KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Prof.Dr. Bokor Imre: EGY NOBEL-BÉKEDÍJAS VIZITJÉRŐL

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A MAGYAR JUSTITIA BIZOTTSÁG LEVELESLÁDÁJA

Elie Wiesel –  a kétes  kilétű Nobel-békedíjas író(?) -, két napig vendégeskedett hazánkban, de becsülettel eleget tett   zsúfolt programjának.  A tiszteletére rendezett  parlamenti konferencián is hallatta a hangját, tömény ostobaságok hagyták el hangképző szervét.   Eszmecserét folytatott Sólyom  László  köztársasgi elnökkel, valamint más, neves közéleti személyiségekkel,  majd részt vett a Hit Gyülekezetében összecsődült hithűek rendezvényén is.

A kergebirka agyú, és  ápolt kinézetűnek  aligha mondható író(féleség) keményen kritizálta  a magyarságot, megjegyezte, hogy vegyes érzelmekkel megy haza, mert társadalmunk nem veti ki magából a gyűlölet hordozóit.

Azt is elgügyögte, hogy nem tud megbocsátani a magyar nemzetnek (!) az őt és a családját ért szörnyűségek miatt! Sólyom Lászlót is “kiosztotta” az ún. “Gyülölet törvény” létrehozásának elmaradása miatt.  Erre mondhatnák, hogy a tudatlanságnak, a tájékozatlanságnak, az elfogultságnak és a pofátlanságnak nincsen határa!

A Mélyen Tisztelt Olvasók elnézését kell kérnem a negyedik jelzőért, de gazdag szókincseinkben nincsen más (enyhébb) kifejezés arra, aki képes szembeköpni egy nemzetet(!), még akkor sem, ha “sugók” sokasága befolyásolhatta állásfoglalásának kialakításában.

Jó lenne, ha Wiesel úr és elv(eszme)társai  tudomásul vennék, hogy(a világon) senkinek és semmiért  nem kell a magyar nemzetnek megbocsátani!  Nemzetünk –  Európában – egyedülállóként  védte a magyar, az osztrák, a lengyel, a csehszlovák és (részben) a román  zsidók tömegeit! Itt találtak menedéket a német megszállásig  a nácik  üldözöttjei, és Horthy volt az egyedüli európai államfő, aki “kesztyűt dobott” Hitlerhez.

A Londonban székelő Zsidó Világkongresszus elnöke  egy nyilatkozatában  hangoztatta (1942 vagy 1943–ban), hogy Magyarországon vannak a legvédettebb helyzetben a  zsidók! Tartott attól, hogy Horthy “kiugrik” a háborúból, mert abban az esetben a  német megszállás elkerülhetetlen lenne,  és a zsidók úgy járnának, mint Lengyelországban, Csehszlovákiában (majd Szlovákiában), illetve más (németek által) megszállt államokban!

Nemzetünk ellenállása megközelítőleg ugyan olyan volt, mint a magyar állampolgárságú zsidóké, akik  nem követték a Varsói-gettó példáját, és szinte szó (és tett) nélkül tűrték a deportálást. Arról sem hallani, hogy hányan álltak ellent a németeknek vagy a nyilasoknak és hányan szöktek meg menet közben?  Azokat, akik a bujkálást választották, a  magyarok segítették hajlékkal,  élelemmel és szállással.

Kispesten viszont,-  a  Horthy Miklós  úton lévő “nyilas házra” magyar katonák nyitottak sortüzet egy mozgó teherkocsi nyitott  platójáról (két  karszalagos őrszemmel végeztek), és néhány órával az esemény megtörténte után személyesen láttam  a járdán lévő vérfoltokat, valamint az épület homlokzatán a lövések nyomait.

Az is tény, hogy a Kossuth téri iskolánkban lévő zsidó tanulótársaink (akikkel soha semmilyen konfliktusunk nem volt), azzal  dicsekedtek, hogy hamarosan mennek Németországba, ott az élelmiszerjegyekre dupla adagot adnak (cukor, vaj, margarin, kenyér, hús, stb.,), mint itthon,  ahol  az esetek többségében, hosszú (gyötrelmes) sorbanállás során,  gyakran lehúzták az üzletek rolóit, mert elfogyott a  készlet,  és dobhattuk a szemétbe az adott napra (vagy hétre) érvényes   kis színes jegyecskéket.

Wiesel úr talán azt sem tudja (vagy nem akarja tudomásul venni), hogy a háborús bűnösök döntő többségét felelősségre vonták (zömében törvénytelen módszerekkel, a bosszúállás szellemében), tehát nincs kinek megbocsátani, mert a vélt vagy valós bűnösök már nem élnek. Egyeseket az Oktogon “lógatták” fel a lámpatartó oszlopokra 1945-ben a náci terrort túlélők, akik az ÁVO, az ÁVH vagy pufajkások pribékjeivel szemben viszont olyan elnézőek voltak, hogy miniszterelnöki, miniszteri  vagy  parlamenti székekhez juttatták őket, amelyek semmiben sem hasonlítanak a  lámpavasokra.

Wiesel úrnak kettős látása és mércéje van. Van amiről hallgat, van amit csak részleteiben ismer,  de az amnézia mindkettőt sűrű homályba takarja  az agyában.

A magyar nemzet elsöprő többsége sohasem volt rasszista. Nem úgy “szereti” a külföldieket, mint  pédául az izraeliak az arabokat,  az oroszok a csecseneket vagy ingusokat, a törökök az örményeket, a spanyolok a  baszkokat, a szerbek a horvátokat, a szlovákok a magyarokat, stb., stb.

Mi,- “befogadó” ország vagyunk, Budapesten például 22 zsinagóga működik, a legnagyobb  méretű “HANUKÁT” Európában évek óta itt szervezték, még a Hősök terét is “kiigényelhették” maguknak.

Nincsen tiltva és nem  büntetik a szlovák, a román, a  német és más nyelvek használatát, kulturális létesítményeik fejlesztését és látogatását,  de kétségtelen, hogy sokakat irritál az, ha nemzeti szimbólumaink használatát azok kérdőjelezik meg (vagy tiltják-tiltatják), akik nem ismerik a magyar történelmet, a szülőföldünk védelméért folytatott harcainkat, hőseinket és  véráldozatunkat,  de  nap-mint nap emlegetik saját veszteségeiket, egyetlenegy szóval sem utalva arra (vagy elbagatellizálva) a magyar nemzet veszteségeit, a Gulágra elhurcoltak  százezreit,  a Kádár megtorlása elől  kimenekült százezreket, a kivégzettek ezreit,  a  letartóztatottak és elítéltek  tízezreit, a kisemmizettek és megfigyeltek  több százezres  tömegét, miközben soha, senkitől nem kaptunk egy  fillér jóvátételt, kárpótlást  vagy köszönetet.

Nem folytatom tovább, mert a Wiesel-félék agyának  csekély befogadóképességét is izolálja a gyűlölet, a  tudatlanság  vagy  mások fájdalmával (szenvedésével és  veszteségeivel)  szembeni immunitásuk.

Jobb lenne, ha  Wiesel úr a jövőben elkerülné  országunkat! Ne alkosson véleményt kétnapos tapasztalata(?) alapján egy nemzetről, ne avatkozzon egy ország belügyeibe, fordítson nagyobb figyelmet a történelem tanulmányozására,  ne vegye készpénznek  a “súgóktól” érkező információkat,  foglalkozzon komolyabban választott szakmájával, mert a Nobel-békedíjat immáron több mint  húsz éve megkapta, meg kellene szolgálni  ezt az előlegezett elismerést, ne szítsa a békétlenség tüzét  néhány nagyhangú (erőszakos) személy vagy csoport (szervezet)  között.

(Prof. Dr. Bokor Imre)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

14 thoughts on “Prof.Dr. Bokor Imre: EGY NOBEL-BÉKEDÍJAS VIZITJÉRŐL

  1. Az ilyen békétlenkedő, ármánykodó zsidó férget ki kell tiltani országunkból, és erről nemzetközi közleményt kell kiadni. Mert tulajdonképpen, az ő qrva anyját.

  2. Ellie Vízel(magyarul:Lázár Vilmos) ha ennyire utálsz bennünket mia fa..nak jössz ide? ki kíványcsi a metszett farkadra?

    1. Na ki? Az esemény egyik szervezője, a fideszes zoltán balogh, valami keretlnydemokrata párt katolikus elnök zsolt semjén, judeomagyarisztán prímása péter erdő, a likud tesvérpárt fidesz oszlopos vezéralakjai, s az egész magát magyar parlamentnek nevező csürhe.
      De mert a vénembernek nem tetszett, hogy itt még létezik egy ország, hogy itt még él egy nemzet, most az első két likudos
      prominens, ez a balog meg ez a semjén, már utazik is az izraeli zsidóföldre bocsánatot kérni és újabb nyelvcsapásokat mérni a szőrös hátsó felükre.
      Így gondoljátok meg, kire szavaztok tavasszal!!!!

  3. Prof. dr. Bokor… ráadásul „akadémiai”… Ha volt is professzor, akkor ma már illendő lenne odaírni, hogy emeritus… Nem?
    De a leglényegesebb kérdést, több olvasó után, továbbra sem válaszolja meg a Szovjetúnióban kiképzett Kádár-szolga Bokor. Miért csak most harcol a magyarságért? 1990 előtt miért nem tette meg? (Miért csinálja ugyanazt mint Horn Gyula – bár a pufajkás, mentségére mondva, sohasem tagadta meg múltját!)
    (Tisztelt D. Károly Úr!

    Mielőtt kétségbe vonja Bokor Imre professzor Úr
    tudományos fokozatát, nézze meg az MTA hivatalos honlapját, s az MTA doktorai
    között a hatudomány oldalán a harmadikként megtalálja. Link:
    http://www.mta.hu/index.php?id=1123&mode=tud&val=Hadtudomany

    Amint egy volt miniszterelnököt élete végéig megilleti a
    „Miniszterelnök ÚR” megszólítás, éppen úgy egy akadémiai doktort is. Emeritus
    vagy sem, lényegtelen. A nyugdíjas tanár is az marad, ami volt.

    – szerkesztői megjegyzés
    )

  4. Tisztelt Admin! – Félreértettek. Nem vontam kétségbe Bokor Imre tudományos fokozatát (azzal magam is tisztában vagyok) – viszont a kollaborálása tényével sokan tisztában vannak Magyarországon és külföldön is. 1956-ban, mikor a magyar szabadságharcosok és sorkatonák vérüket, életüket adták a hazáért, Bokor elvtárs éppen a tudományos fokozatait tanulta a gyilkosoktól Szovjetúnióban… Később pedig Kádár alkirályságában fejtette ki katonai tudását, nem lett tagja a nemzet ellenállásnak… csupán csak 1990 után, mint Horn Gyula vagy a többi reformkommunista.
    Mit kellene tisztelni munkatársukban?

  5. Azért ez érdekes. A nif. admin az előzőleg, Dobszay feltett kérdésére már nemigen tudott válaszolni…
    Ezek szerint Horn Gyuszust is magasztalni lehetne, és mindazokat a komcsikat, akik átmenetileg, átfestve magukat most nemzeti színekben mutatkoznak.
    Nyilvánvalóan olykor Bokor ex-elvtárs is olvassa ezeket az oldalakat – magyarázatát adhatná, hogy miként jutott el a moszkvai elvtársaitól a nemzeti honlapokig?

    1. Szalay úr!
      Tudunk válaszolni, de nem a mi dolgunk itt Önökkel és a leírt alaptalanságaikkal vitatkozni.
      Képzelje el, hogy Bokor Imre volt az egyetlen magyar felsővezetésben résztvevő katonatiszt, aki nem volt MSZMP tag annak ellenére, hogy az kötelező volt valamennyi katonatisztre. Na, ehhez mit szól?
      Akkor hogyan kerülhetett, hogyan élhetett ezeken a pozíciókon? Úgy uram, hogy olyan speciális kiképzést kapott, amely a magyar haderő számára nélkülözhetetlen volt, és tanulmányaiban messze a legjobban végzett, a legtöbb ismeretre tett szert.
      Még egy fontos dolog, amit ne feledjünk el, a honvédség mindegy milyen a rendszer, a haza védelmének ellátásában a felelős, és a magyar történelem folyamán a politikusok egyetlen alkalommal sem tudták a magyar katonákat, honvédeket saját nemzetük ellen fordítani. Mit gondol ön nagyokos, miért kellett szétverni a magyar honvédséget és miért kellet kiépíteni az őrző-védő inkalos fegyveres testületet?
      Továbbá Szalay úr, jobban tenné, ha ön, mint volt politikai tiszt, aki egyébként pufajkás is volt, csendben maradna és nem azok ellen a szaktisztek ellen vádaskodna, akik nem politikai, hanem szakmai területen emelkedtek ki, voltak fontos helyeken.
      Na ehhez mit szól Szalaykám????? Ön ezeket a dolgokat mind nagyon jól tudja, hiszem maga politika tisztként ténykedett. Nem sül le a bőr a képéről, hogy ezen az oldalon vádaskodik olyan ember ellen, aki már akkor hangosan és nyíltan felemelte a szavát, amikor maga az elvtársai utasítására várt?
      Ugye tudja, hogy az olyan ember, mint maga hova való?

  6. Bokor Imre ugyanúgy szolgálta a Kádár-rendszert mint jómagam, századosként. Börtönben nem volt, a nemzeti ellenállás tagja nem volt. Míg én Bánkutyval, Dobszay Károllyal és még jónéhány hungaristával tettünk valamit (én például megírtam 56 igaz történetét), addig Bokor alezredes – múltját elfeledve – hirtelen demokrata lett.
    Most akkor azok mit szóljanak, akik valódi ellenállóként hosszú börtönbüntetést szenvedtek 1956 és 1988 között – ha már Bokor alezredes a követendő példa?
    És Önök miért annyira biztosak benne, hogy egy Moszkvában végzett-kiképzett főtiszt nem volt tagja az MSZMP-nek? (Talán éppen az alezredes elvtárstól?)

    1. Uram!
      Ön poltiszt volt és pufajkás! Miről beszélünk? Ennyi teljesen elég.

  7. Ennyi tényleg elég. – Nekem. – De úgy látszik Bokor úr kollaboráns múltja napjainkra már nem problematikus az Önök számára, ahogyan Balóné Morvai Krisztina múltja sem…

    1. Önnek meg a saját múltja nem problematikus, önmagának. Mikor nézett utoljára tükörbe?

  8. Dr. Bokor Imre professzor úr rasszista, antiszemita cikkeihez sajnos hozzászokhattunk, ő ugyanis tudományos alapon fajgyűlölő, amit jól megtanult a Szovjetunióban, mert ők viszont ebben is nagyok voltak.
    A professzor úr talán nem keresztény, ugyanis cikkeiben a szeretetnek a nyomát sem lehet felfedezni, a gyűlöletben viszont térdig jár. Igaz persze, hogy a „tudománynak” nincs sok köze az érzelmekhez, nem igaz?
    A bányász béka megszédülne, ha lenézne a cikkben megjelenő szellemi magaslatokra.
    Kedves professzor úr jó egészséget és hosszan tartó szellemi frissességet kívánok önnek!
    Nem tisztem védeni a professzor Urat, de talán ön is magába nézhetne (csak egy kicsit) (Híradmin)

  9. Tisztelt Híradmin!
    Magamba néztem és olyan szellemi mélységeket láttam, hogy beleszédültem.
    Remélem, önbizalmam eléri az önökét és ennélfogva elégedettek vele.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük