Orosz ultimátum Kijevnek – Ha Kijev nem tesz eleget az orosz követelésnek, a döntés az orosz hadsereg kezébe kerül

Van még egy kis lehetőség, hogy békés úton elfogadják Ukrajna nácitlanítását és a demilitarizálását, de ha elszalasztanák az alkalmat, az orosz hadsereg fog foglalkozni a kérdéssel.

Lavrov orosz külügyminiszter kedden felszólította a kijevi vezetést, teljesítse az orosz követeléseket, különben az orosz hadsereg fog dönteni helyette – tájékoztatott a Magyar Békekör.

Ha a kijevi rezsim nem tesz eleget az orosz biztonsági követelésnek, s nem nácitlanítja és demilitarizálja Ukrajnát, a döntés az orosz hadsereg kezébe kerül – hangsúlyozta ultimátumszerűen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ-nak adott interjújában, melyet az orosz hírügynökség kedden adott ki.

„A labda Kijev és Washington térfelén pattog, bármikor véget vethetnek az értelmetlen ellenállásnak. Van még rá egy kis lehetőség, hogy békés úton elfogadják Ukrajna nácitlanítását és demilitarizálását, de ha elszalasztanák az alkalmat, az orosz hadsereg veszi kézbe a probléma orvoslását” – jelentette ki a Magyar Békekör tudósítása szerint.

Lavrov hozzáfűzte, Oroszország nem működik együtt olyanokkal, akik nem hajlandók szavatolni biztonságát, hanem oroszgyűlöletben szenvednek. Amikor majd Európa kijózanodik, lerázza magáról a russzofóbiát, és előtérbe kerülnek olyan politikusok, akik megértik, hogy előnyük származik az Oroszországgal való egyenjogú partneri viszonyból, akkor majd Moszkva sem fog többé gondot okozni.

Az orosz diplomácia vezetőjének interjújából kitűnt, hogy Moszkva elegendő időt adott Kijevnek és nyugati támogatóinak, hogy meggondolják magukat, és teljesítsék a tavaly december 15-én Washington és Brüsszel elé terjesztett törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó orosz igényt. S ha a Nyugat rövid időn belül nem jelzi komoly szándékát a kiegyezésre, akkor Ukrajnában az orosz haderőé lesz a döntő szó.

Lavrov tudatta, hogy amerikai politikai körök integrálni akarják Ukrajnát a NATO-ba, ha törik, ha szakad. A kijevi vezetés minden áron be akarja vonni a NATO-t az Oroszország elleni háborúba. Egyik bizonyítékaként hozta föl, hogy az ukrán légvédelem november 15-én S-300 indítóállásról két rakétát lőtt a lengyelországi Przewodówra, úgy állítva be a történteket, mintha Oroszország támadt volna a NATO-tag Lengyelországra. “Jó, hogy Washington és Brüsszel akkoriban kellő bölcsességet tanúsított, hogy ne dőljön be az ukránoknak. Az eset megmutatta, hogy a kijevi rezsim semmitől sem riad vissza” – tette hozzá.

Az orosz vezetés Pentagon forrásokból arról is értesült, hogy műveletet terveztek a „Kreml lefejezésére”, azaz Putyin elnök meggyilkolására – tudatta az orosz diplomácia vezetője. „A Nyugat politikája atomhatalmak közvetlen fegyveres összecsapásának kockázatát rejti magában” – fűzte hozzá.

A támadó hadászati nukleáris fegyverekről szóló egyezményről (START) szólva Lavrov közölte: Oroszország nem áll elő semmilyen új kezdeményezéssel, de tartja magát a létező megállapodás alapelveihez.

Képmutatásnak nevezte a NATO állítását, miszerint „megengedhetetlen a közvetlen konfliktus” Oroszországgal.”A szövetség tagállamai de facto már a konfliktus részesévé váltak, katonai magáncégekkel, oktatókkal harcolnak együtt az ukránokkal, az amerikaiak pedig valós időben továbbítottak műholdas és más hírszerzési adatokat az ukrán parancsnokoknak, s közben maguk is szerepet játszottak a katonai műveletek tervezésében és lebonyolításában” – mondta.

Magyar Békekör

Kapcsolódó:

Súlyos incidens Észak- és Dél-Korea között – a Nyugat letérdel?