Hirdetés

Sorsdöntő két nap a nyugati üzleti világ előtt

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

(Az találkozó csütörtökön és pénteken zajlott le – NIF)

Csütörtökön Európában, pénteken az Egyesült Államokban találkoznak politikusok, hogy jelezzék az üzleti világnak: irányításuk alatt tartják országaik gazdasági problémáit. A két nap várhatóan részeredményekkel zárul, így tovább folytatódhat a piaci bizonytalanság, de elkerülhető egy azonnali válság kirobbanása.

Rég nem látott bizonytalanság uralja a nemzetközi üzleti világot július 8-a péntek, az olasz tőzsdei zuhanás óta. Az elmúlt szűk két hét bizonytalanságát jól mutatja, hogy a svájci frank árfolyama mindössze 10 nap alatt 216 forintról e hét hétfőre 238 forintra, rekord magasságba emelkedett, csúcsot döntött az arany ára, és még soha nem látta annyira valószínűnek a londoni pénzügyi piac egy ország csődjét sem, mint most Görögországét.

Ebben a rendkívül törékeny hangulatban találkoznak csütörtökön az Európai Unió vezetői, hogy a görög gondokról és az európai adósságválságról egyeztessenek… Eközben az amerikai demokrata és republikánus pártok vezetőinek kell dönteniük az adósságplafon emeléséről, különben a világ legnagyobb gazdasága átmenetileg nem vehetne fel több hitelt és fizetésképtelenné válna.

Ha csütörtöki és pénteki eredményeket negatívan értékeli a piac az beláthatatlan következményekkel járhat, ha pedig csak kis lépést tesznek előre az európai és amerikai döntéshozók, de a problémák lényegét nem kezelik, folytatódhat a bizonytalanság a piacokon.

A tét: továbbterjed-e a görög válság

Az európai vezetők az elmúlt hetekben nem tudtak dűlőre jutni egymással, hogy miként állítsák össze Görögországnak – alig egy évvel az első után – a második mentőcsomagot. A görögök újabb segítség nélkül már szeptemberben képtelenek lesznek fizetni a lejáró adósságukat, ezért kell az újabb mentőöv. A vita az EU vezetői között leginkább arról folyik, hogy valamilyen formában érintsék-e a görög adósságot: egy részét elengedjék-e, csökkentsék a kamatot, kitolják-e a fizetési határidőt, illetve hogy a görög állampapírokat birtokló magánbefektetőknek részt kell-e venniük kötelező erővel a görög adósság átstrukturálásában.

A dolog tétje nagy: ha valamilyen formában az aktuálisan fizetendő összegnél kevesebb pénzt kapna egy magánbefektető, akkor azt részleges vagy teljes csődeseménynek tekintenék a hitelminősítők. A görög állampapírokat így a D, a csődöt jelentő kategóriába sorolnák, azokat az Európai Központi Bank nem fogadhatná el fedezetként az állampapírokat birtokló bankoktól (a görög bankok mellett a nagyobb EU-s országok közül Franciaország bankjainak van nagy görög állampapír-állománya), azoknak pedig megnehezülne a forrásszerzése, akár csődbe is juthatnak, ezzel továbbterjesztve más országokra is a görög problémát.

A Reuters keddi értesülése szerint felmerült egy olyan javaslat is, ami szerint egy új uniós különadót vetnek ki az európai bankokra, ami fedezetet nyújtana Görögország további kisegítésére. Így az unió elkerülné, hogy közvetlenül bevonja a piacot az új segélycsomagba, ezzel kicselezve a hitelminősítőket, miközben forrást tudna teremteni a görög lyukak betömésére.

Ha azt a döntést hozzák a politikusok, hogy a görög állampapírokat névértékük alatt be kell váltani az európai pénzügyi válságkezelő alap által kibocsátott kötvényekre, akkor ez egyet jelent az adósság egy részének elengedésével. Ekkor azok az európai bankok, amelyek görög állampapírokat tartanak, veszteséget szenvedhetnek el, mert a könyveikben nyilvántartott érték általában most a névértékhez közeli.

Nem kérdés a görög csőd

Valentinyi Ákos, a Cardiff Business School kutatója szerint “lassan megegyezhetnek az uniós vezetők, hogyan lehetne a görög államcsődöt levezényelni”. Valentinyi az [origo]-nak kijelentette: nem kérdés, hogy ez be fog következni, az elmúlt néhány hónapban nem olvastam egyetlen olyan elemzést sem, hogy a görög államcsőd elkerülhető. A kérdés nem az, hogy megtörténik-e, sokkal inkább, hogy mikor – tette hozzá a kutató.

Valentinyi szerint a politikai döntéshozók eddig csak arra játszottak, hogy minél későbbre tolják a görög csőd időpontját. A kutató szerint arra számítottak, hogy addig talán az euróövezet más országaiban kedvezőbb gazdasági helyzet alakul ki, de ez nem következett be.

Merkel előre hűti a kedélyeket

Az EU-csúcson azonban a görög ügynél többről lesz szó. Az elmúlt hetekben a befektetők már azt találgatták, hogy a Görögország bedőlése melyik más országot dönti el, a portugál, spanyol, olasz állampapíroktól megkövetelt felár ezért folyamatosan emelkedett, nagyon megdrágítva ezeknek az országoknak a forrásszerzését. A rendkívüli uniós értekezlet célja az eurózóna pénzügyi stabilitásának biztosítása, valamint, ahogyan az európai ügyekkel foglalkozó szaklap, az Euractiv fogalmaz, a cél az is, hogy “megakadályozzák az általános bizonytalanság közepette a válság továbbgyűrűzését az egyik legnagyobb államadóssággal rendelkező tagállam, Olaszország irányába, amelynek pénzügyi megsegítése messze meghaladná az EU átmeneti és rendszeres pénzügyi alapját is.”

A félnaposra tervezett EU-csúcs várhatóan feszült hangulatban telik majd. Ennek magyarázata, hogy az uniós vezetőktől már a múlt héten várta a piac, hogy megoldják a kérdést, de nem tudtak megegyezni egymással, akkor halasztották el e hétre a találkozót a megoldás esélyével. Az ellentétek viszont nem látszanak oldódni: a németek vezetésével egy blokk azt szeretné, hogy magánbefektetők is vegyék ki a részüket a görögök megsegítéséből, menjenek bele az adósság egy részének elengedésébe, átstrukturálásába. Ezzel szemben a franciák, és az Európai Központi Bank is életveszélyesnek tartja ezt a forgatókönyvet. Merkel és Nicolas Sarkozy francia elnök a vitás kérdések feloldása érdekében, még a csúcs előtt külön egyeztetnek.

Ráadásul elképzelhető, hogy csütörtökön nem is tesznek pontot az EU-s vezetők a történet végére. A német kancellár, Angela Merkel a Bloomberg tudósítása szerint azt nyilatkozta, hogy az európai adósságválságot nem lehet egy lépésben megoldani.

