NJSZ: A gárdista öltözet viselése nem jogellenes
Alkotmánybíróságtól kéri az alkotmányellenes lex Gárda szabálysértés soron kívüli megsemmisítését a Nemzeti Jogvédő Szolgálat – a gárdista öltözet viselése nem jogellenes
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) 2009. október 22-én beadványt ( részletek itt ) nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletnek a 146/2009 (VII. 14). Korm. rendelet által módosított 10/C. § rendelkezésének alkotmányellenessége miatt, kérve annak utólagos, soron kívüli eljárásban történő megsemmisítését. A „Feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel” elnevezésű szabálysértés szerint aki a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”
A 2008. évi LXXIX. törvényhez (közismertebb nevén: „lex tojás” törvény) hasonlóan fenti szabálysértést is azzal a nyilvánvaló céllal fogadták el, hogy a hatalomgyakorlókkal szemben ellenállók politikai szabadságjogait csorbítsák, és lehetővé tegyék velük szemben az önkényes, megtorló jellegű hatósági fellépést. Most egyértelműen a gárdisták vagy annak tartott személyek ellen használják tömegesen jogi gumibotként ezt az alkotmányellenes szabályt. Ez a szabálysértés a gyülekezési, egyesülési és vélemény-nyilvánítási szabadságot szükségtelenül és aránytalanul korlátozza. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. §-a szerint alapvető jogokkal kapcsolatos szabályokat, beleértve valamely alapjog gyakorlásának korlátozását, vagy alapjog gyakorlásával járó tevékenységek bűncselekménnyé, vagy szabálysértéssé nyilvánítását kizárólag törvényi úton lehet szabályozni. Azzal, hogy ezen új szabálysértési tényállást nem törvénymódosítással, hanem kormányrendeleti úton alkották meg sietősen néhány nappal a Magyar Gárda Egyesület ügyében született jogerős ítéletet követően, e kormányrendelet már önmagában emiatt alkotmányellenes.
Ugyancsak az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével ellentétes az is, hogy e rendelkezés egy alapjog, jelesül az egyesülési jog lényegét érintően, elnevezése ellenére nem a feloszlatott szervezetben való részvételt, hanem a feloszlatást elrendelő ítéletben jogellenesnek nyilvánított tevékenység kifejtését rendeli büntetni, a támadott új tényállás ezzel a megoldással alkotmányellenesen tágra húzza a jogkorlátozás határát, mivel valójában nem egy feloszlatott szervezet működésében vagy működtetésében való részvételt tiltja, hanem bizonyos tevékenységek kifejtését függetlenül attól, hogy azok a feloszlatott szervezethez kapcsolódnak-e vagy sem. Ilyen módon a hatályos jogszabályok egyéb rendelkezéseinek tilalmazása híján egyébként jogszerű tevékenységek kifejtése jogellenessé válhat, ha egy adott társadalmi szervezet feloszlatásáról szóló ítélet indokolása ekként rendelkezik. Ráadásul a norma nem szól arról, hogy jogerős vagy nem jogerős döntésről van szó. Nyilvánvaló, hogy jogkövetkezmény csak a jogerős ítélethez fűződhet – kivéve az előzetes végrehajthatóságot – , ezért a tényállás nem jogerős ítéletekre való alkalmazhatósága élesen ellentétben a jogállamiság Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott követelménnyel. A rendeletben foglaltak nem felelnek meg a normavilágosság elvének sem, tekintettel arra, hogy tiltott magtartás megfogalmazása nem egyértelmű, túlzottan szabad kezet ad a rendőrségnek az önkényes jogalkalmazáshoz, amely ezáltal veszélyezteti a jogállamiság intézményét. Ráadásul a társadalmi szervezet feloszlatásáról szóló ítélet rendelkező része csupán a feloszlatást rendeli el, a feloszlatás alapjául szolgáló indokok az ítélet igen terjedelmes indokolásában találhatóak. A jogkövető és a jogalkalmazó számára is követhetetlen és betarthatatlan ez a szabályozás, mivel több tucat oldalas, bonyolult ítéletszövegre való utalással, a rendőrök számára nehezen értelmezhető és a jogállami normáknak megfelelő jogalkalmazáshoz szükséges következtetések levonására alkalmatlan módon fogalmazza meg az elkövetési magatartást. A büntető, és szabálysértési tényállásoknak pontosan, felsorolásszerűen kell rögzíteniük, hol húzódik a megengedett, és meg nem engedett cselekmény határa. Ellenkező esetben az állampolgárok nem ismerhetik meg a jogszabályokat, és a bizonytalan jogszabályok a jogbiztonság, a demokratikus jogállamiság egyik legfontosabb ismérvének megszűnéséhez vezetnek.
