Póka László: Egy bírósági titkár átalakulása
Tisztelt Nemzeti InternetFigyelő Szerkesztősége!
Volt egyszer egy bírósági titkár, aki nem értette, vagy nem érthette az alapvető szabadságjogokat. – Ezt elcseszte.
(Szerkesztői anyagok nyitókép és word dokumentum itt érhetők el: https://drive.google.com/folderview?id=0B8mQPVCeJWktZUg3MkEwRWF2RFE&usp=sharing)
Nem csak hogy az alapvető jogok érvényesítéséről mondott le nagy szabina bírósági titkár, de azt hitte, hogy azért ül a bírói székben, hogy másokat alázhasson. Kíváncsian várjuk, hogy a kizárást elbíráló tanács hogyan vélekedik majd.
Cikk: Póka László
Elfelejtettek szólni neki, hogy a Nem adom a házamat mozgalom sárgapólósai a bíróságra fehér felsőben szoktak járni. Mint tudjuk ők nem azok, akik eltűrik az elnyomást.
Csak ez, utóbbi lehet a magyarázat arra, hogy meglepődött, amikor a mozgalom tagjai megelégelték a mocskosságait, és olyant tettek, amit bíróval még nem sokan.
Na, nem a kizárási indítvány volt a különleges. Inkább annak indoklása, és az összeszedett érvek.
Golcs Marika szerint 2016. február 2. napján vagy vége lett egy bírói életpályának, vagy ott kezdődött az, hogy igazi bíróvá váljon. Olyan bíróvá, akit nem lehet utasítani. Majd meglátjuk.
Nyolc tárgyalási nap volt szabinával négy ügyben. Az elsőnél tüneményes volt, remek indoklással láthatóan felszabadultan hozott felmentő ítéletet. A tárgyalás végén bájosan emlegette fel, hogy hamarosan másik ügyben is találkozunk.
Aztán valami eltört, valami elszakadt. Mi sokáig úgy gondoltuk, hogy meg lehet ragasztani. A hetedik együtt töltött nap után rá kellett jönnünk, hogy nem lehet. Szabina már nem az az ember, aki volt júliusban.
A következő mozgalmi találkozón összegyűjtöttük azokat a szabinaságokat, ami miatt szerintünk nagy szabina nem méltó arra, hogy a bírói székben üljön.
Vagy először színészkedett, vagy más parancsot kapott.
A bájos, nagy tudással rendelkező, odafigyelő bírósági titkárból vérszomjas, alaptalanul ingerült labanc lett.
Nehezen tudom elképzelni, hogy valaki, aki júliusban még érti az alapvető szabadságjogokat, helyesen, és lelkesen idézi az AB 75/2008-as határozatát…. – Szeptemberben úgy gondolkozzon, hogy aki meglát egy rendőrt, annak csendben vigyázban kell állnia.
Sok kérdés között egy erősen foglalkoztat:
– Tudta, hogy nem ijedünk meg piCsányitól…
– Tudta, hogy Orbánnál is egy hónapot csöveztünk
– Tudta, hogy már tüntettünk bankfiókokban, képviselői irodaházban, kúria épületében, alkotmánybíróságon, rendőrpalotában…
– Tudta, hogy bátran válaszolnunk meg minden támadást….
Miért gondolta azt, hogy ő büntetlenül tiporhatja sárba jogainkat, emberi méltóságunkat?
Nem szabina, és szabinák! Ne tűrjük! Mi a bíróságokon független bírókat szeretnénk, nem a hatalom postásait.
Ha mégis postást játszotok, ne csodálkozzatok, ha a fejetekkel üzenünk a kifosztóknak.
A kizárási indítvány szóbeli benyújtása itt tekinthető meg, „Így neveld a labanc bírót!” címmel: https://www.youtube.com/watch?v=lDHCQLZyXNY
Előbb még 26 percen keresztül helyre tettem a szabálysértési hatóság képviselőjét, anyagokat adtam be, bizonyítottam, hogy nem követhettük el azokat a szabálysértéseket, amiket felróttak nekünk.
