Póka László és felesége harcba száll a szabadságjogért

2017. április 6. 8:30-kor a BKKMB (Budapest, Hungária körút 179-187. fsz. 5.) tárgyalóban a dunavarsányi jegyző elmarasztaló határozatát támadjuk. A jegyzőnek az nem tetszett, hogy bóna zoltán házánál véleményt nyilvánítottunk.

30 000 Ft-ra bírságol minket Anitával, mert szerinte megszegtük a szilárd hulladék gazdálkodás szabályait.

Akinek van kedve alapjogokról való perlekedést hallgatni, jöjjön. Érdemes korábban érkezni, mert ezen a bíróságon nem egyszerű bejutni annak, aki sárga pólóban érkezik. Kértünk nagyobb termet.

Itt a bejegyzésben a bíróságnak ma írt levelünk, és a bírósági beadványunk olvasható.

Mellékletben a jegyző ellenkérelme, és határozata nézhető.

A mellékletek itt érhetők el:

https://www.facebook.com/Nemadomahazamat/posts/1808179899207947

Most kiderül, hogy dr. Króneisz Gábor bíró szembe mer-e menni a hatalom elvárásaival, és érdeklik-e az alapjogok. A nép alapjogai.

Kiegészítő irat:
„Tárgy: beadvány 3.K.27.001/2017 ügyben

Tisztelt Bíróság!

Mellékeljük a költségmentességi nyomtatványokat.

Eredetiben a tárgyalásra visszük magunkkal.

Az iratokból kitűnik, de azért röviden összefoglaljuk.
A Harci Opelnek Póka László nem tulajdonosa, csak üzembentartója.

Az ingatlanokban Póka Anita és Póka László ½-1/2 arányban tulajdonosok.

Az ingatlanokat a sopronbank szerint nagyobb összegű tartozás terheli, mint azok értéke. 

Az alperes ellenkérelmére a tárgyaláson reagálunk részletesen.

Előzetesen csak annyit, hogy rendesen belekavarodtak, a rendelet, a határozat, és az ellenkérelem hármasába.

Maguk sem tudják, hogy szemeteltünk, véleményt nyilvánítottunk, vagy egy politikus, jelen esetben bóna zoltán csipkés lelkét és bírálhatatlanságába vetett hitét sértettük meg.

Álláspontunk szerint itt inkább alapjogi kérdés áll fenn. A véleménynyilvánításhoz való jog ütközik azzal, hogy a vélemény hordozóeszközét a felhívott rendelet, és a jegyző szemétnek tekinti. („szilárd hulladék” a rendelet szövegében)

Az is furcsa, és az alperes zavartságát jelzi, hogy – bár szerintük megsértettük a szilárd hulladék elhelyezésére vonatkozó szabályokat – ellenkérelmükben már azt állítják, hogy ha ezt bóna zoltán beleegyezésével tettük volna, akkor nem lett volna szabályszegés.

Tehát bóna zoltán felülírhatja a szemetelés szabályait? Véleményünk szerint bóna zoltán nem a térség kiskirálya, csupán országgyűlési képviselője. És ne a saját érdekeit kellene képviselnie, hanem a térség lakosságáét.
Vagy egy politikussal szembeni véleménynyilvánítás esetén előzetesen meg kell kérni a politikus engedélyét? Ez nem üresítené ki a véleménynyilvánításhoz való alapjogot?

Értjük mi, hogy a politikusok, és az őket szolgáló jegyző ezt szeretné, de állítólag ez az ország papíron még nem diktatúra.

Ezen kívül fontos kérdés, hogy a kerítés külső felülete közterület, vagy nem.

HA közterület, ahogyan Dunavarsány jegyzője látja, akkor mi köze ehhez bóna zoltánnak?

HA magánélet része, mint ahogyan az első számú uzsorás parancsára a BKKB nyomozóbírója, és a Fővárosi Törvényszék egyik tanácsa látja, akkor mi köze a véleménynyilvánításhoz a jegyzőnek?

Szóval van kavar bőven. Jó móka lesz a tárgyalás.

Pontosan az alapjogi kérdések érintettsége miatt nagyobb számú hallgatóságra, és sajtó jelenlétére számítunk.

Kérjük ennek megfelelően legalább 15-20 fő befogadására alkalmas tárgyalót szíveskedjenek biztosítani.

