KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

"Offshore" Kisokos – avagy: Lesz-e számonkérés?

Amit néhány hazai érdekeltségű offshore cégről tudni kell

Az offshore angol kifejezés szó szerinti jelentése: parton túli, parton kívüli. Azok a vállalatok tartoznak e kategóriába, amelyek a helyben tevékenységet nem folytató cégekre nagyon alacsony (vagy akár nulla) kulcsos társasági nyereségadót alkalmazó adóparadicsomokban vannak bejegyezve – ezáltal (a nem helyben keletkezett) üzleti nyereségük után nem, vagy alig kell adót fizetniük.

Egy offshore helyszínen alapított cég nem lesz automatikusan offshore, csak ha ennek megfelelően van bejegyezve és nem végez tevékenységet belföldön. A gyakorlat olykor megköveteli többségében helyi polgárokból álló igazgatótanács, vagy felügyelőbizottság létét, a könyvelés, eredményjelentés különböző változatait, de létezik számos „postafiók-cég” alapítását lehetővé tevő helyszín is, ahol az adott cégnek a cégbejegyzésen kívül valóban semmilyen adminisztrációs kötelezettsége nincs. Az Európai Unió az offshore cégműködést károsnak tartja, és igyekszik kiküszöbölni.

A miniszterelnök és az offshore

Már megint a Wallis

Bajnai Gordon vezetésével az évente akár 50 milliárd forintot is meghaladó bevételű, MSZP-közeli Wallis-csoport más módszerrel ugyan, de a Gyurcsány-ügyletekhez hasonlóan tetemes hátrányt okozhatott az államkasszának. A Wallisnak közvetlenül – valamint a Well-Invest 2000 Kft.-n keresztül közvetetten is – offshore cégek a tulajdonosai. Az offshore hálózat lehetővé tette, hogy a cégcsoport a magyarországi adófizetés egy részének elkerülésével hatalmas összegeket tereljen távoli adóparadicsomokba, s így minél kisebb részt viseljen a közterhekből. Külön figyelmet érdemel a Wallis legfrissebb offshore tulajdonosa, az egzotikusan csengő Colbrin Holdings nevet viselő társaság. A cég 2006 elején tűnt fel a Wallisban 913 darab részvény megszerzésével…  A Wallis kisrészvényese 2006-ig 11 magánszemély volt, köztük a legtöbb, szám szerint 531 értékpapírral rendelkező Bajnaival. Ez a részvénycsomag vándorolt át a Colbrin Holdingshoz. 2003 és 2005 között évente több százmillió forint nyereséghez a Wallisból kizárólag az offshore tulajdonban álló részvényese, a Well-Invest Kft. jutott. A többi befektető nem kapott osztalékot. Gondolhatnánk, hogy a kistulajdonosok, élükön Bajnaival, a cég vezérigazgatójával, megunták a várakozást, mikor csurran-cseppen nekik is valami. Így aztán a hozamot nem fialó befektetésüktől megszabadulva átvette helyüket az ajtón kopogtató, vállalkozó szellemű, de ismeretlen tulajdonosi hátterű, ciprusi Colbrin Holdings. Úgy tűnik azonban, hogy türelmetlenségükben elhamarkodottan döntöttek. A Wallis osztalékpolitikája ugyanis 180 fokos fordulatot vett. A részvényeket átvevő offshore társaságnak néhány hónap múlva az évek alatt felhalmozott eredményből több mint 9 milliárd forint osztalékot fizetett ki. A megszerzett vagyont a ciprusi cég viharsebesen és főként adómentesen vihette ki Magyarországról az adóparadicsomba. És hogy kik voltak a Colbrin Holdings valódi tulajdonosai? Mivel a nagyon EU-konform ciprusi nyilvántartási rendszerből ez gyakorlatilag kideríthetetlen, éppúgy lehet tulajdonos Bajnai Gordon miniszterelnök, mint akárki más. Az biztos, hogy a Colbrin Holdings ismeretlen részvényesei – a magyarországi osztalékadó-fizetést elkerülve – 9 milliárd forintos vagyon boldog tulajdonosaivá váltak.