Még 3 perc cicázás után elmondtam bírósági titkárnak, hogy nem alkalmas arra, hogy alapvető szabadságjogokat érintő ügyekben eljárjon. Utána még 27 percen keresztül indokoltam, hogy miért kell eltávolítani őt fontos döntések közeléből.
Megmondom őszintén jól esett. Nem volt könnyű megtenni, hiszen tisztában voltam vele, hogy egy karrier törhet ketté. Aztán győzött az a gondolat, hogy hatalmat kiszolgáló, másokat alázó, magán uralkodni nem képes bírókra nincs szükség.
Mivel szabina önként vállalta a postás szerepét, így a végén üzentem vele a hatalomnak:
„Nem menekülök el, inkább elvérzem, gyere csak, nem félek a harctól sem.”
A tárgyalás utáni sajtótájékoztató itt tekinthető meg, „ Így neveld a hatalmat” címmel: https://www.youtube.com/watch?v=YzDBfJWP7Vk
A benyújtott feljelentés, és fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezése a következő öt oldalon olvasható. Ez nagyrészt megegyezik azzal, amit indoklásként elmondtam.
A feljelentés után Varga Magdolna és Uhrin Imre írásai mutatják be más szemszögből a vérbíró ténykedését, lehetséges indíttatását.
„Tárgy: Feljelentés hivatali visszaélés miatt, és fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezése dr. Nagy Szabina bírósági titkár ellen
Címzettek:
– Fővárosi Törvényszék 1055 Budapest Markó u. 27.
Dr. Fazekas Sándor Törvényszék elnöke
– LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. info@mku.hu
Dr. Polt Péter Legfőbb ügyész
Tisztelt Címzettek!
Alulírott Póka László, lakcím: 2316 Tököl Pongrátz G u. 7. ezennel feljelentést teszek hivatali visszaélés miatt, valamint fegyelmi felelőségre vonást kezdeményezek dr. Nagy Szabina bírósági tikkár ellen az alábbiak miatt.
Előzmények:
Dr. Nagy Szabina az alábbi olyan ügyekben volt, vagy jelenleg is eljáró bírósági titkár, amikben eljárás alá vont személyként szerepelek:
13.Szk.15.223/2015. gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése miatt indult eljárásban végzéssel megszüntette az eljárást.
13,Szk.19.861/2015. jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt indult, és folyamatban lévő eljárásban.
13.Szk.29.320/2015. jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség, közlekedési szabálysértés és gyülekezési joggal visszaélés miatt indult, és folyamatban lévő eljárásban.
13.Szk.26.588/2015. gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése miatt indult eljárásban végzéssel lényegében helyben hagyta a szabálysértési hatóság határozatát.
Álláspontom szerint dr. Nagy Szabina bírósági titkár a felsorolt eljárások során több alkalommal, hivatali hatalmával visszaélve, figyelmen kívül hagyta az eljárás alá vont személyek tisztességes eljáráshoz való jogát.
- Eljárás alá vont személyek védekezését ésszerűtlenül korlátozta.
- Rendőri jelentéseket, Alkotmánybírósági határozatokat többlettartalommal töltött meg eljárás alá vontak terhére.
- Eljárás alá vont személyeket indokolatlanul ingerül megnyilvánulásaival emberi méltóságában sértett meg.
- Eljáró bírósági titkár kioktató hangnemben kérdésekbe ágyazva azon véleményének adott hangot, hogy a rendőrség akkor is teljhatalommal bíró szerv, amikor jogsértést követ el, vagy nem tartja be a rá vonatkozó jogszabályokat.
- Eljárás alá vont személyek védekezését ésszerűtlenül korlátozta az alábbiak szerint:
13.Szk.26.588/2015. számú ügyben 2016. január 7. napján lefolytatott tárgyaláson elutasította eljárás alá vont személyek rendőr tanúk meghallgatására vonatkozó indítványát, miközben közokiratnak tekintette, és nevezte a rendőri jelentéseket annak ellenére, hogy eljárás alá vont személyek annak tartalmát vitatták, és a megtekintett videó felvételek sem támasztották alá a rendőrség által leírtakat.
13.Szk.29.320/2015. számú ügyben 2015. december 14-16-i tárgyalásokon szintén elutasította rendőrtanúk meghallgatását, holott a rendőri jelentések több helyen valótlanságokat tartalmaztak. Pl. (teljesség igénye nélkül) hangosító berendezés használata, felszólítások elhangzása, Farkas Ferenc leülése, Bozsik László, Braczkó Zsuzsanna rabszállítóba való bekerülése…
13,Szk.19.861/2015. számú ügy tárgyalásán 2015. november 3. napján eljáró bírósági titkár összesen 19 alkalommal tiltotta meg Póka László eljárás alá vont személynek, hogy Bakó Imre rendőrtanúnak kérdéseket tegyen fel. Ezen kérdések nagy része a tanú által készített rendőri jelentés ellentmondásait lettek volna hivatottak tisztázni.
Németné Tóth Zsuzsanna eljárás alá vont személy védekezéshez való jogát erősen korlátozta indokolatlanul eljáró bírósági titkár a 13.Szk.29.320/2015 számú ügyben a 2015. december 16-i tárgyaláson, amikor a következő tárgyalás napját 2016. február 2. napjára tűzte annak ellenére, hogy eljárás alá vont személy jelezte, hogy másik bírósági tárgyaláson kell ebben az időben részt vennie. Nem igazolható bírósági titkár azon érvelése sem, – ami a jegyzőkönyvben a 63. oldalon is szerepel – miszerint nem kötelező részt vennie a tárgyaláson. Merthogy Némethné Tóth Zsuzsanna szeretett volna jelen lenni, hiszen védekezése érdekében joga, és lehetősége is lenne felszólalni, észrevételt tenni, kérdéseket intézni.
Eljáró bírósági titkár számtalan alkalommal türelmetlenül, sokszor ingerült hangnemben ésszerűtlenül még a mondanivaló felszínre kerülését megelőzően szakította félbe eljárás alá vont személyeket vallomásuk, vagy észrevételük közben.
- Rendőri jelentéseket, Alkotmánybírósági határozatokat többlettartalommal töltött meg:
13.Szk.26.588/2015. számú ügyben, a szóbeli indoklásban úgy hivatkozott rendőri jelentések tartalmára, hogy azok nem, vagy nem úgy szerepeltek a jelentésekben.
Ki kell emelni, hogy a rendőrtanúk meghallgatására tett indítványokat eljáró bírósági titkár elutasította annak ellenére, hogy a rendőri jelentésekben és eljárás alá vontak elmondásaiban eltérések voltak.
Többek között említést érdemel a helyszínre vonatkozó eltérésre való rendőri figyelemfelhívás, mely sem a rendőri jelentésben, sem a megtekintett videókban nem úgy szerepel, ahogyan a végzés indoklásában elhangzik.
Többlettartalommal töltötte meg az Alkotmánybíróság 75/2008-as határozatát, miszerint eljáró bírósági titkár szóbeli indoklásában ara hivatkozott, hogy az AB szerint nem bejelentett, hirtelen kialakult rendezvénynek (spontán gyülekezés) nem lehet útvonala, napirendje, célja, szervezője. Ilyen megkötést nem tartalmaz a hivatkozott AB határozat.
A 13.Szk.15.223/2015. számú ügyben még a 75/2008-as AB határozatot teljesen másként idézte eljáró bírósági titkár. Ott a gyors, vagy azonnali tüntetések jogát az AB határozatot idézve kifejezetten elismeri Nagy Szabina.
Azt is ki kell emelni, hogy eljáró bírósági titkár olyan tényt emelt be az indoklásába, amit semmilyen utalás nem támasztott alá az eljárás során: Azt állította, hogy az eredeti rendezvényt nem zárták be a szervezők. Ilyen tény nem merült fel az eljárás során.
A szóbeli indoklás itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=7HC-YNmwL8Q
- Eljárás alá vont személyeket indokolatlanul ingerül megnyilvánulásaival emberi méltóságában sértett meg.
Különösen a 13,Szk.19.861/2015. és a 13.Szk.29.320/2015. számú ügyek tárgyalásain eljáró bírósági titkár az eljárás alá vontakkal szemben indokolatlanul kioktató, ingerült hangnemben beszélt. Lekezelően, tiszteletlenül bánt az eljárás alá vont személyekkel. Többször tiltotta meg számukra – kiutasítással, valamint rendbírsággal való fenyegetés mellett – , hogy észrevételt tegyenek, kérdezzenek. Különösen akkor volt ingerült eljáró bírósági titkár, amikor eljárás alá vontak megnyilvánulása a rendőri jelentéseket cáfolta, vagy Kövér László házelnök rendelkezését vetette össze alkotmányos alapjogokkal, mint például a véleménynyilvánításhoz való joggal.
Több alkalommal volt észrevehető, hogy eleve előítélettel kezeli az eljárás alá vont személyeket. Kérdéseivel arra utalt, hogy őket bűnözőnek tekinti, alattvalóként kezeli.
Eljáró bírósági titkár minden megnyilvánulásából arra lehetett következtetni, hogy a véleményüket kinyilvánító emberekkel kapcsolatos ügyekben nem pártatlan.
A 13,Szk.19.861/2015. számú ügyben miközben az eljárás alá vontakkal szemben fölényeskedő volt, addig Bakó Imre rendőrtanú meghallgatása során a tanúval szemben alázatos magatartást tanúsított. Hagyta, hogy a tanú vezesse a tárgyalást, magánvéleményeket, előítéleteket, gyanúsításokat fogalmazzon meg az eljárás alá vontakkal kapcsolatban. bírósági titkár hagyta, hogy tanú kitérjen a kérdések megválaszolása elöl, és csak az eljárás alá vontak többszöri kérésére utasította helyre tanút. Több alkalommal maga bírósági titkár hívta fel a tanú figyelmét arra, hogy nem köteles a kérdésekre válaszolni.
- Eljáró bírósági titkár kioktató hangnemben kérdésekbe ágyazva azon véleményének adott hangot, hogy a rendőrség akkor is teljhatalommal bíró szerv, amikor jogsértést követ el, vagy nem tartja be a rá vonatkozó jogszabályokat.
Különösen érzékelhető volt a rendőrséggel, annak intézkedésével, teljhatalmával való egyetértése eljáró bírósági titkárnak a 13.Szk.15.223/2015. számú ügyben. Leginkább akkor domborodott ez ki, amikor Póka Lászlónak több alkalommal emelt hangnemben tette fel az alábbi kérdést: „Nem gondolja, hogy csendben kellet volna maradnia, amikor önnel szemben áll egy rendőr?” Tette ezt úgy, hogy a kérdésében benne volt a saját személyes véleménye. Egyértelműen kiérezhető volt a fentiekből, – és később másik két eljáráson tanúsított azon magatartásaiból is, hogy szentírásnak, megdönthetetlen tényként kezelte a rendőri jelentéseket – hogy legyőzhetetlen ellenszenvet érez azok iránt, akik nem szolgalelkű beállítottságúak.
Véleményem szerint ilyen – hatalom kényét kívánatosnak, mindenkire kötelező érvényűnek tartó – beállítottsággal rendelkező bíró nem alkalmas alapvető szabadságjogokat érintő kérdésekben eljárni.
Különösen személyemet, és az általam közismerten képviselt szabadsággal, egyenlőséggel, igazsággal kapcsolatos értékeket tekinti Nagy Szabina ellenszenvesnek. Még az is elképzelhető, hogy számára, akinek a rend – bármilyen elnyomásból is fakadjon – alapvető fontosságú, veszélyt, életveszélyt jelent az, amikor valaki az egyén, az egyéni vélemény szabadságát vallja, és élve alapvető jogaival hirdeti is.
Személyemmel kapcsolatos kezelhetetlen ellenszenve az alábbi eseménynél bizonyosodott be. Először még magam sem akartam elhinni, hogy létezik ilyen. Ez miatt nem kértem nyomban a kizárását. Bíztam abban, hogy talán csak rossz napja van.
– Az is igaz, hogy dr. Nagy Szabináról úgy gondolom, hogy tudását tekintve jó képességű bíró is lehetne, de szolgalelkű beállítódása nem teszi alkalmassá véleménynyilvánítással, és általában alapvető szabadságjogokkal kapcsolatos ügyek tárgyalására.-
Legutóbbi tárgyaláson 2016. január 7. napján a 13.Szk.26.588/2015 számú ügyben bebizonyosodott számomra, hogy az alább leírt eset nem a véletlen műve. Dr. Nagy Szabina kibékíthetetlen ellenszenvet érez személyem iránt mely a velem együtt eljárás alá vontak tekintetében is hátrányos, megakadályozza a tisztességes eljáráshoz való joguk érvényesülését.
Az esetet a 13.Szk.29.320/2015. számú ügy 2015. december 16. napján rögzített jegyzőkönyvének 47. oldala is tartalmazza, valamint megtekinthető az alábbi hivatkozáson: https://www.youtube.com/watch?v=EntOak_Zgxs
Itt eljáró bírósági titkár meghallgatásom első pillanataiban – még az előtt, hogy bármit mondhattam volna – emelt hangon felszólított, hogy hagyjam abba a mosolygást. Rendbírsággal, kiutasítással fenyegetett.
Ezen példátlan cselekedete, és a többi teljesség igénye nélkül felsorolt megnyilvánulása szükségessé teszi mind a személyemet bármi módon érintő ügyekből, illetve minden alapvető szabadságjogot érintő ügyből való kizárását. Ide sorolom nem kizárólagosan a véleménynyilvánítással, gyülekezési joggal, jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenséggel, kapcsolatos ügyeket.
Eljáró bírósági titkár elfogultságát az ügytípussal kapcsolatos előítéletét jellemzi – az a nem egyedi eset is – amikor a 13.Szk.29.320/2015. számú ügyben szóvá tette, hogy Póka László védekezésében miért hozza fel az ellene, és más személyek ellen hasonló ügyekben született felmentő ítéletek indoklásait, miközben bírósági titkár a 13.Szk.26.588/2015. számú ügy indoklásában súlyosbító körülményként értékelte Póka Lászlót korábban elmarasztaló eljárásokat.
Felettébb aggályos, hogy eljáró bírósági titkár sem a szabálysértésként megítélt magatartások társadalomra való veszélyességét, sem a különböző szintű törvények egymáshoz való viszonyát nem vizsgálja, vagy „azért veszélyes, mert szabálysértés” típusú fordulattal indokolja.
Azt nem gondolom, hogy erre ilyen irányú tudásának hiánya vezeti erre. Sokkal inkább a fentebb említett beállítódása készteti arra, hogy a társadalmi körülményeket mellőzve csupán egy bizonyos pillanatban megvalósított cselekvések alapján ítéljen. Erre is jellemző, hogy kiragadja az eljárás alá vontak számára terhelő pillanatokat. Itt fontos megvizsgálni azt is, hogy míg a 13.Szk.15.223/2015. számú ügyben az indoklásba helyesen emelte be az AB 75/2008-as döntését, utána már valami megváltozott. A fent említett eljárásokban, és a Város Mindenkié szervezet aktivistáival szemben folytatott eljárásban jól látható módon már nem alkalmazta a véleménynyilvánítás szabadságát kimondó állásfoglalásokat.
Mi történt eljáró bírósági titkárral a 13.Szk.15.223/2015. számú ügyben hozott végzését követően?
A fent említett ügyekben érezhető és látható volt, hogy eljáró bírósági titkár részéről fel sem merült az ártatlanság vélelme. Mindvégig úgy kezelte eljárás alá vont személyeket, mintha elkövették volna a terhükre rótt szabálysértéseket. Eljáró bírósági titkár rendszeresen hivatkozott, kérdéseket tett fel az események körülményeivel, előzményeivel kapcsolatban, de csak olyan vonatkozásban, mivel a szabálysértés elkövetését tudta volna bizonyítani. Ezzel párhuzamosan sorozatosan megtiltotta eljárás alá vontak számára, hogy a körülményekre, előzményekre hivatkozzanak, amikor azok felmentésüket alapozták volna meg.
Az említett elvtelen, diktatúrákra jellemző eljárássorozat miatt kiüresedik, értelmetlenné válik a bizonyítási eljárás.
A fentiek miatt a fegyelmi és büntető eljárások lefolytatása mellett kérem dr Nagy Szabinát a 13,Szk.19.861/2015. és a 13.Szk.29.320/2015. számú ügyekből kizárni. Kérem, szintén a fentiek miatt a 13.Szk.26.588/2015. bírósági eljárását más bíróval újra lefolytatni.
Indítványok:
Indítványozom, hogy az ügy elbírálása érdekében eljáró szervezetek tanúként hallgassák meg a tárgyalásokon részt vevő eljárás alá vont személyeket, hallgatóságot, sajtó munkatársait, valamint a jegyzőkönyvek értékelésén túl a sajtó által rögzített kép és hangfelvételeket is tekintsék meg.
Tököl, 2016. január 31.
Tisztelettel: Póka László”
Varga Magdolna írása
„KI BÍRÁLJA EL A BÍRÓT?
Gondolatok egy tárgyalás kapcsán
Történetünk kezdete nagyon messzire nyúlik vissza, de most nem megyünk vissza a kezdetekhez. Szorítkozzunk a február másodikán megtartott tárgyalásra. Elsősorban nem magára az ügyre, hanem azokra az érzésekre, amelyek bennem maradtak azóta. Majd az eszmefuttatás végén próbáljuk meg kitalálni, hogy Nagy-ságos Szabinának miért nem sikerült harmadik nekifutásra sem kiszabnia az ítéletet a „lázadók” ellen.
Hallgatóként csendben és nyugodtan ültem a tárgyalóteremben a hátsó sorok egyikében. Körülöttem ugyanígy fegyelmezetten foglaltak helyet harcostársaim. Tudtuk, hogy hova jöttünk, és a hely és alkalom méltóságának megfelelően fehér ingbe öltözve sorakoztunk fel, mint egy ünnepélyen. Az eljáró bírósági titkár ült a pulpitusán, mint egy császár a trónon, és minden megnyilvánulásából áradt a lenézés az alant helyet foglalók felé. Nem első alkalommal találkoztunk vele, hiszen ebben az ügyben ez már a harmadik tárgyalás, s korábban is volt már ügyünk, amiben ő döntött, és van még folyamatban lévő harmadik ügy is. Nem csoda, ha már szó szerint ismeri az eljárás alá vont személyeket, és gyakorlatilag mindent tud a Nem adom a házamat mozgalom céljairól, harcairól, harcosairól. Az előző két tárgyalás során az eljárás alá vontak elmondták a véleményüket, melynek alátámasztására bizonyítási indítványt is terjesztettek elő. A bírósági titkár nem volt kíváncsi az eljárás alá vontak bizonyítékaira, az indítványokat egytől-egyig elutasította. Találgattunk, hogy miért, de soha nem fogjuk megtudni, hogy felső parancsra vagy önszántából akarja mindenáron elkaszálni azokat, akik fel merték emelni szavukat a diktatórikus hatalom önkénye ellen, és kiállnak a jogaikért, az igazságért. Az egész tárgyalás során arrogáns, kioktató hangnemben szólt az eljárás alá vontakhoz, és ahogy az írott sorok között olvasni lehet, úgy lehetett érezni szavai között kimondatlanul kiáradó előre eldöntött ítéletét: „bűnös, bűnös”.Aztán a hallgatóságot is ledorongolta, mert zavarta, hogy (szerinte) nem tanúsítottak neki elég tiszteletet. Már-már hisztérikus kifakadásaival pedig az ellenkezőjét érte el annak, amit szeretett volna. Csak akkor kezdett visszafogottabban viselkedni, amikor Póka Laci tényként közölte vele, hogy alkalmatlannak tartja a pártatlan ítélkezésre, és visszaélés miatt fel is jelentette, és a feljelentés egy példányát át is adta neki. Eljáró bírósági titkár ettől szemmel láthatóan kissé kellemetlenül érezte magát, és bizonyára még sokáig fogja emészteni a gondolatot, hogy az általa lenézett eljárás alá vontak nem tartják őt sérthetetlennek, és van bátorságuk ezt a szemébe mondani. Szünetet rendelt el, majd a szünet után beszólította a csoportot csupán azért, hogy közölje, a tárgyalást elnapolja. Arra kellett neki a húsz perc szünet, hogy átgondolja, vagy hogy a „feljebbvalójától” megkérdezze, mit tegyen, az nem lényeges.
Egy biztos: az ellenszenv, amit irántunk tanúsított, annyiszorosan áramlott vissza felé, ahányan a teremben voltunk. Ha esetleg valaki részéről tiszteletlenség is megnyilvánult, az nem a bíróságnak, hanem az ő személyének szólt. A tiszteletet ugyanis nem kikövetelni, hanem kiérdemelni kell.”
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Uhrin Imre gondolatai a vérbíró indítékairól
Dr. Nagy Szabina bírósági titkár a pályája kezdetén hazardírozik az előre jutásáért, vagy kényszerítik a hálátlan feladat elvégzésére az esetleges gyorsabb előremenetelét.
Bármelyik is az igaz, a végső szót Nagy Szabina mondta ki azzal, hogy a Nem adom a házamat ügyét és még pár hasonló tiltakozással összefüggő ügyben a pulpituson ül.
Latolgassuk az esélyét.
A hatalom általa akarja megfékezni ezeknek a csoportoknak a véleménynyilvánítást. (Utóbbi napok politikai történéseit látva már nem csak a bíróság által akar a kormány gátat szabni.)
De vissza a Makóba!
Az elvárt ítélet az elmarasztalás, amit valahogy jogilag le kell fedni. Sajnos az a spontán egy órás leülésnél nem sikerült. Akkor két eljárás alá vont személy volt, most húsz! Olyan emberek ülnek a vádlottak padján amik még gyerekkorukban csokilopásért sem voltak elítélve. Leélték életük nagy részét és most a jogtalanságoktól felháborodva tesznek magukért, ezért a Markó utca második otthonukká vált.
A jogról annyit tudtak, hogy a paragrafusok előtt valami violin kulcshoz hasonló jel van.
A védelmükre felkészülve kénytelenek voltak jogszabályokat olvasgatni jegyzetelgetni, hogy a halatom képviselőjének a dolgát megnehezítsék, ellehetetlenítsék. Ne tudja őket dr. Nagy Szabina egy mozdulattal lesöpörni.
De térjünk vissza Szabinára.
Ő is bizonyára olvas történelemkönyveket amelyekben a diktatúrák mindég egyformán érnek véget. Mikor már mindenkinek elviselhetetlen akkor előkerül egy pár ember a semmiből és a magát megdönthetetlennek hitt hatalmat elsöpri.
Nálunk még valamennyire elviselhető azért van még ez a hatalom az ország élén.
Ebben a helyzetben kell neki lavírozni, hogy hozza meg a felettesi által elvárt döntést és akkor biztos az előmenetele. Vagy dönt szigorúan a jogszabályokra hagyatkozva és akkor bebetonozza magát a lépcső legalsó fokán.
De mivel Magyarországon semmi sem olyan mint máshol az is előfordulhat, hogy a fordítottja jön be.
A hatalmat elsöpri a nép és az elmarasztaló ítélet miatt kerül dr. Nagy Szabina lapátra és a esküje szerinti döntés emeli a pajzsra.
Nem egyszerű az élete egy pályakezdő bírónak manapság!
Tisztelettel: Póka László
Nem adom a házamat mozgalom
0630-931-9802
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Itt egy megoldás segítene. Szaud-Arábiában már 2008-ban megoldották, úgy, hogy kirúgták országukból az összes bankot, kettőt kivéve, ahol arab tőke maradhatott.