Odesszai túlélő: az ukrán zászló hóhérok zászlaja

A fórumon részt vesznek az orosz Társadalmi Kamara, ukrán szociológusok, politológusok és újságírók. A konferenciát egy perc néma csenddel kezdték, mert aznap temették az odesszai tragédia áldozatait. Tatjana Georgijeva saját bőrén átérezhette ezt a szörnyűséget: május 2-án ott volt a Szakszervezetek Házában.

Az embereket gázzal mérgezték. Egyesek önként kiugrottak az ablakon, másokat egyszerűen kidobtak onnan, többek között asszonyokat és idős embereket. Lent botokkal verték a túlélőket. A Szakszervezetek Háza épületében 50 személy halt meg a tűzben. Nemirovszkij odesszai főpolgármester pedig egyszerűen tétlenül figyelte mindezt. Ez immár nem politikai helyzet. Azok kerültek hatalomra, akiket én nem választottam. Ezentúl számunkra az ukrán zászló a hóhérok zászlaja. Ami Ukrajnába való visszatérésemet illeti, ezt nem szándékozom megtenni addig, míg ott nácik vannak a hatalmon.

Tatjanához hasonló ukrajnai menekültek immár több mint 2,5 ezren vannak Oroszországban. Segít nekik az orosz Társadalmi Kamara és a mellette létesített külön koordinációs stáb. Az orosz Társadalmi Kamara titkár-helyettese, Vlagyiszlav Grib elmondta:

Folyamatosan szörnyű esetekről hallunk a menekültektől: van, akinek a fiát megverték, van, akinek lányát gyilkolták meg Lembergben… És mindez csak amiatt történt, hogy oroszul szólaltak meg. Információs és jogi segélyt nyújtunk nekik, közreműködünk annak érdekében, hogy lakást és munkát kapjanak.

A moszkvai konferencia ukrajnai résztvevőinek ideutazása már önmagában is elég ürügy arra, hogy Ukrajnában letartóztassák őket. Jelena Rajhorodecka újságíró a legutóbbi ukrán jognormákra hivatkozott.

Az, hogy mi – ukrán állampolgárok – itt vagyunk, az új törvények értelmében bűntettnek számít. Tizenöt év szabadságvesztéssel sújtják azokat, akik bármilyen kapcsolatot tartanak fenn Oroszországgal, ha ezt az ukrán államiságnak okozott kárnak minősíthető. Még a hitleri Németországban sem fogadtak el 1933-ban annyi törvényt, amennyit sokkal rövidebb idő alatt fogadott el a Majdan-hatalom.

Az ukrajnai események nyugati médiákban való megvilágítása külön témát képez. Dmitro Gubin ukrán politológus figyelmeztette a konferenciára összegyűlt külföldi újságírókat, hogy nem szabad terroristáknak minősíteni a donecki lakosságot, a Majdan lövészeit pedig hősöknek aposztrofálni, amint ezt gyakran teszik napjainkban.

Állandóan mondjuk nyugati barátainknak: „Előbb legyenek szívesek megnézni, hogy ki az, aki gyilkol, ki az, akit gyilkolnak, ki azt, aki kialtozza, hogy „Gyilkolj!”, és ki az, aki úgy tesz, mintha semmi nem történne. Arra szólítom fel a jelenlevő külföldi médiákat, hogy igazat mondjanak, és ne hallgassanak az elvadult kijevi nácik szavára!”

Az orosz Társadalmi Kamara tagjai szerint a tárgyalások még a tragikus odesszai események után is lehetségesek. Azonban ha a hatalmasokat legitimáló elnökválasztás mégis megtörténik, akkor bizonyára már túl leszünk azon a ponton, ahonnan nincs visszatérés.

Oroszország Hangja