Egy válság előjeleiOlaszország lehet a terjedő görög válság első nagy áldozata – ez a felismerés rengette meg a piacokat július 8-án pénteken. Pedig Olaszország önmagában nem lenne veszélyben, a görög válság azonban felemésztheti az olasz forrásokat. Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságaként az egész kontinenst megrángatná az olasz csőd, de a többi ország adóssággondjaira is megoldást kell találni ahhoz, hogy magára találjon az európai pénz.Múlt hét kedden este, július 12-én a Moody’s nemzetközi hitelminősítő rátett egy lapáttal a piaci pesszimizmusra, amikor Portugália és Görögország után Írországot is a befektetésre nem ajánlott, spekulatív kategóriába sorolta.
A cég ráadásul másnap, július 13-án este közölte, leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette az Egyesült Államok besorolását. A Moody’s után a másik fontos hitelminősítő, a Standard & Poor’s pedig múlt héten pénteken közölte, legalább egy a kettőhöz az esélye annak, hogy kilencven napon belül leminősíti az Egyesült Államokat az államadósság-limit emeléséről folyó vita elhúzódása miatt.
A biztonságos eszközöket kereső befektetők soha nem látott csúcsra hajtották a frankot az euróval szemben, és a kedvezőtlen hangulatban a forinttal szemben is új csúcsot ért el a frank a múlt héten. Az előző heti esések után ezen a hétfőn is az eladók irányították az árfolyamokat a nemzetközi piacokon, ennek eredményeként 238 forint feletti még újabb csúcsra emelkedett a frankárfolyam. A hétfői rossz hangulatban a befektetők által menekülési célpontként kezelt frank mellett az arany árfolyama is emelkedett, és első alkalommal átlépte az unciánkénti 1600 dolláros árat. (Az arany árfolyama csak nominálisan jelent csúcsot 1980-ban ugyanis 850 dollárba került egy uncia arany, ami az inflációs hatással korrigálva ma 2400 dolláros árfolyamnak felelne meg.) Hétfői kedvezőtlen hangulatra jellemző, hogy Görögország mellett Írország és Portugália csődkockázati mutatói is egyre magasabbra emelkedtek, mindhárom ország negatív rekordot állított be hétfőn.

 Amerika trükközésre játszik

Amerikában tulajdonképpen sokkal egyszerűbb a kérdés, mint Európában. Barack Obama amerikai elnök péntekig adott határidőt az adósságplafon megemelésére, de a republikánusok és a demokraták még mindig nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben. Az elnök szerint július 22-ig egyezségre kell jutni, hogy a kongresszus augusztus 2-ig – mire a kormány fizetésképtelenné válna – tető alá hozzon egy jogszabályt, amely feloldaná a Washingtonra nehezedő nyomást.

A két párt közötti megegyezést az gátolja, hogy másképp képzelik el a adósságplafon emelésével mindenképpen szükséges költségvetési kiigazításokat. A megoldást egy kétpárti javaslat jelentheti, aminek keretében 3700 milliárd dollárral csökkentenék az ország adósságát. A tervet Obama elnök is támogatja, de ha ebben sem sikerülne megállapodni még mindig rendelkezésre áll egy jogi trükk.

Mitch McConnell, az ellenzéki republikánus párt kongresszusi vezetőjének ötlete alapján a republikánus többségű kongresszus azt szavazná meg, hogy az adósságplafont nem emelhetik meg, amit aztán az elnök megvétózhatna és így lehetővé válna a plafon emelése. Mindezzel csak időt nyerne McConnell és tervei szerint egy kongresszusi bizottságon belül dolgozná ki a jövőbeni költségmegtakarítások terveit. Éppen ezeket ellenzik viszont a demokraták és Obama elnök is, aki adóemeléseket is szívesen látna.

Kevesebb közpénzt kell költeni itt is, ott is

Különbség az uniós és az amerikai probléma között, hogy az Egyesült Államok adóssága ugyan óriási, de nem merült fel az esetleges fizetésképtelenség, míg az európai adósoknál a piaci árazások azt mutatják, hogy a befektetők elképzelhetőnek tartják ezt a kimenetelt. Ez pedig azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban a jövőben kell kezelni a felhalmozódott adósságot, miközben az európai rendszerben azokat a megörökölt állományokkal is kezdeni kell valamit, amelyeknél fennállhat a fizetésképtelenség veszélye.

Mind az amerikai, mind az európai esetben az a legfontosabb kérdés, sikerül-e a döntés mögé olyan intézkedési tervet állítani, amelyről a piaci szereplők elhiszik, hogy közép- és hosszú távon mérséklődni fognak a költségvetési kiadások.

Forrás: origo.hu

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás