Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és a többiek (14. rész)


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Jó néhány hónappal ezelőtt, valamikor az év első hónapjaiban volt téma az Interneten, hogy Gyurcsány, ez a hazaáruló, csatlakozott az oroszok által kezdeményezett Déli Áramlat nevű kőolaj- és gázvezeték építéshez. „Mit szól majd ehhez a Nabucco programot támogató EU?” – jajongtak a hazafiak, akik legfontosabb hazafias kötelességüknek az EU elvárásokhoz való feltétel nélküli igazodást érzik.

Bár nem vagyok biztos abban, hogy Gyurcsány ezt a döntést az ország érdekében hozta, mert a „haszonvezérelt” gondolkodásért Nobel díjat lehetne neki adni, és abban sem vagyok biztos, hogy emiatt a legkedvezőbb feltételeket nem saját maga, hanem Magyarország számára harcolta ki, de az biztos, hogy most az egyszer helyes döntést hozott. Helyeset, mert ez nem zárja ki a Nabucco vezeték átvitelét Magyarországon, de az utóbbi valószínűnek látszó kudarca esetére kedvezőbb helyzetet teremt. Ha pedig az utóbbi is megépül, nem leszünk egyoldalúan kiszolgáltatva sem a keletnek, sem a nyugatnak. Míg a mi hazaffyaink bármilyen oroszokkal való együttműködési javaslat esetén sündisznó állásba helyezkednek, a nyugatiak, az EU tagállamok, sőt, titokban az USA is – Grúzia ide, Grúzia oda -, teljes erővel fejlesztik az orosz kapcsolataikat. (Gondoljunk csak arra, hogy a NASA fejlesztések leállítása miatt több éven keresztül minden amerikai műholdat az oroszok fognak fellőni.)

Vegyük csak a már említett Déli Áramlat nevű kőolaj és gázvezetéket! Tudják, kik építik ezt a rendszert? Persze, a ruszkik, a Gazprom! – mondják önök. Hát nem! Egy teljesen új vállalat, amelyet úgy hívnak, hogy South Stream AG Special Purpose Entity, és amelynek az orosz Gazprom és az olasz ENI 50-50%-os tulajdonosai. Tehát az olasz ENI, az Agipnak, a tűzokádó hatlábú kutyával szimbolizált nyugati vállalatnak a tulajdonosa, amely Olaszországban, egy Euruniós országban van bejegyezve, az az ellenség, amely miatt a hazafiak szerint félni kellett az EU haragjától. Mondják, nem „olybá tűnnek” ezek, mintha egy kissé hülyék volnának? Szerintem nagyon „olybá tűnnek”. De ezt természetesen csak feltételesen mondom, mert én ténylegesen szuperbuta vagyok, nem csak „olybá tűnök”.

Az ENI eredetileg egy állami vállalat volt, amelynek a feladata Olaszország energiaellátásának a biztosítása volt, és akkor a neve úgy hangzott, hogy Ente Nazionale Idrocarburi, tehát nemzeti vállalat volt. Emlékszünk erre a fogalomra? Rákosi alatt egy csomó Nemzeti Vállalatunk, NV-nk volt. Ma az ENI egy multinacionális, vagy talán inkább transznacionális vállalat, mintegy háromnegyed millió alkalmazottal. Tehát így néz ki a Gyurcsány által előidézett „orosz veszély”. Miért nem olasz veszélyt mondanak a szupertájékozott „nemzethyek”? Az olaszok nem félnek, az ENI nem fél, de a mi nemzetijeink félnek, hogy az EU ezt rossz néven veszi. Félnek, hogy az EU, mint a villámok fényénél Joseph (Jóska) Sobrival és Methew (Matyi) Piszével vágtató Rózsa Alexander, a betyár – ahogy az Egészséges Fejbőr énekli -, összevonja a szemöldökét? Mondják, normálisak ezek? Kérem, ezek nem ”vidékiek”, hanem parlagiak. Vagy valaki fizet nekik a megfelelő irányultságú nemzetieskedésükért. A megfelelő elmeirányultságukért. Hogy ez mit jelent, arról majd később.

Már korábban írtam, hogy mi inkább kivágjuk a gyümölcsfákat és parlagon hagyjuk a földjeinket, de nem üzletelünk az oroszokkal. Még akkor sem, ha az jó volna nekünk! Mert mi nem csaljunk meg az amerikai barátainkat! Tízezer évig éljen az amerikai-magyar örök barátság! – A franc essen bele!

Ja, majd elfelejtettem: az orosz maffia! Vajon attól félnek?

Emlékeznek „Szeva bácsira”? Akkoriban még néztem a „magyar” TV-t. Hányszor szerepelt benne Szemjon Mogiljevics? Csak arra emlékszem, hogy sokszor. Olyan szép, kövér, tésztaképű ember volt. Nos, a magyar nemzeti Tv-nek ezt a „Szeva bácsiját” 2008. januárjában Moszkvában letartóztatták adócsalás miatt. Ez az ember, az un. „orosz” maffia egyik kimagasló vezéregyénisége – hát … hm … hogy is mondjam … hm … hm … hát, hát bizony … bizony bizony … meg még egyszer hát, hát … izé, no … akárhogy kerülgetem, bizony, bizony, ki kell mondani … hm hm … zsidó. Vastagon! De zsidó Guszinszkij, Berezovszkij, Hodorkovszkij, és az ukrán-orosz maffia szinte minden tagja. Számomra – az olvasottak alapján – úgy tűnik, hogy sem ukrán, sem orosz maffia nem létezik, csak az ukrajnai és oroszországi zsidók maffiája. A világ kismillió honlapján lehet olvasni M. Raphael Johnson Ph.D.-nek a The Judeo-Russian Mafia From the Gulag to Brooklyn to World Dominion (A judeo orosz maffia – A Gulagtól Brooklynig és a világuralomig) c. cikkét. Ezért nem is adom meg a forrását. Tessék a cím alapján rákeresni. Nyilván azért vették át olyan sokan az írást, mert nagyon fontosnak tartják. Onnan idézek: „Miközben a FBI és a hangadó sajtó rögeszmésen foglalkozik a szicíliai maffiával (Casa Nostra), egy sokkal nagyobb hatalmú és fenyegető erő irányítja már legalább két évtizede a világ szervezett bűnözését – az oroszországi zsidó maffia (a Kóser Nostra). Ennek ellenére az FBI-ben egyetlen íróasztalnál sem foglalkoznak a bűntetteikkel, amelyek mellett az olasz bűnözők tettei eltörpülnek mind a sokféleség, mind az erőszakosság és mélység tekintetében.”

A témában egy bátor, amerikai, zsidó oknyomozó újságíró, Robert L. Friedman, 2000-ben megjelentetett egy könyvet „Red Mafiya: How the Russian Mob Has Invaded America” (A vörös maffia: hogyan szállta meg az orosz csürhe Amerikát) címmel. Ő le merte írni, nem csak hogy zsidó maffiáról van szó, hanem az teljes egészében zsidó, és ez a tény még a törvénnyel szemben is védettséget biztosít a számára. Megállapította, hogy a zsidó maffia az amerikai és európai műveletei tekintetében össze sem mérhető az olasz és ír elődjével. Gazdagabb, a kiterjedése nemzetközibb, és messze erőszakosabb és kegyetlenebb. Gyerekeket ölnek, rendőröket ölnek családostul, bárkit megölnek, ha úgy tetszik nekik.

A szervezett zsidó bűnözést a zsidó élet elfogadott velejárójának tekintik, ezért van, hogy a zsidó szervezetek ténylegesen lobbiznak a törvényhatóságoknál, hogy megállítsák az ez irányú nyomozásokat, és többnyire sikerrel járnak. A maffia összeköttetései az USA kormányának a legfelsőbb köreiig érnek, be vannak épülve az amerikai biztonsági szolgálatokba és óriási pénzekkel támogatják az amerikai zsidó szervezeteket, a Rágalmazás Elleni Ligával az élükön.