Kérjük, hogy a zökkenőmentes beléptetés érdekében a Bíróság a portásokat tájékoztassa előzetesen a sajtó érkezéséről. Ez azért fontos, mert ezen a Bíróságon tapasztalataink szerint az őrök igen sajátságosan értelmezik a sajtószabadságot, és a nyilvánosság alapelvét.

Tököl, 2017.03.27. 

Póka Anita és Póka László”

Felülvizsgálati kérelem:
„Tárgy: Felülvizsgálati kérelem Dunavarsány jegyzőjének 3864-2/2016. számú határozatával szemben.

Tisztelt Bíróság! 

A fenti számú határozattal elég sok probléma van. Ezért alulírott Póka Anita és Póka László kérjük azt megsemmisíteni, a határozatot hozó hatóságot költségeink és káraink megtérítésére kötelezni.

Kérjük jelen beadvány jogerős elbírálásáig, a határozta végrehajtásának felfüggesztését.

Indoklás:
A határozatban foglaltak nem egyeztethetők össze a hivatkozott rendelet céljával

Az Alaptörvény U. cikk. g. pontját jelen ügyre alkalmazva az alkalmazott önkormányzati rendeletet megalkotó képviselő testület, valamint a rendeletet a határozatban alkalmazó jegyző, és ügyintézője bűnöző szervezetnek tekinthető.

Bűnöző szervezet alkotta a rendeletet, valamint alkalmazta a támadott határozatban.

Természetesen csak abban az esetben, ha a határozatban hivatkozott rendeleti pontot azzal a céllal hozták meg, és alkalmazzák, hogy a „politikai vélemény- és akaratnyilvánítást állami kényszer alá vonják”, a véleménynyilvánításhoz való jogot korlátozzák. Bűnük miatt az alaptörvény szerint el nem évülő felelősséggel tartoznak.

Amennyiben nem a véleménynyilvánításhoz való jog korlátozása volt a cél a rendelet megalkotásával, a hivatkozott rendelet jelen ügyre nem alkalmazható.

Mivel a rendelet szövegéből nem derül ki, hogy a rendelettel a véleménynyilvánítást kívánták volna szabályozni, korlátozni, valamint az eljárás során kétséget kizáróan bizonyítást nyert, hogy a felrótt cselekmény politikai véleménynyilvánítás volt, a határozatot annak törvénytelen volta miatt meg kell semmisíteni.

A fentebb hivatkozott Alaptörvényi rendelkezés a „kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek” általános bűnösségét mondja ki.

Az Alaptörvény U. cikk g. pontja értelmében a bűnösségüket kimondták többek között „.. a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért,…”

A rendeletet alkotó képviselő testületre, határozatot aláíró jegyzőre, dr. szilágyi ákosra, igazgatási osztályvezetőre, hebóné dull mária ibolyára, ügyintézőre, dr. nagy csillára, valamint a mögöttük álló, és őket irányító kormánypártra Bródy után szabadon mondhatnánk, hogy „Ezek ugyanazok.”

Sajnos nem mondhatjuk.

Ezek rosszabbak. Nem mintha visszasírnák azt a korábbi diktatúrát, de meg kell jegyeznünk, hogy akkor sokkal kevesebben éheztek, a legtöbb embernek volt hova hazamennie, és nem volt ennyire nyílt az államilag intézményesített lopás. Azt is meg kell jegyeznünk jelen eljárás tükrében, hogy a szabadságjogok gyakorlatával kapcsolatban sem javult a helyzet. Legfeljebb a látszat más.

Véleménynyilvánítás szabadsága

A Alaptörvény IX. cikkében kimondja a véleménynyilvánítás szabadságát.

Álláspontunk szerint ezt az alapvető szabadságjogot egy önkormányzati rendelet nem korlátozhatja.

Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy jelen beadvány alapján – mivel az önkormányzati rendeletet véleménynyilvánítás korlátozásának megkísérlésére alkalmazták – kezdeményezze a rendelet, és annak alkalmazásának alkotmányossági felülvizsgálatát.

A határozat második oldalának utolsó előtti bekezdésében megállapítja, hogy kötelezettek megsértették Magyarország Alaptörvényét, mert az kimondja, hogy „A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.”

Ebből a részből az is látszik, hogy a határozatot hozók nem alkalmasak határozat meghozatalára. Azt sem vették észre, hogy „mások emberi méltóságának a megsértése” nem jegyzői hatáskör. 