Kimutatható, hogy miután rendszeresen zátonyra fut a jogkorlátozás folyamata a bíróságokon, a hatalom megpróbál egy lépéssel utána lépni és jogalkotási módszerekkel újabb eszközöket adni a rendőrség kezébe az ellenállók és öntudatos nemzeti gondolkodású emberek megzabolázása érdekében. Ez történt 2007 márciusában is: ekkor léptették hatályba a szintén alkotmányellenes passzív engedetlenség szabálysértést, továbbá ez történt akkor is, amikor idén feburárban hatályba lépett „lex tojás” törvényt. Mindkét jogszabály megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Részletek: http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=113&Itemid=35 és http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=558
A jogszabályhely megszületése óta ezt az alkotmányellenes normát már tucatnyi tüntetővel és gárdista öltözetet viselő polgárral szemben alkalmazták, korlátozva egyesülési, gyülekezési jogukat és vélemény-nyilvánítási szabadságukat, ezért kérte a Nemzeti Jogvédő Szolgálat az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárását.
Mindezek fényében is elfogadhatatlan az igazságügyi és rendészeti miniszternek a megemlékezőket és gárdistákat fenyegető minapi megnyilatkozása vagy a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda hajmeresztően téves és a rendőrséget önkényes jogkorlátozásra buzdító minapi közleménye, amelyben azt állítják: mivel önmagában jogellenes a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájának viselete, ezért jogszerűen oszlathatók fel azok a rendezvények, amelyeken a résztvevők ezt az uniformist viselik. A két szervezet tarthatatlan álláspontja az, hogy a Magyar Gárdát feloszlató bírósági döntést követően „jogszerűtlen minden olyan magatartást tanúsítani, amiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a feloszlatott egyesület tovább működik”, márpedig a Magyar Gárda egyenruhájának viselése pontosan erre utal. Ezzel szemben éppen azt vezettük le, hogy az alkotmányellenes szabálysértés gárdista öltözet viselését nem rendeli üldözni, más ezt előíró jogszabály sincs. A héten megszületett jogerős bírósági végzés pedig a garázdaság szabálysértése miatt július 4-én eljárás alá vont gárdistával szemben szüntette meg az eljárást kimondva: a gárdista öltözet viselése nem minősül kihívóan közösségellenes magatartásnak.
Szükséges ismételten rámutatni arra, hogy a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatásáról szóló jogerős ítélet is egyértelműen rögzíti, hogy ”egyetlen jogi személy megszűnése sincs kihatással a korábban annak szervezetén belül ténykedett természetes személyek anyagi jogi jogosultságára, vagyis arra, hogy a jogi személy keretében kifejtett tevékenységüket e személyek a későbbiekben miként folytatják.” Tehát nem tilos új, a korábbihoz bizonyos mértékben akár hasonlító szervezetet létrehoznia a feloszlatással érintett mozgalom tagjainak. Továbbá az ítélet kiemeli: „A véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja az eszmék kifejezésének szabadságát az öltözködés (pl. egyenruha viselése) útján, valamit jelképek, szimbólumok használatával is. Egyes szimbólumok használatát az Emberi Jogok Európai Bírósága még akkor is elfogadhatónak tartotta, amikor az adott szimbólum olyan rendszerhez kapcsolódott, amelynek felidézése kellemetlen érzéseket kelt az áldozatokban; a strasbourgi bíróság szerint ugyanis ezek az ellenérzések önmagukban reális, ésszerű félelemként nem definiálhatók (Vajnai-Magyarország ügy). A gyülekezési jog gyakorlása során elhangzott szónoklatokat a fenti elvek alapján kell megítélni. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a menetelés, nyilvános felvonulás jogát – a résztvevőkre és a szervezőkre kiterjedően – a gyülekezési jog szintén garantálja.” Illetve ennek összegzéseképpen rögzíti: „önmagában a Magyar Gárda rendezvényein elhangzott szónoklatok tartalma, vagy önmagában az egyenruha használata, illetve az alakzatban vonulás, a vezényszavak, speciális köszöntések elhangzása a véleménynyilvánítási és egyesülési jog gyakorlásába való beavatkozást nem feltétlenül indokolja.”
(Ehelyütt jelezzük, hogy a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=615&Itemid=85 a Legfelsőbb Bíróság -ügy bonyolultságára tekintettel öt tagúra bővített – bírói tanácsa 2009. december 15-én 9 órakor tartandó tárgyaláson bírálja el.)
Mindebből következik, hogy az idén július 11-én megalakult, társadalmi szervezetnek nem minősülő, a feloszlatott egyesület jogutódjának nem minősülő Új Magyar Gárda Mozgalom tevékenységére nem alkalmazható a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértése. Az új mozgalomban részt vevő gárdisták vagy bárki más gárdista formaruha-viselése és rendezvényeken való jelenléte nem jogellenes, mivel ezeket az Alkotmányban foglalt véleménynyilvánítási és gyülekezési jog biztosítja számukra, és a feloszlatásról szóló jogerős ítélőtáblai ítélet sem minősíti ezeket önmagukban jogellenesnek. Mindezért az október 23-i nemzeti ünnepen vagy máskor rendezvényeken részt vevő gárdista öltözetű emberek rendőrségi zaklatása, eljárás alá vonása alaptalan és jogellenes.
NJSZ hír, 2009. október 22. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.nja.hu
Kapcsolódó: Október 23.: gárdajelképek miatt indított eljárást a BRFK
Nemzeti InternetFigyelő
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) 2009. október 22-én beadványt ( részletek itt ) nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletnek a 146/2009 (VII. 14). Korm. rendelet által módosított 10/C. § rendelkezésének alkotmányellenessége miatt, kérve annak utólagos, soron kívüli eljárásban történő megsemmisítését. A „Feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel” elnevezésű szabálysértés szerint aki a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”
A 2008. évi LXXIX. törvényhez (közismertebb nevén: „lex tojás” törvény) hasonlóan fenti szabálysértést is azzal a nyilvánvaló céllal fogadták el, hogy a hatalomgyakorlókkal szemben ellenállók politikai szabadságjogait csorbítsák, és lehetővé tegyék velük szemben az önkényes, megtorló jellegű hatósági fellépést. Most egyértelműen a gárdisták vagy annak tartott személyek ellen használják tömegesen jogi gumibotként ezt az alkotmányellenes szabályt. Ez a szabálysértés a gyülekezési, egyesülési és vélemény-nyilvánítási szabadságot szükségtelenül és aránytalanul korlátozza. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. §-a szerint alapvető jogokkal kapcsolatos szabályokat, beleértve valamely alapjog gyakorlásának korlátozását, vagy alapjog gyakorlásával járó tevékenységek bűncselekménnyé, vagy szabálysértéssé nyilvánítását kizárólag törvényi úton lehet szabályozni. Azzal, hogy ezen új szabálysértési tényállást nem törvénymódosítással, hanem kormányrendeleti úton alkották meg sietősen néhány nappal a Magyar Gárda Egyesület ügyében született jogerős ítéletet követően, e kormányrendelet már önmagában emiatt alkotmányellenes.
Ugyancsak az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével ellentétes az is, hogy e rendelkezés egy alapjog, jelesül az egyesülési jog lényegét érintően, elnevezése ellenére nem a feloszlatott szervezetben való részvételt, hanem a feloszlatást elrendelő ítéletben jogellenesnek nyilvánított tevékenység kifejtését rendeli büntetni, a támadott új tényállás ezzel a megoldással alkotmányellenesen tágra húzza a jogkorlátozás határát, mivel valójában nem egy feloszlatott szervezet működésében vagy működtetésében való részvételt tiltja, hanem bizonyos tevékenységek kifejtését függetlenül attól, hogy azok a feloszlatott szervezethez kapcsolódnak-e vagy sem. Ilyen módon a hatályos jogszabályok egyéb rendelkezéseinek tilalmazása híján egyébként jogszerű tevékenységek kifejtése jogellenessé válhat, ha egy adott társadalmi szervezet feloszlatásáról szóló ítélet indokolása ekként rendelkezik. Ráadásul a norma nem szól arról, hogy jogerős vagy nem jogerős döntésről van szó. Nyilvánvaló, hogy jogkövetkezmény csak a jogerős ítélethez fűződhet – kivéve az előzetes végrehajthatóságot – , ezért a tényállás nem jogerős ítéletekre való alkalmazhatósága élesen ellentétben a jogállamiság Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott követelménnyel. A rendeletben foglaltak nem felelnek meg a normavilágosság elvének sem, tekintettel arra, hogy tiltott magtartás megfogalmazása nem egyértelmű, túlzottan szabad kezet ad a rendőrségnek az önkényes jogalkalmazáshoz, amely ezáltal veszélyezteti a jogállamiság intézményét. Ráadásul a társadalmi szervezet feloszlatásáról szóló ítélet rendelkező része csupán a feloszlatást rendeli el, a feloszlatás alapjául szolgáló indokok az ítélet igen terjedelmes indokolásában találhatóak. A jogkövető és a jogalkalmazó számára is követhetetlen és betarthatatlan ez a szabályozás, mivel több tucat oldalas, bonyolult ítéletszövegre való utalással, a rendőrök számára nehezen értelmezhető és a jogállami normáknak megfelelő jogalkalmazáshoz szükséges következtetések levonására alkalmatlan módon fogalmazza meg az elkövetési magatartást. A büntető, és szabálysértési tényállásoknak pontosan, felsorolásszerűen kell rögzíteniük, hol húzódik a megengedett, és meg nem engedett cselekmény határa. Ellenkező esetben az állampolgárok nem ismerhetik meg a jogszabályokat, és a bizonytalan jogszabályok a jogbiztonság, a demokratikus jogállamiság egyik legfontosabb ismérvének megszűnéséhez vezetnek.
Kimutatható, hogy miután rendszeresen zátonyra fut a jogkorlátozás folyamata a bíróságokon, a hatalom megpróbál egy lépéssel utána lépni és jogalkotási módszerekkel újabb eszközöket adni a rendőrség kezébe az ellenállók és öntudatos nemzeti gondolkodású emberek megzabolázása érdekében. Ez történt 2007 márciusában is: ekkor léptették hatályba a szintén alkotmányellenes passzív engedetlenség szabálysértést, továbbá ez történt akkor is, amikor idén feburárban hatályba lépett „lex tojás” törvényt. Mindkét jogszabály megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Részletek: http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=113&Itemid=35 és http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=558
A jogszabályhely megszületése óta ezt az alkotmányellenes normát már tucatnyi tüntetővel és gárdista öltözetet viselő polgárral szemben alkalmazták, korlátozva egyesülési, gyülekezési jogukat és vélemény-nyilvánítási szabadságukat, ezért kérte a Nemzeti Jogvédő Szolgálat az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárását.
Mindezek fényében is elfogadhatatlan az igazságügyi és rendészeti miniszternek a megemlékezőket és gárdistákat fenyegető minapi megnyilatkozása vagy a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda hajmeresztően téves és a rendőrséget önkényes jogkorlátozásra buzdító minapi közleménye, amelyben azt állítják: mivel önmagában jogellenes a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájának viselete, ezért jogszerűen oszlathatók fel azok a rendezvények, amelyeken a résztvevők ezt az uniformist viselik. A két szervezet tarthatatlan álláspontja az, hogy a Magyar Gárdát feloszlató bírósági döntést követően „jogszerűtlen minden olyan magatartást tanúsítani, amiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a feloszlatott egyesület tovább működik”, márpedig a Magyar Gárda egyenruhájának viselése pontosan erre utal. Ezzel szemben éppen azt vezettük le, hogy az alkotmányellenes szabálysértés gárdista öltözet viselését nem rendeli üldözni, más ezt előíró jogszabály sincs. A héten megszületett jogerős bírósági végzés pedig a garázdaság szabálysértése miatt július 4-én eljárás alá vont gárdistával szemben szüntette meg az eljárást kimondva: a gárdista öltözet viselése nem minősül kihívóan közösségellenes magatartásnak.
Szükséges ismételten rámutatni arra, hogy a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatásáról szóló jogerős ítélet is egyértelműen rögzíti, hogy ”egyetlen jogi személy megszűnése sincs kihatással a korábban annak szervezetén belül ténykedett természetes személyek anyagi jogi jogosultságára, vagyis arra, hogy a jogi személy keretében kifejtett tevékenységüket e személyek a későbbiekben miként folytatják.” Tehát nem tilos új, a korábbihoz bizonyos mértékben akár hasonlító szervezetet létrehoznia a feloszlatással érintett mozgalom tagjainak. Továbbá az ítélet kiemeli: „A véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja az eszmék kifejezésének szabadságát az öltözködés (pl. egyenruha viselése) útján, valamit jelképek, szimbólumok használatával is. Egyes szimbólumok használatát az Emberi Jogok Európai Bírósága még akkor is elfogadhatónak tartotta, amikor az adott szimbólum olyan rendszerhez kapcsolódott, amelynek felidézése kellemetlen érzéseket kelt az áldozatokban; a strasbourgi bíróság szerint ugyanis ezek az ellenérzések önmagukban reális, ésszerű félelemként nem definiálhatók (Vajnai-Magyarország ügy). A gyülekezési jog gyakorlása során elhangzott szónoklatokat a fenti elvek alapján kell megítélni. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a menetelés, nyilvános felvonulás jogát – a résztvevőkre és a szervezőkre kiterjedően – a gyülekezési jog szintén garantálja.” Illetve ennek összegzéseképpen rögzíti: „önmagában a Magyar Gárda rendezvényein elhangzott szónoklatok tartalma, vagy önmagában az egyenruha használata, illetve az alakzatban vonulás, a vezényszavak, speciális köszöntések elhangzása a véleménynyilvánítási és egyesülési jog gyakorlásába való beavatkozást nem feltétlenül indokolja.”
(Ehelyütt jelezzük, hogy a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=615&Itemid=85 a Legfelsőbb Bíróság -ügy bonyolultságára tekintettel öt tagúra bővített – bírói tanácsa 2009. december 15-én 9 órakor tartandó tárgyaláson bírálja el.)
Mindebből következik, hogy az idén július 11-én megalakult, társadalmi szervezetnek nem minősülő, a feloszlatott egyesület jogutódjának nem minősülő Új Magyar Gárda Mozgalom tevékenységére nem alkalmazható a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértése. Az új mozgalomban részt vevő gárdisták vagy bárki más gárdista formaruha-viselése és rendezvényeken való jelenléte nem jogellenes, mivel ezeket az Alkotmányban foglalt véleménynyilvánítási és gyülekezési jog biztosítja számukra, és a feloszlatásról szóló jogerős ítélőtáblai ítélet sem minősíti ezeket önmagukban jogellenesnek. Mindezért az október 23-i nemzeti ünnepen vagy máskor rendezvényeken részt vevő gárdista öltözetű emberek rendőrségi zaklatása, eljárás alá vonása alaptalan és jogellenes.
NJSZ hír, 2009. október 22. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.nja.hu
Nemzeti InternetFigyelő
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