Bush apja nem volt hajlandó az orosz csőcselék svájci működésének a kivizsgálásában részt vállalni, mert a CIA közölte, hogy a csürhének nincs olyan jelentős tagja, akinek ne volna izraeli útlevele.

Izrael semmit sem hajlandó tenni a bűnözői ellen. Az egyetlen kivétel Yitzhak Rabin volt, mert ő úgy vélte, hogy azok veszélyeztethetik Izrael biztonságát. Megpróbált valamit tenni ellenük, de néhány nappal az első intézkedései után megölték, az utódja, Simon Peresz, pedig azonnal le is állította az elődje kezdeményezését. Rabin büntetlen meggyilkolása az egész világ számára megmutatta a zsidó maffia tényleges hatalmát.

Izrael állama az egyik legfontosabb tényezője a zsidó maffia erősödésének és hatalmának. A zsidó kábítószer kereskedőknek, gyermekpornó terjesztőknek és rabszolga-kereskedőknek nem kell tartaniuk a zsidó államtól.

Johnson cikkéből kiderül, hogy a maffia 100 ezer dollár vérdíjat tűzött ki Friedman fejére és két év múlva fiatalon el is hunyt egy titokzatos betegségben. Sokak szerint megmérgezték.

Visszatérve „Szeva bácsira”: Képzeljék csak el, 50 rendőr kellett az utcai letartóztatásához, mert annyi (In Cal Security-s?) őrző-védő legénység kísérte. Látván a rendőri túlerőt, harc nélkül megadták magukat. 50 gépfegyveres rendőr! Majd egy század vonult fel, hogy a „magyar” TV kedves „Szeva bácsiját” elfogják! Mert 1, 2, 10 rendőrt az orosz In Cal Security-sek szó nélkül lelőttek volna Moszkva főutcáján, és talán meg is úszták volna. Ötven már túl sok volt. A gyáva Putyin túlerővel lépett fel! A „magyar” tévé „Szeva bácsija” tehát már börtönben ül nagy összegű adócsalás miatt, és ha elítélik, 6 év börtön vár rá. Úgy járt, mint a dollármilliárdos Hodorkovszkij, a másik zsidó, aki Qrcsányék kedvenc Exxonjának akarta átjátszani Oroszország kőolajkincseit. A diktatórikus Putyin cár lecsukatta Hodorkovszkijt és kirúgta az Exxont, a mi demokrata Qrcsányunk ezzel szemben a tüntetőket verette össze és ellenzéki egyetértéssel odaaadta a makói kőolaj és földgázmezőt az Exxonnak és elvtársainak. És ezek után vannak hazaffyak, aki Putyint Gyurcsányhoz hasonlítják? A magyarországi zsidó maffia hány tagját küldte börtönbe, vagy késztette szökésre Gyurcsány? Hiszen akkor neki kellett volna elsőként szöknie. Nem hiszik el, amiket mondok? Akkor olvassák el a Jerusalem Post cikkét: http://www.ncsj.org/AuxPages/020305JPost_Rus.shtml Jerusalem Post – 02.03.2005.