Emiatt szintén törvénybe ütköző a támadott határozat. 

Az Alaptörvény XXVIII. cikk 4. bekezdése alapján nem nyilvánítható jogellenes, általában a közösségi együttélés szabályaival ellentétes cselekedetnek az Alaptörvény, nemzetközi jogok, Uniós jogi aktusok által elismert véleménynyilvánítás. Egy önkormányzati rendelet – még a dunavarsányi sem – írhat felül magasabb szintű jogszabályokat.

Egyéb iránt, ha megpróbálta volna a hivatkozott rendeletet értőn elolvasni a határozatot hozó trió, akkor hamar rájöttek volna, hogy egy cselekedet, vagy magatartás attól még nem sújtható bírsággal, ha a rendelet azt nevesíti.  A közösségi együttélés szabályait akkor sérti egy magatartás – függetlenül attól, hogy a rendelet nevesíti-e – ha általában „a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti, vagy veszélyezteti.”

A hivatkozott rendelet 1. § 2. bekezdése rendelkezik a fentiek szerint.

Mivel a rendeletben a közösségi együttélés szabályainak megsértésének megállapításának feltételében „és” kapcsolat van közösségi együttélés szabályainak megsértése (általában) és az között, hogy a rendelet közösségi együttélés szabályaival ellentétesnek ítélje meg a magatartást. Vagyis mind a két feltételnek teljesülnie kell.

Jelen esetben egyik sem ál fenn. Mert a véleménynyilvánítás nem egyenlő a plakát, hirdetmény elhelyezéssel, és fel sem merül a felirattal megrongálás esete.

Ezen kívül, ha bíróság mégis arra az álláspontra jutna, hogy politikai vélemény kiragasztása egyenértékű plakát, hirdetmény elhelyezéséve, jelezzük, hogy erre felhatalmazásunk (engedélyünk) van.

Ez a felhatalmazás maga az Alaptörvény IX. cikke, a Római egyezmény, az Unios jog, és az a tény, hogy a véleménynyilvánítás helyszínén köztudomásúan egy politikus, – bár igen keveset szerepel az emberek érdekében, mégis – közszereplő lakik.

Ahogyan fent írtuk, semmi esetre sem lehet a közösségi együttélés szabályaival ellentétes egy békés, politikai célú véleménynyilvánítás.

Az egyenlő bánásmód elvének megsértése

Az Alaptörvény XV. cikk 2. bekezdése kimondja, hogy az alapvető jogokat bármely megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítja.

Jelen ügyhöz szorosan kapcsolódik a 2. bekezdésben külön nevesített politikai vagy más nézet, és a vagyoni helyzet szerinti megkülönböztetés tilalma.

Vagyis a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alapjogot mindenki számára egyenlően kell biztosítani. Tehát azok számára is, akiknek vagyoni helyzete miatt nem telik hatalmas színpadokra a Kossuth téren, hanem kénytelenek véleményüket költség hatékonyan pl. egy papírlapra írva kifejezni.

Az szintén ide tartozik, hogy jelen ügyben eljárás alá vontak számára politikai nézeteik miatt a hatalom eleve általában tiltja, gátolja más módon a véleménye kinyilvánítását.

A vélemény nem szemét 

A rendelet, határozatban hivatkozott 4. §-a „A köztisztasággal, és települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatással” kapcsolatban fogalmaz meg magatartási szabályokat.

Minden bizonnyal a jelen ügyből kizárhatjuk a köztisztasággal kapcsolatos kérdéskört.

A szilárd hulladék jelen ügyhöz szintén nehezen kapcsolódik. Igaz mindketten hallottuk már bóna zoltán nevét szilárd hulladékkal kapcsolatban megemlíteni.

Így hangzott: „Ez a bóna milyen szemét!”

Azt látjuk, hogy itt nem erről van szó. Vagyis a rendelet 4. §-a nem alkalmazható jelen ügyre, mert sem köztisztasági, sem szilárd hulladék kezelési kérdéseket nem érint.

Véleménynyilvánítás volt.

Mielőtt a határozatot hozó trió fideszes parancsra elkezdene kapkodni, és újabb hibákat követne el annak érdekében, hogy cselekedetünket belegyömöszölje az igen gyengére sikerült rendeletbe, néhány dolgot érdemes előre vetíteni.

Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy jogilag helytállóbb rendelet születhetett volna, ha a szomszédos óvoda kiscsoportosaira bízták volna a megalkotását. 

Szóval csak arra kívánjuk felhívni a figyelmet, nehogy a határozatot hozó trió a nagy kapkodásban a 4. § g. pontját próbálja meg alkalmazni a határozat kijavításában. Az ugye a közterület fekáliával történő szennyezését szabályozza. Mert ugye olyant is hallottunk már általában a politikusokra és bóna zoltánra vonatkoztatva is, hogy „szar alak”

Ugyan így hívjuk fel a figyelmet a 4. § k. pontjának téves értelmezésétől való tartózkodásra. Az ugye a rágcsáló irtásról szól.

Igaz, hogy kikerült patkányt ábrázoló kép, de jelzzük, hogy ez szintén békés véleménynyilvánítás volt. Nehogy a végén az miatt marasztaljanak el, hogy nem gondoskodtunk a rendszeres rágcsáló irtásról.

Egyéb hiányosságok

Szintén hiányossága a határozatnak, hogy nem jelzi pontosan az elkövetési magatartást személyekre lebontva.

Póka Anita és Póka László részére közös bírságot állapít meg. Nem vagyunk jogászok, és így pontosan nem tudjuk megfogalmazni az ezzel kapcsolatos ellenérzéseinket, csak úgy, furcsa. Hogy most akkor ki, mennyit fizessen? Mi volt a bűne?

Olyant már hallottunk, hogy családi adókedvezmény, ígéretek és tervek szintjén olyant is, hogy családi adózás. De – talán mi vagyunk tájékozatlanok – olyant még nem, hogy családi büntetés.

Lehet, hogy ez miatt is törvénytelen a határozat. 

A határozat nem írja, így nem tudhatjuk, hogy jelen beadvány illetékköteles-e. Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy ezzel kapcsolatban szíveskedjen részletes tájékoztatást nyújtani. Amennyiben illetékköteles, úgy 30 nap határidő biztosítását kérjük a költségmentességi nyomtatványok beszerzésére.

Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy mérlegeléssel szíveskedjen megállapítani költségtérítést, és nem vagyoni kártérítést részünkre az elvtelen, alapjogokat sértő határozat és eljárás miatt.

Költségeink keletkeztek az utazással, levelezéssel, időráfordítással kapcsolatban, sérelmünk maga az eljárás miatt.

Szintén jelezzük, hogy a bírság kiszabásával kapcsoltban is törvény és rendelet ellenesen határozott a trió.

A rendelet 13. § 4. bekezdés úgy fogalmaz, hogy „A pénzbírság kiszabásánál figyelemmel kell lenni… és arra, hogy az alkalmazott jogkövetkezménytől mennyiben várható visszatartó erő.”

Köztudomású, tény, tehát még bizonyítani sem kell, hogy a Póka családot és a Sárgapólósokat sem 30 000 Ft, sem 100 000 Ft, sem előállítás, sem börtön, sem elzárással fenyegetett eljárás nem tartja vissza attól, hogy véleményt nyilvánítsanak.

Tehát rendelet ellenes a határozat. 

Jelen politikai és társadalmi helyzetben nem csupán lehetőség, hanem erkölcsi kötelesség a politikai- és pénzhatalom önkényével és az ettől való szabadulás lehetőségeivel szemben véleményt formálni. 

Kérjük, hogy amennyiben tárgyalás nélkül nem állapítható meg, hogy a támadott határozatot meg kell semmisíteni, úgy ügyünkben az Alaptörvény XXVIII. cikkében biztosítottak szerint nyilvános tárgyalást szíveskedjenek tartani. A nyilvánosság alapelvére, az ügy alapjogot érintő súlyára figyelemmel kérjük legalább 20-30 fő hallgatóság befogadására alkalmas tárgyaló, valamint a sajtó korlátozás nélküli felvétel készítési jogának biztosítását.

Tököl, 2016. december 20.

Tisztelettel:

Póka László, Póka Anita

Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Korábbiak:

Végjáték az uzsorással – Mert „Nincs végzet, csak ha bevégzed”

Póka László elhatározta, ha kell, ellenáll

Úgy tűnik, hamarabb lesz Póka Laci kitoloncolva Magyarországról, mint bármely migráns

17 megyéből tiltották ki Póka Lászlót