Ortodox karácsony – orosz tűzszünet, ukrán elutasítás
Helyi idő szerint pénteken délben tűzszünet lép életbe az Ukrajnában harcoló orosz fegyveres erőknél – tudatta az orosz védelmi minisztérium csütörtökön.
A szombat éjfélig tartó fegyvernyugvásra Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője kérte Putyin és Zelenszkij elnököt az ortodox karácsonyra való tekintettel. Míg az orosz elnök eleget tett a kérésnek, az ukrán visszautasította, és nemzetbiztonsági tanácsülést hívott össze, melyen kimondták, nem állnak szóba Moszkvával.
Ukrajnába mind több nyugati fegyver érkezik, annak jeleként, hogy a nyugati szövetségesek nem tárgyalni akarnak Oroszországgal, hanem folytatni akarják a háborút.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy oslói tanácskozáson csütörtökön azt mondta, hogy „még nagyobb katonai támogatásban kell részesíteni Ukrajnát, mert a fegyverek vezetnek a békéhez”.
-Ha nektek ez kell, fegyverrel ajándékozunk meg titeket újév alkalmából – hangzott az orosz válasz. Dmitrij Medvegyev, a nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese bejelentette: szerdán harci szolgálatba lépett a hiperszonikus Cirkon rakétákkal felszerelt Gorskov admirális fregatt. Hozzátette: „Örüljetek neki, hiszen első útja a NATO-partok felé vezet”.
„Erőt fogunk alkalmazni önökkel szemben, mivel nem hajlandók megérteni, mit mondunk” – figyelmeztetett. Kijelentését megfigyelők azzal hozzák összefüggésbe, hogy Oroszország szeretett volna békés megoldásra jutni a Nyugattal a biztonság kölcsönös szavatolásáról, de a Nyugat elutasította, így nem maradt más választása, mint az, hogy maga szerezzen érvényt biztonságának.
Az orosz diplomácia lépéseket tett az ENSZ-nél azért, hogy vizsgálja meg a nemzetközi szerződésként ENSZ-nél bejegyzett minszki megállapodások nem teljesítésének körülményeit. Leonyid Sluckij, a Duma külügyi bizottságának elnöke arra kérte a világszervezetet, hogy figyelembe véve Angela Merkel volt német kancellár, és Francois Hollande volt francia elnök nyilatkozatait a minszki megállapodások nem teljesítéséről, elfogulatlanul értékelje a két ország hozzáállását, tekintve, hogy mindketten garanciát vállaltak a szerződésben foglaltak teljesítésére.
Merkel és Hollande nemrég külön-külön nyilatkozatban tudatta, hogy a francia-német közvetítéssel létrejött első (2014) és második (2015) minszki egyezményt csak azért kötötték meg, hogy időt nyerjenek Ukrajna megerősítésére Oroszországgal szemben.
A német és a francia politikus ezzel elismerte, hogy előre megfontolt szándékkal szegte meg a nemzetközi egyezményt, amelynek rendeltetése az volt, hogy különleges jogállást biztosítson Ukrajnában az orosz többség lakta Donbásznak.
Oroszország ukrajnai katonai beavatkozásának egyik legfőbb oka éppen az volt, hogy a minszki szerződés végrehajtása helyett Kijev 13 ezer oroszt mészárolt le a Donbász ellen folytatott 8 éves háborújában.
Moszkva, Kijev, Brüsszel, 2023. január 6. péntek (MB)
Kiemelt képen: az ukrán nemzetbiztonsági tanács ülésezik 2023. január 5-én. Ezen a tanácskozáson született az a döntés, hogy nem állnak szóba az oroszokkal.