Hirdetés

OV megint dobott egy kis gumicsontot?

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
Erős Európa

Több mint egy hét telefon-, újság- és internetnélküliség után most egy adagban átolvasva az elmúlt napok sajtóját nem kétséges, hogy a norvég merényletet és az amerikai adósságplafon körüli huzavonát leszámítva, OV Tusnádfürdőn elmondott gondolatai voltak azok, amelyek a múlt héten jobban felkavarták a honi közélet állóvizét.

A Bálványosi Szabadegyetemen elhangzott beszéd a korábbi évek gyakorlatának megfelelően ismét kivágta a biztosítékot a hazai liberáltak körében, pedig igazából ma már tényleg nincs semmi meglepő abban, hogy OV menetrendszerűen ezen az erdélyi fórumon játssza el a nagyon radikális, nagyon felvilágosult nemzeti politikust:…
„A mostani gazdasági válság bizonyította, hogy véget ér a nyugati jóléti és fogyasztói társadalom időszaka. Az egész világ egy új korszak határán áll. Ez a korszakváltás az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni. (…)

A most véget érő korszakban sokan abban a hitben éltek, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás korlátlan mértékben fokozható. Ennek eredményeként a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé. Csakhogy a fogyasztás és a vásárlás fedezetéül szolgáló vagyonok és erőforrások nem nőttek ezzel arányosan. Ebből következtek a fedezet nélküli hitelek, a nyugati országok fenntarthatatlan növekedési pályára kerültek, a fiatal nemzedékek jövőjét már elzálogosították, az értékteremtő munka leértékelődött. (…)

Ezért nekünk minél nagyobb és gyorsabb ütemben távolodnunk kell ettől a veszélyzónától. (…) A régi világ összedőlését pedig nem kell sajnálnunk. Nem mi idéztük elő, felelősségünk nincs benne. (…) Nem mi döntöttük össze. Sajnálni sem kell, mert az a régi világ szerintem inkább börtön volt, mint otthon, vagy legyünk megengedőek, legfeljebb kényszerlakhely volt a magyar nemzet számára…” [a teljes beszédért kat IDE]

Azt gondolom, hogy mielőtt tovább mennénk itt érdemes megállni egy kicsit és visszalépni néhány hetet az időben. Talán még sokan emlékeznek arra a képre, ahol OV az EU soros elnökeként egy „Strong Europe” feliratú emelvény előtt önelégülten szónokol:

„Európa most erősebb, mint fél éve, a magyar EU-elnökség kezdetén volt. Az unió a magyar elnökség alatt gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is és Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel.”

A fenti idézeteket olvasgatva azt hiszem, nem kell politikai elemzőnek lennünk ahhoz, hogy észrevegyük, milyen durva ellentmondás feszül a szabadegyetemi előadáson és az EU-elnökség sajtótájékoztatóján elhangzottak között. Ráadásul OV most úgy tesz, mintha semmi, de semmi köze nem lenne ahhoz, hogy a liberált világ ma ott tart ahol, mintha ő nem lett volna, pontosabban mintha nem lenne most is tevékeny részese a globalista világ működtetésének.

Mert azért az talán még a legelvakultabb narancshívők számára is világos kell, legyen, hogy a liberált világ nem az utolsó nyolc évben lett ilyen, nem az utóbbi években vált ilyen fenntarthatatlanná, mint manapság, hanem már jóval régebben. OV ugyanúgy tolta és tolja a globalisták szekerét, mint ahogy azok az európai politikusok és országok, akiktől most oly bőszen próbálja elhatárolni magát. És azt sem kéne elfeledni, hogy eddig velük együtt istenítette azt az Európai Uniót, amit most megvilágosodott forradalmárként börtönnek nevez.

Bár ha jól belegondolunk, miért pont ez lenne világos a narancsködben tévelygőknek? Azoknak, akik benyelték azt, hogy annak idején a liberált narancsokból hirtelen konzervatívok lettek, akik elhitték, hogy egy óracsörgetéssel majd leválthatják az elvtársakat, akik éveken át tétlenül bégették, hogy most már tényleg betelt a pohár, azoknak az is minden további nélkül hihető lesz, hogy az eddig egyedüli alternatívának nevezett EU innentől csak kényszerlakhely, egy bűzlő trágyadomb, és hogy ezt egyes egyedül az ő Viktoruk ismerte fel, aki most a változások élére állva irányt mutat a világnak.
Persze az is lehet, hogy az egész nem más, mint egy újabb gumicsont, amin néhány napig elcsámcsognak a népek, amin elrágódik a média. Addig sem foglalkozik senki az új munkatörvénykönyv-tervezettel, a lassan 250 forintos svájci frankkal, és a tömegesen bedőlő lakáshitelekkel.

Akár ez is simán előfordulhat. Narancsvidék. Errefelé így megy ez.

, Hazai történetek

Forrás: Radical Puzzle

Nemzeti InternetFigyelő

 

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás