről…

– Köszönöm az interjút…

A Parlamentből kifelé jövet eltűnt a kép, zuhantam lefelé… és a kisfiam hangját hallottam egyre hangosabban: – Apa, apa, pisilni kell… Éjjel fél három volt…

Stoffán György főmunkatárs – Európai idő

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Read previous post:
Magyarország metanol-nagyhatalom! – A szenet nem lehet betiltani!
Jó, ha nem feledjük (3. rész) – Geönczeöl Gyula: Ne fasisztázzanak minket, hanem választ várunk ezekre a kérdésekre
Szent Korona Rádió: a köztársasági diktatúra csendben szedi áldozatait!
Close