Republic of Transylvania – Erdély Köztársaság
Évtizedek óta tevékenykedünk erdélyi testvéreink autonómia törekvéseinek sikerre vitele ügyében. .
Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az EU – valószínűleg az USA hatására – egyáltalában nem törődik az európai kisebbségek problémáinak megoldásával. Egy ideig reméltem, hogy az összes
érintett nép, Dél-Tirol példáját fogja követni, de erre nem került sor.
Az USA állásfoglalása érthető mert a fekete többségű déli államok valamint Texas és California, adott körülmények között, az elszakadást választanák. Tehát nem akarnak még egy európai precedenst sem támogatni. A románok pedig minden amerikai kérést azonnal és “lelkesen” teljesítenek, abban a reményben, hogy az USA védőszárnyai alatt nyugodtan folytathatják a magyarság megsemmisítésére törekvő tevékenységüket. Eddig nem is csalódtak.
Úgy látszik, a román kormány elnyomó tevékenysége ellen csak egyetlen módszer állna rendelkezésünkre, amelyet nem lehetne csak és kizárólag a nyakunkba varrni, de némi sikerre vezethetne: egy önálló Erdély Köztársaság rémképe.
Köztudomású, az erdélyi románok gondolkozó része nem becsüli sokra a regátiakat. Azt is tudják, a központi kormány a be és kitelepítésekkel igyekszik felhígítani az erdélyi, még ma is más
kultúrában élő románokat. Vannak olyanok is, akik ebből nem csinálnak titkot és nyíltan tevékenykednek egy független Transylvania érdekében. Ezek közé tartozik – feltehetően – Sabin Gherman is.
Néhány évvel ezelőtt kiadtunk a román, szerb, ruszin és szlovák népek történelmét, főként e népek becsületes történészei munkái alapján. Ezeket olvasni, letölteni lehet a honlapjainkról. Ezek
modernizált, zsebkönyv méretű kiadásán dolgozunk, s 2017 során kezdenénk terjeszteni. Ennek persze még pénzügyi akadályai vannak.
A román zsebkönyvet szeretnénk olyanra bízni, aki hajlandó és
képes volna azt a transylvanizmus szellemében megírni, amely a két nép számára elfogadható lenne.
Ha ezzel nem is érhetnénk el teljesen véreink céljait, talán elegendő nyomást lehetne gyakorolni a mindenkori román kormányra egy autonóm Székely és Partium tartomány érdekében.
Mivel a magyar kormánytól nem kapunk, nem is kérünk támogatást, mi nyugodtan tevékenykedhetünk ebben az irányban, őket semmiféle felelősség nem terheli, hiszen nem felelősek a mi tetteinkért.
Források:
Magyaródy Szabolcs, „Holló” füzete és az Erdélyi Világszövetség „Erdély Önrendelkezési Chartája”, amit Sebestyén-Teleki István szerkesztett 1989-ben
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
Butaság, Sabin Gherman nem elszakadni akar Romániától, hanem regionális gazdasági önrendelkezést, autonómiát. Meg kéne már végre tanulni helyesen használni a „függetlenség” és az „önrendelkezés/autonómia” szavakat, nem összekeverni a kettő értelmét.
Vincze úr! Mutasson rá, hogy ebben a cikkben hol vannak összekeverve és rosszul értelmezve „a “függetlenség” és az “önrendelkezés/autonómia” ” fogalmak. Magyarody Szabolcs egész életében ezzel a területtel foglalkozott, a cserkészek nevelése mellett. Még akkor, amikor maga a Kádár rendszerben meg se mert mukkanni. Az észt a FIDESZ háza táján kellene osztogatnia nem a kanadai öregcserkészeknek!
Az Erdély autonómiájának, ill. Erdély-köztársaság megteremtésének jogos igénye semmi esetre sem hasonlítható az USA néhány tagállamának az USA-tól történő elszakadásához, ennek jogosságához. Míg a történelmi Magyarország (Kárpát-haza, nagy-Magyarország) soha nem hurcolt be a területére senkit se rabszolgának, se szabad embernek; és nem irtott semmiféle s fajta őslakosságot! — addig az USA néger rabszolgákat hurcolt oda és irtotta az indiánokat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ” …Magyarország területéről soha senkit sem egyénileg, sem csoportosan ki nem telepítettek.” / gr. Esterházy János / és ez így volt egészen a II. világháború idejéig. Illik tudni még azt is, hogy a zsidók elhurcolása a németek parancsára történt! Aki ez ellen szegült, azt a helyszínen agyonlőtték. Hogy az USA az erdélyi törekvések kérdésében néma marad, ahhoz megvan a joga. De ahhoz nincs joga, hogy csaknem minden ország belügyeibe állandóan, gyakran igen durván beavatkozzon.
Vattay Szabolcs
Még álomnak is túl szép, de a remény hal meg utoljára –