Dataplex-ügy újabb fevonása

Bajnai Gordon a ciprusi Fleminghouse elnevezésű társaság volt igazgatójaként kulcsszerepet játszott a szerverhotelként működő Dataplex Kft. eladásával kapcsolatos botránysorozatban. A Fleminghouse a Dataplexet megszerző, majd azt fél éven belül hárommilliárdos haszonnal továbbadó három ciprusi offshore cég egyike volt. A vétel és eladás közötti néhány hónapban a Dataplex nagy értékű állami megrendelésekhez jutott, többek között Kóka János (SZDSZ) akkori gazdasági miniszter által felügyelt állami cégektől. A ciprusi offshore társaságok közbeiktatásával a vételár-különbözetből adódó adófizetési kötelezettséget tudta elkerülni a Bajnai vezette Wallis-csoport. Az ügyben hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanújával folyik nyomozás, de az eljárást – a ciprusi hatóságoktól megkért adatok megérkezéséig – az ügyészség felfüggesztette. A miniszterelnök az érintettsége kapcsán kirobbant botrányban rendre azzal védekezik, hogy a Fleminghouse nem tekinthető offshore cégnek, mivel a sziget az Európai Unió tagja, és a társaság tulajdonosa sem ismeretlen, hiszen a ciprusi cég – mint az a Wallis Zrt. mérlegéből is kitűnik – a Wallis cégcsoporthoz tartozik. Bár szakértői nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy egy uniós, illetve egy unión kívüli adóparadicsom működése gyakorlatilag azonos.

Újabb offshore cég a látókörben

Bajnai Gordon miniszterelnök többszörös ciprusi cégigazgatói múltjának egyik – a nyilvánosság előtt eddig nem ismert – állomásáról adott hírt a napokban a Magyar Nemzet. A szigetországi álláshalmozó Bajnai többek között a Wallis European Management Service (WEMS) elnevezésű offshore társaság igazgatója is volt. A WEMS-et 2002-ben alapították, amikor a földközi-tengeri sziget – az Európai Unión kívül eső országként – klasszikus adóparadicsomnak számított. 2003 és 2005 között a magyarországi, MSZP-közeli Wallis Zrt.-nek egyfelől magánszemélyek voltak a részvényesei, köztük Bajnai Gordon, másfelől a WEMS offshore cég által is tulajdonolt Well-Invest 2000 Kft. A magyar Wallisból 2003 és 2005 között a magánszemély részvényesek nem vettek ki osztalékot, ami után így jelentős mértékű osztalékadót kellett volna fizetniük az államnak. A Wallis Zrt. kizárólag a Well-Invest Kft. részére állapított meg osztalékot, három év alatt összesen 3,4 milliárd forintot.

Fittelina hasonmás

Bajnai Gordon 2005 decemberében alapította meg a talányos nevű ESGÉ-B Vagyonkezelő Kft.-t. Alig egy hónap múlva 100 százalékos üzletrészét átadta egy ciprusi társaságnak, a Danilack Investmentnek. A miniszterelnök állítása szerint az offshore cégnek nem ő, hanem apukája és anyukája a tulajdonosa. A ciprusi vállalkozásnak azonban a szülők helyett további két ciprusi offshore cég a részvényese, és hogy ezek mögött valóban csak a kormányfő felmenői állnak-e, vagy esetleg ő maga is, nem tudható. Az offshore hálózattal rendelkező családi vállalkozásuk, az ESGÉ-B Kft. vásárolta meg 2006 januárjában 120 millió forintért azt a XII. kerületi luxusingatlant, amelybe Bajnai beköltözött és jelenleg is lakik. A családi vagyonkezelő kft. székhelyét Bajnai lakásába jelentették be. A cél – Gyurcsány Fittelinájának mintájára – valószínűleg az volt, hogy cégszékhelyként elszámolják a lakás fenntartási, felújítási és berendezési költségeit.

Ciprusi kiruccanás

Miközben az „Adócsalás gyanújában a kormányfő” című Magyar Nemzet cikkre reagált Bajnai Gordon miniszterelnök, a Kormányszóvivői Iroda és a Wallis Rt. is, addig a lap szerint egyik közlemény sem ad választ a legfontosabb kérdésre: vajon miért nyomoz a Dataplex-adásvétel ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és az APEH? Az sem derült ki a reakciókból, hogy ha, mint állítják, minden jogszerűen történt, miért volt szükség a Dataplex néhány hétig tartó ciprusi vándorútjára. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tudomása szerint a Bajnai Gordon vezette Wallis-csoport már azt megelőzően tárgyalásokat folytatott a Magyar Telekommal a Dataplex Kft. adásvételéről, hogy annak tulajdonjoga három ciprusi céghez került volna – értesült a Magyar Nemzet. A Dataplexet 2005 szeptemberében a Wallis leánycége 2,33 milliárd forintért vásárolta meg, bankhitelből. A három ciprusi cég összesen 2,4 milliárd forintot fizetett a társaságért, amelyet még 2005 végén villámgyorsan továbbadott 5,1 milliárd forintért a Magyar Telekomnak. A ciprusi cégek csak azt követően fizettek a Wallis-csoportnak, hogy a Magyar Telekom átutalta számukra a vételárat. Ebből törlesztették a bankhitelt. Az adásvétel során összesen 2,7 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el a három ciprusi társaság, amelyek közül az egyiknek Bajnai Gordon Wallis-vezér volt az igazgatója, a másik pedig Kóka János akkori gazdasági miniszter sógorának az érdekeltségébe tartozott. Adószakértők egybehangzóan úgy vélik, általában egy magyar és egy ciprusi cég közötti ügylet végső célja mégis az lehet, hogy a külföldi társaság mögött állók kikerüljék a magyar adószabályokat.

A pénzügyminiszter és az offshore

Tanácsadás offshore-ból

Felveti az etikai összeférhetetlenség kérdését Oszkó Péter pénzügyminiszterré jelölése, majd kinevezése. Míg ugyanis az általa eddig vezetett adótanácsadó cég, a Deloitte Zrt. a hazai adófizetés alóli kibújás egyik legközkedveltebb eszközét, az offshore cégek alapítását reklámozza, és nyújt abban busás összegért segítséget, addig Oszkónak miniszterként az adóbevételek emelésén kellene munkálkodnia.

Nem csupán beszélnek róla

Az offshore adóelkerülési szisztémát a nemzetközi adótanácsadó cég nemcsak ajánlgatja ügyfeleinek, hanem saját működésénél is folyamatosan alkalmazza, hiszen a Deloitte Zrt. két ciprusi offshore társaság tulajdonában áll. A magyarországi Deloitte-nek hosszú évek óta évente több milliárd forint árbevétele van, de társaságiadó-fizetése például a 2006. évi tevékenysége után alig érte el a 60 millió forintot. Osztalékadót pedig – ciprusi tulajdonosainak köszönhetően – egyáltalán nem fizet a magyar költségvetésbe. A Deloitte adóelkerülési gyakorlatát Oszkó vezérigazgatósága idején vitték tökélyre. Az általa aláírt mérlegből kiderül, hogy a Deloitte-nek 2007-ben megközelítőleg 7 milliárd forint nettó árbevétele volt. Az óriási méretű bevétel mellett a cég mindössze 5 és fél millió forint társasági adót fizetett a magyar államnak. Az adófizetés jelentős részének elkerülését úgy biztosították, hogy az Oszkó által vezetett társaság bevételének 90 százalékát, mintegy 6,3 milliárd forintot „elköltségelt”. Ebből az összegből megközelítőleg 3 milliárd forint tanácsadói, megbízási és egyéb közreműködői szerződések kifizetésére ment el. A Deloitte nyilvános üzletpolitikáját és cégrendszerét ismerve feltételezhető, hogy a 3 milliárd egy része külföldi offshore cégekhez vándorolhatott. Felmerül a kérdés, hogy a több száz alkalmazottat foglalkoztató Oszkó vezette Deloitte-nak miért kellett ilyen óriási mértékű külső szolgáltatást igénybe vennie feladatai ellátásához? Az adóhatóság vajon megvizsgálta-e már, hogy a Deloitte 3 milliárdos költségszámlái mögött valódi munkavégzés áll-e? Oszkó vezérigazgatóként mindenesetre azt elérte, hogy a 7 milliárd forint bevétel mellett elvárható több száz millió forint adófizetés helyett mindössze 5 millió forint közterhet viselt az általa vezetett nemzetközi könyvvizsgáló cég.

A jegybankelnök és az offshore

A köddé vált 800 millió

A HVG 800 millió forintot hiányol Simor András vagyonnyilatkozatából, a lap szerint a titokzatos limassoli offshore cégén keresztül tűnt el. A jegybank elnökének három éve 923 milliós megtakarítása volt, ebből 2007-re 67, 2008-ra pedig 80 millió maradt. A HVG szerint a pénz Cipruson van: „Túladott magyarországi cégén Simor András jegybankelnök, ciprusi vállalkozása pedig egy vagyonkezelő nevén szerepel, a titokzatos limassoli Trevisol Management Ltd. lehet a kulcsa annak is, hová tűnt több mint 800 millió forint a bankár vagyonnyilatkozatából” – írja a HVG. A cikk szerint a Trevisol 1999-ben „igazi” offshore cégként jött létre, kihasználva az akkori 4,25 százalakos adókulcsot.

MVM és az offshore

Mrs Istvan Kocsis

Ismeretes, hogy az MVM-nél belső vizsgálat zajlik, mert több mint tízmilliárd forint került tavaly az állami tulajdonú óriásvállalattól offshore cégekhez. Az egyik offshore hátterű vállalkozás horvátországi szállodát adott bérbe évtizedekre az MVM leányvállalatának, de a szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat, és a szállodát sem adta át. Egy, a brit cégnyilvántartásból letölthető nyilvános cégdokumentum szerint „Mrs Istvan Kocsis” a valódi tulajdonosa annak a brit bejegyzésű, offshore hátterű cégnek, amely nagyjából egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM leányvállalatának. Kocsis István, az MVM akkori, a BKV jelenlegi vezérigazgatója szerint sem neki, sem a feleségének nincs köze a céghez, és jogi lépésekre készül „névazonosság vagy rosszhiszemű névhasználat miatt”.

A lap eredeti címe:http://www.korrupedia.hu/index.php/Offshore

A sor tovább folytatható – sok-sok résztvevővel, céggel, tulajdonossal -, akik felelősek azért, hogy ide jutottunk! Jogos a sokunkban felmerülő kérdés, lesz-e igazi számonkérés, elszámoltatás, és főleg megfelelően súlyos büntetés – legyenek az érintettek, bűnelkövetők bármilyen gazdasági, politikai pozícióban, bármilyen – akár kormányzó, akár ellenzéki – párt tagjai, vagy csupán „sok hűhó semmiért” felhajtás, színpadias előadás lesz, és a gazemberek, kirablóink, a hazánkat el- és kiáruló bűnözők ismételten (kitudja, immáron hányadszor) megússzák?

Kell-e tovább tűrnünk, vagy ideje keményen az „asztalra” csapnunk, és kikényszerítenünk a teljes körű számonkérést és a szigorú büntetések kiszabását, végrehajtását teljes – a családtagok, rokonok, közvetlen barátok, üzlettársakat is érintő vizsgálattal, és szükség esetén szintén – vagyonelkobzással, valódi életfogytig (vagy akár sok-sok évig, évtizedig) tartó fegyházbüntetés végrehajtásával, mely nem rövidíthető, harmadolható, stb.?

„Itt az idő” – mondja a győztes pártszövetség szlogene!


Valóban, ITT AZ IDŐ!


(NIF szerkesztőség)


Közreadja: Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó cikkek

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

2 thoughts on “"Offshore" Kisokos – avagy: Lesz-e számonkérés?

  1. A kérdésre egyszerű a válasz:NEM.Talán maximum felszínes,de semmi több.Amúgy Jobbikkal személy szerint elégedetlen vagyok:(Pedig reménykedtem,de puhultak elég rendesen.Nem lesz így jó…….

  2. Kedves NIF szerkesztőség
    Ezt a kérdést, biztos viccből tetszett feltenni.
    Az elszámolás igérgetésében érintett – mai képviselők, hajdani jelöltek – nem voltak sohasem érdekeltek ebben, legfőképpen vezérük, Orbán Viktor nem. Kövér, és Pokorny korábbi nyilatkozatai is túlságosan nehéz, és fárasztó, leginkább eredménytelen munkának titulálták a számonkérés jövőbeni végrehajtását.
    Most meg, hogy körbeülték a zsíros húsokkal teli fazekat…
    A Jobbiknak egyenlőre csak a betli bemondására van lehetősége a játszmában.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük