Orbán, a szabadkőművesek elárulója
A politika összetett és (mesterségesen) végletekig bonyolított világában “semmi nem az, aminek látszik” (CIA alapfilozófia!). Még gyakran az ellentéte sem igaz annak, amit a felszín és az alatta lévők fecsegnek, méghozzá úgy, hogy igazságokként tálalják a józan szemlélő számára teljesen agyament kreténségeket. A polgári liberáldemokrácia – mint elképzelés –, és mint „valóság” halálra van ítélve. Magát ítélte halálra. A nagyon messziről induló Orbán Viktorral az a nagy szerencséje a magyaroknak, hogy a miniszterelnök rendkívüli módon élvezi a hatalom gyakorlását, sikeressége érdekében pedig képes minden eszközt bevetni. (NIF SZERK.: NÉHA MÉG A MEGBÍZÓI ELLENÉBEN IS! SZERENCSÉNKRE!)
Afelől épeszű embernek nem lehetnek kétségei, hogy az úgynevezett rendszerváltás szabadkőművesek által elgondolt és végrehajtott mederben zajlott le. Mikor a liberális Orbán Viktor a kerekasztal-tárgyalásokon exponálta magát, kivétel nélkül a Soros-féle végrehajtási módszerekbe burkolózó, aktuális szabadkőműves politikai koncepciót hajtotta végre. Érdemes tudni, hogy aki ilyen műveletekben részt vesz, gyakran alig van tudomása arról, hogy minek a részese. Megigézi a felszín, a jónak vélt jelszavak (akkor éppen a liberalizáció, privatizáció, dereguláció „szentháromsága”) mágiája. Orbán – mivel nem hülye – tudta, hogy akkor e hármas követése komoly hatalomtechnikai jelentőséggel bírt. Most itt nem célunk a csillagváltás utáni kormányok és ellenzékek munkájának teljes vizsgálata, inkább csak egy pálfordulásra való rávilágítás.
2010-ben a mostani miniszterelnök óriási fölénnyel hozta vissza magát onnan, ahol már sokan temették. Felesleges itt a 2002-es vagy a 2006-os bukás hátteréről szólni, ezen választási évek kapcsán nem vagyunk Orbán dicsérői, vagy bírálói; a 2002-es vagy a 2006-os Orbán Viktor egyszerűen nem érdekel minket. Ellenben a 2010-es győzelmét követő években olyan politikai műveletek sorozatába kezdett bele, amelyekkel teljesen szembement a feljebb említett „szentháromsággal”. Miért? Mert a világ erre ment.
Kétségtelen, hogy a liberalizmus szétrohasztja úgy az államot, mint a társadalmat. A nyugati jóléti, buzi- és idegenimádó államain és társadalmai a migránsok csürhéjének igazi áldozatai. Szinte kínálják magukat a fogyasztó idióták tömegei. Orbán Viktor – nyugat-európai kollégáihoz képest – jól kezelte a közel-keleti és afrikai szemét beözönlésének kérdését. Ismételjük: a nyugati kreténekhez képest. Tehát a fennálló keretek között. A még meg-nem-buktatásának keretei között. Mivel a hatalmat csak hazafias kormányok tudják megtartani – mint ahogy egyáltalán egy országot egyben tartani ilyen viharok közepette –, ezért Orbán nagyot ugrott. Nem színészkedik. A keretek között tényleg hazafias. Ízlésvilágunk szerint ugyan nem viszi túlzásba, és nem is a legjobban csinálja, de jelen pillanatban nála jobban nem tudja senki. (Szerk.: Ezt te meg honnan tudod? Főleg ilyen biztosan!)
És amiről kevesen beszélnek: Orbán elárulta a szabadkőműveseket! Átlépett rajtuk. (Fél évtizeddel ezelőtt az Európai Uniós vs. Orbán Viktor vitát mint szabadkőműves belharcot írtuk le. Most új fejezet következett.) Ne gondolja senki, hogy ez nem fáj nekik. A páholyok bűzében őrjöngnek a vakolók. A miniszterelnök fejét akarják. Ezzel kapcsolatban jelentetett meg ma érdekes cikket a Hídfő nevű, mélyreható politikai elemzéseket végző portál. Vörös vonal Magyarországnak: ki akarta megöletni Orbán Viktort? című írásukban megemlítik a Magyar Nemzeti Arcvonal által leleplezett „vörös nap”-os műveletek hátterét, és nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy bizonyos körök üzentek Orbán Viktornak. Képet is közölnek, ahol a miniszterelnök számára vörös vonalat húztak; e vonal az amerikai külügyi elképzelésekbe csomagolt szabadkőműves koncepciókat jelenti.
A Hídfő által feltárt vörös vonal a miniszterelnök közelében
Tehát Orbán eldöntheti, hogy túllépi-e a határt, vagy sem. Komolyan megfenyegették, mert elkezdett autonóm szereplőként működni. A Hídfő utal egy lehetséges elfedésre, melyben az Orbán-ellenes valós fenyegetést egy marginális szélsőjobboldali csoport összeesküvésével igyekeztek elfedni. Emlékezetes, hogy a liberális patkánymédia – rendkívül szánalmas módon – a Magyar Nemzeti Arcvonalat is megpróbálta összefüggésbe hozni az Orbán-ellenes tervekkel. Az elemző portál azt írja, hogy a „szélsőjobboldal” fedősztorival az volt a cél, hogy a balliberális ellenzéki erőkkel összejátszó „civil szervezetekkel” ne mérgesedjen el teljesen a viszony. Hiszen amennyiben a valós történettel előálltak volna Orbánék – tehát egy szabadkőműves gyökerű balliberális végrehajtói kört jelöltek volna meg – az csak feltüzelte volna a liberális ellenzéki csürhét. Tegyük fel őszintén a kérdést: ki hitte volna Orbánéknak?
Azonban ily módon a Terrorelhárítási Központ norma felmutatásával sikerült elvenni a kedvét a valós tervezgetőknek. Orbán üzent: látlak titeket. Nyilván azért, mert ismeri őket; Orbán, a szabadkőművesek elárulója. (NIF: Nahát, megdöglik a macskánk. El is hisszük ezt az egész nagy sztorit! Szegény zOrbán, milyen bátor, mégis megakarják ölni. Rá szavazunk újra! A NemzetiArcvonalnak meg úgy néz ki kezd elmenni az esze!!! Írtak valami rázósat, hogy beleborzongjunk!
Egerszegi Ur! Maga ennél sokkal jobb cikkeket szokott írni!)
Egerszegi Gyula – NemzetiArcvonal.net
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
A publicisztika első harmadához tudok hozzászolni, illetve ahhoz szeretnék. A már történelmivé vált helyzet( időszak) elemzése minden szempontból pontos. Mondhatni kiválló. Ezt a rendszerváltást valóban nyugaton tervezték el. Az is helytálló,ahogy az eseményekbe pottyant szereplők, jellemét szerepét elemzi. Meg tudom erősíteni– liberlizáció, privatizáció, dereguláció– “szentháromsága ” volt a rendszerváltásnak nevezett időszak fétise. Személy szerint, az NDK állampolgárok migrációs szándéka idején, kaptam sajtóban feladatot. Jelzem, akkor még 1989- et írtak. Nem volt internett, nem volt mobil telefon ! Telefonálni is jobbára ellenőrzött módon lehetett. Mégis az NDK állampolgárok, minden határőrizeti kérdésről pontosan voltak informálva! Habsburg Ottó váratlan megjelése volt a meglepetések netovábbja. Gondoljuk csak el: Wass Albert a kilencvenes évek elején ( Kuncze Gábor minisztérium bitorlása idején ) nem kapott beutazási vízumot ! Habsburg Ottó 89- ben kapott ! ( Horn Gula akkor a külügyér . ) Ekkor kezd el H. Ottó dolgozni… Látogatások Szegeden,( Ott voltam ) Budapesten, Sz. fehérváron, Győrtben. S jön a Pán- európai piknik,H Ottó szervezésében, az osztrák határ mellett,( ott voltam) ahol az NDK- államplgárok egyszerűen átfutnak a határon… No, itt rogyant meg az NDK ! Ekkor írták a lengyel lapok ” Magyar lyuk a német falon ” Ebben az akcióban akkor részt vett az NSZK T. szolgálat, CIA, Mark Palmer csendes közremüködésvel… Hogy Orbán ebben az időben milyen szerepet játszott: nem tudom. Vélhetően nagyon keveset,vagy semmit. Én mint gyalogos, riportokat hajkurászó, külsős újságíró, láttam az események néhány részletét, s utólag raktam össze a tényeket, s hát: gondolkodtam…
Hát… nem is tudom. Ahhoz képest, hogy semmit nem fejlődünk, nagyon szép írás.
Viszont minden héten elmerülünk az egyre nagyobb hazugságokba, és manipulációkba.
Ehhez képest a szocializmus egy szanatórium volt, azoknak, akik nem hőbörögtek. Most már hőbörögni sem kell, hiszen minden héten csúszunk lefelé, és fejlődünk vissza, csak nem a szocializmusba.
Kár már politizálni is, mert teljesen felesleges, úgyis az Orbánhoz dörgölődzök közül jutnak emberek olyan javakhoz, ami biztosíthatja nekik, és családjaiknak a holnapot.