Ez maradt a gyermekéből
Ez maradt a gyermekéből

A csak hazai forrásokra támaszkodó nemzeti ismerőseim – ha a fentiekhez hasonló tényeket közlök velük – sokszor mondják nekem, hogy én „utálom a zsidókat”. Elfogultságuk miatt fel sem tűnik nekik, hogy én nem a véleményemet mondom, hanem csak idézek, és nem neonácikat, nem fehér fajvédőket, hanem zsidó szerzőket. Amit én írok, az majdnem mind idézet. Legfeljebb nem szó szerinti. A jelen esetben a Jerusalem Postból. Ha valakinek a Jerusalem Post, a Haaretz, a Yedioth Ahronoth antiszemita lapok, az olvassa csak a Népszabadságot és a Magyar Nemzetet, és hallgassa Orbán Viktor és Qrcsány Ferenc szónoklatait. Ott biztosan nem talál olyan „antiszemita” megállapításokat, mint az izraeli lapokban. Egyébként is, azon a szón, hogy „antiszemita” a világ minden valamennyire is tájékozott embere csak szomorúan nevetni tud. Miért? Mert akik magukat zsidónak mondják, azok sosem voltak szemiták, csak egy töredékük. Mégpedig az a részük, amely nem volt részes sem a cionizmusnak, sem az izraeli államnak a megalapításában, nevezetesen a berber származású maghrebi zsidók, akiket ma szefárdoknak neveznek. Az európai, un. askenázi (egyesek szerint askenáci) zsidók, ahogy azt Arthur Koestler, a magyarországi születésű angol zsidó író és Shlomo Zand izraeli zsidó történész megírták, a közép ázsiai kazár néptől származnak, akik szlávokkal és keletre költözött németekkel keveredtek. Nem véletlen, hogy egy német-szláv-héber keverék nyelven, jiddisül beszéltek. Mondják, mi volna Magyarországon annak a visszhangja, ha én az askenázi zsidókat ennek a történelmi ténynek az alapján – a Tudományos Akadémiánk egyik volt elnökének, Glatz Ferencnek az egyik rólunk szóló szövegétől megihletve – „pusztalakó, nomád, görbelábú kazár lótolvajok és kupecek származékainak” nevezném, „akik számára egy évezred sem volt elég, hogy megtanulják az eke utáni egyenes testtartást, és leszokjanak arról, hogy gyönyörűségüket leljék az asszonyok és a gyermekek lemészárlásában, és ezért az utóbbit mind a mai napig gyakorolják Palesztinában. Mint a cigányok, képtelenek voltak megtanulni és megszokni bármilyen testi munkát, ezért uzsorára, szeszfőzésre, handlézásra, adóbehajtásra, általában mások kiszipolyozására és élősködésre adták a fejüket, amiben semmiféle erkölcsi gátlás nem korlátozta őket.” (Mit mondott Marx? „A zsidó őstípusa a házaló.” Nem a munkás, vagy a paraszt.) Azt hiszem, kevés embernek elegendő a fantáziája ahhoz, hogy elképzelje a felháborodást, az antiszemitázást, ami ez után következne. Pedig ez tény, amint azt a garázdálkodó, szadista „Lenin fiúkat” ábrázoló mellékelt képek mutatják.

Az, hogy gyönyörűségüket lelik asszonyok és gyerekek gyilkolászásában, statisztikailag bizonyítható. A második intifáda során, azaz 2000. szeptember 29-e óta a zsidók fegyverrel meggyilkoltak 4876 palesztint, a palesztinok meggyilkoltak 1062 zsidót. Most nem beszélünk a közvetett (szankciók, gyógyszerhiány, áramkikapcsolás, ellenőrző pontokon való feltartóztatás okozta) gyilkosságokról csak azokról, amikor fegyveres vérontás történt. A halálos áldozatok között volt 123 zsidó és1050 palesztin gyerek. (http://www.ifamericansknew.org/) Ez azt jelenti, hogy a zsidó áldozatok 12%-a, a palesztin áldozatok 22%-a volt gyerek. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a zsidó áldozatok mind robbantások, öngyilkos merényletek következtében haltak meg, tehát véletlenszerű volt a gyerekek és felnőttek aránya, addig a palesztinok csak részben lettek bombázások és ágyútűz áldozatai, más részüket mesterlövészek ölték meg célzottan. Az a tény, hogy a palesztin áldozatok között a gyerekek kétszer akkora arányban szerepelnek, mint az izraeli áldozatok között, azt bizonyítja, hogy az izraeli mesterlövészek szívesebben lőnek gyerekekre, mint felnőttekre. Iszonyatos történeteket olvastam erről amerikai honlapokon. Vajon mit szól ehhez Glatz Ferenc, a nagy „magyar” és „tudós”? Szegénykém, aki olyan sokat tud a régmúltról, ilyen keveset tud a jelenkor történetéről? Igen! Mert ő „MAGYAR AKADÉMIKUS”! Hivatalból ilyen! Ezért fizetik.

A nagy hanggal és világraszóló hírveréssel alapított kibucokból már az összes zsidó megszökött, legfeljebb munkafelügyelőként található még néhány, mert képtelenek voltak megszokni az „eke mögötti egyenes járást”. A helyüket éhbérért dolgozó thai, és más keleti vendégmunkások vették át. Ők tudnak egyenesen járni az eke mögött, mert nem görbült meg a lábuk a kazár pusztákon.

Talán a fentiek miatt nem nevezték magukat a magyarországi zsidók nemzetiségnek, hanem vallásnak. (Vajon mi lehet Glatz Ferenc vallása?) Ezért nincsenek nemzetiségi önkormányzati képviselőik sem. De ez azt jelentené, hogy materialista zsidók nincsenek is? Köztük még a dialektikus materialista is vallásos? Azért ezt ne, hölgyeim és uraim! Ne „vegyenek ennyire Palira”! Ezek után az ember ezt a népséget komolyan vegye? Vegyük tudomásul: itt megélhetési zsidóságról van szó! Zsidónak lenni, ez egy sajátos életmód Magyarországon. Olyan, mint cigánynak lenni. A zsidónak levés lényegét számomra legpontosabban az Izraelben élő, orosz zsidó származású Israel Shamir fogalmazta meg számtalan esszéjében, de talán a legjobban a PARDES c. könyvében amelyből származik a következő idézet :

A holokauszt ideológusok segítségével „a zsidók Adolf Hitlert és a nácikat legjobb szövetségesükké változtatták. Nem csak véletlen egybeesés, hogy Lipstadt (amerikai zsidó professzornő – a ford.), a „zsidó fajtisztaság” (ez nem rasszizmus, hanem a „választott nép” igazsága) megszállottja, tiltakozik a második világháború tragikus eseményeinek a kritikus történelmi kutatása ellen. A holokauszt történetnek ui. az a célja, hogy a zsidókat a zsidók engedelmes szolgáiként megőrizze. Valószínűleg ez volt annak is az oka, hogy zsidó bankárok már igen korán támogatták Hitlert és pártját a hatalomba vezető úton.

A valóság azonban különbözött attól a végzetszerű történettől, amit a holokauszt ideológusok előadnak: több, mint 150 ezer zsidó származású ember szolgált Hitler hadseregében, ahogy azt az Amerikai Katonai Egyetem történelem professzora, Brian Mark Rigg igazolta, közöttük Bernhard Rogge tengernagy, aki személyesen Hitlertől kapta meg a „Ritterkreuzot” (a lovagkeresztet), Helmut Wilberg, a Luftwaffe (a légierő) tábornoka, Erhard Milch tábornagy, és sokan mások.” (Mondják, hallottak önök erről valaha? Tényleg át kell írni a világtörténelmet! De a magyart is!)

Hitlernek az egymással szemben álló árja és zsidó archetípusokról alkotott felfogása jelentős részben a nagyszerű bécsi filozófusnak, Otto Weiningernek az elméletein alapszik, aki elhagyta a zsidóságát, és befogadták az Evangélikus Egyházba. Otto Weininger számára a zsidóság „nem faj volt, sem nép, sem vallás, hanem egy elmeirányultság”. Azt írta: „A judaizmussal plátói értelemben, mint egy elvvel foglalkozom. Abszolút zsidó ugyanúgy nem létezik, mint abszolút keresztény. A judaizmus legyőzéséhez az kell, hogy először is a zsidó értse meg magát, és harcoljon saját maga ellen. Ezt minden zsidónak a maga személyében kell megoldania” azáltal, hogy fölfedezi az Isten jelenlétét a világban, azaz Krisztust.

Az az ember, akit Hitler „atyai barátjának” nevezett, Ditrich Eckart bajor költő, a zsidóellenes irányt kapitalizmus ellenes gondolatokkal vegyítette. Úgy gondolta, hogy a zsidó összetevő minden népben és nemzetben megtalálható. Azt le kell győzni, de nem irtható ki. Nézete szerint a zsidó és az árja a Ying és a Yang ellentétpárjának felel meg, és bizonyos mértékű „zsidóságra” (önzésre) a népeknek szükségük is van, hogy fennmaradjanak. Ő nagyon tisztelte a Krisztushoz megtérő zsidókat. Hitler a Mein Kampf második kötetét neki ajánlotta.

A Weininger iránti csodálata és Eckart iránti szeretete ellenére a gyakorlatias gondolkodású Hitler a judaista szemlélet elleni harc helyett inkább annak az utánzását választotta, amikor „a saját népét, a németeket” tette meg választott néppé.”

 Egy palesztin iskola elleni terrorista elhárító preventív tanktámadás végeredménye
Egy palesztin iskola elleni terrorista elhárító preventív tanktámadás végeredménye

Kérem, ez nem irónia, ez nem csúfolódás, hanem egy nagyon lényeglátó megállapítás. A zsidóság egy rasszista és önző elmeirányultság. A zsidó köznép pedig az un. „zsidó ügy” mozgatói, a leggazdagabb zsidó nagytőkések és az általuk megvásárolt, ugyancsak zsidó elmeirányultságú, bár nem szükségképp zsidó politikusok által terelgetett birkanyáj, amelyet a holokauszt mumusával ijesztgetve tartanak az alávetettség és az örökös félelem állapotában. Ugyanerre a következtetésre jutott az orosz Jevgenyij Scsekatyihin, aki valaha az NDK-ban állomásozó szovjet vadászrepülő alakulatnak volt a parancsnoka, a rendszerváltás után pedig a Náse Otyecsesztvo (A Mi Szülőhazánk) c. hazafias lapnak a kiadója: „A zsidók, tekintet nélkül az iskolázottsági szintjükre és a társadalmi helyzetükre, robotok. Ők a politikában is úgy viselkednek, ahogy a világi rabbijuk utasítja őket: ma a kommunizmust magasztalják, holnap, egy másik országban, Hitler kultuszt csinálnak és megrészegednek a nácizmustól, egy nappal később a királynőt és a kapitalizmust csodálják. Úgy, ahogy utasítják őket. Ez azért van, mert a fő dolog, hogy mindent megtegyenek a zsidó világuralomért. Ez a teljessége a másokért való szerepüknek! Gyökeret kell verniük a hazafiak körében, és akkor a zsidó tagadni fogja a Holokausztot és az auschwitzi gázkamrákat. Be kell férkőzniük az Orosz Állami Dumába, ahol a zsidó az orosz nép jogainak a megvédelmezéséről fog ordítozni. Egyetlen dolog van, amit egy zsidó sosem szalaszt el: a személyes haszna. Ezért a haszonért nem csak Izraelt, de a saját anyját is eladja! Ezért az oroszországi és izraeli szerepük egy egyszerű formulába foglalható: „Olyan befolyást gyakorlunk, amilyenre utasítást kapunk.””

Így nevelik a zsidó kínvallató utánpótlást: kis kazár hős palesztin asszonyt rugdal,  de Glatz Ferenc ettől nem kap hányingert. Neki ez természetes.
Így nevelik a zsidó kínvallató utánpótlást: kis kazár hős palesztin asszonyt rugdal, de Glatz Ferenc ettől nem kap hányingert. Neki ez természetes.

Hú! Elképesztő antiszemitizmus!

De azért ne felejtsük el az Izraelből náci párt alapítására ide küldött Szabó Albertet! Én emlékszem rá! A Szadesz legnagyobb gyászára nem volt sikere! Pedig hogy élvezték volna!

Emlékeznek erre a névre, hogy Zsirinovszkij? A rendszerváltás idején tele voltak a magyarországi lapok a nevével: Zsirinovszkij, az „orosz ultranacionalista”. Scsekatyihin a fenti tétele igazolására őt hozta fel példaként: „Mellesleg, vajon a „nacionalista” politikust, Zsirinovszkijt – akinek az igazi vezetékneve Edelstein – nem azért állítják-e be „orosz Hitlerként” a cionisták, hogy megismételjék a „sikerületlen” nemzeti szocialista kísérletüket a mi országunkban is? Ezt nagyon ijesztő és félelmetes végiggondolni. Gondoljunk csak arra, hogy amíg a zsidók uralta nyugati sajtó „zsákos emberként” ijesztget vele, magában Oroszországban ugyanaz a zsidó média egy veszélytelen és kedves bohócként jellemzi.”

De nézzük csak, miképp beszélnek ők egymásról. Az egyik népszerű izraeli lapnak a Maarivnak a főszerkesztője a szefárdokat az „elfajzott francia kultúra kültelkéről származó babuin majmoknak” nevezte. (http://www.israelshamir.net/Hungarian/Hungarian6.htm) Így beszél a világ „tolerancia múzeumokat” építő népének, (vagy vallási közösségének?) egy „askenáci” képviselője a saját fajtájáról, pontosabban az igazi szemita zsidókról. De ez nem kazár antiszemitizmus! Hogy az igazi szemitákkal, Palesztina őslakóival, Ábrahám valódi leszármazottaival miképp bánnak, azt a képek szemléltetik. De az sem antiszemitizmus.

Glatz Ferenc figyelmébe: Terrorista utánpótlás nevelés kazáréknál. Ezek nem is akarnak leszokni az asszonyok és gyerekek kéjmészárlásáról. Hallja, kend, Glatzka? Mit szól ehhez?
Glatz Ferenc figyelmébe: Terrorista utánpótlás nevelés kazáréknál. Ezek nem is akarnak leszokni az asszonyok és gyerekek kéjmészárlásáról. Hallja, kend, Glatzka? Mit szól ehhez?

Kedves hazafiak! Már nem kell félnünk sem az un. ukrán, sem az un. orosz maffiától, mert azok ügynökei már rég bent ülnek az országgyűlésben, a kormányhivatalokban, a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal állományában. Ha az USA-ban elérték ezt, nálunk nem sikerült volna nekik? Ha az amerikai rágalmazás elleni ligát pénzelik, gondolják, hogy nem pénzelik a hasonló, magyarországi intézményeket? Esetleg a cigány bűnözést? Már csak azért is, mert nagyon gazdaságos. Nem kerül sokba. Sőt, még tovább megyek: a szorosabb orosz kapcsolat talán segítene a leleplezésükben is. Nem lehet, hogy az un. nemzetiek pontosan ezért tiltakoznak a szorosabb orosz kapcsolatok ellen? Ez csak kérdés volt. A választ ki-ki adja meg magának.

Yehuda Nuriel, egy szellemes és bátor izraeli zsidó újságíró – ahogy a fenti internet címen olvasható – írt egy olvasói levelet a Maariv c. izraeli lapnak, amelynek minden mondatát Hitler írásaiból és beszédeiből vette. A levelet úgy írta alá, hogy A. Schickelgruber. Napok teltek el, és senki sem reagált sem a szövegre, sem az aláírásra. Kérem! Ez Izraelben történt! Senki sem vette észre, hogy A. Schickelgruber Hitler eredeti neve. Izraelben, az állítólagos schickelgruberi genocídiumra alapított „kizárólag csak zsidó” országban! Mondják, ez nem röhej? … Nem! Azért nem, mert a hitleri világszemlélet semmivel sem rosszabb, mint a cionista. Ezért nem vették észre. Beleillett a hazai közbeszédbe. A szöveg alapján ítélve számukra A. Schickelgruber egy igazi cionista, zsidó hazafi volt. Mit mondhat erre az ember? Komolyan csak egyet: ha, ha, ha! Esetleg még komolyabban: bruhhahha! „Nem kell levágni, leesik magától!” Nemsokára!

Folytatjuk…

Dohán Mihály

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

Egy hozzászólás a(z) “Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és a többiek (14. rész)” bejegyzéshez

  1. Koestler anyja miskolci ügyvéd lánya, az Alsó-hámori Tonett bútorgyár tulajdonosa. Ezt csődje miatt biztosítási csalás céljából leégetik, Pestre, majd Bécsbe költöznek, Koestler ott születik, így nem lett a Szinva-völgynek világhírű írója!

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
A TUDÓSÍTÓ BECSÜLETE… – (avagy a baj nem olyan fajta, hogy egyedül járjon)
Czakó István: Vélemény egy nyílt levéllel kapcsolatban
Rendkívüli felhívás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat támogatására
Close