KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Népszavazzak? – De hogyan?

Madaras László a „migráns-népszavazás” bojkottjára buzdítja a választókat – a Nemzeti InternetFigyelőn közzé tett írásában. Érvelése érthető, és indokolt, ha csak a feltett kérdés rafináltságát, megtévesztésre alkalmas megfogalmazását, kettős értelmét vesszük figyelembe.

A kérdés megfogalmazása az orbáni kettősbeszéd tipikus példája: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő, kötelező betelepítését?” Ez a kérdés többértelmű, tehát vigyázni kell a válaszadással!

Az igazi kérdés az lenne, hogy: „Akarja-e, hogy az Európai Unió … előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – Ez világos kérdés lenne, erre válaszolni is egyszerű: „akarom”, vagy „nem akarom”. Magyarország szempontjából egyedül a „NEM” válasz fogadható el. A világos kérdést azzal tették homályossá, hogy az elejére beszúrták a következőt: „az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is”, – és így már két külön kérdésre kellene egyetlen x-szel jól válaszolni.

Két kérdésre azonban már ellentétes válaszokat is adhatnának a választók. A valódi kérdés esetén: „Akarja-e, hogy az Európai Unió előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – a válasz egyértelműen: „NEM”. De akarjuk-e azt, hogy az Országgyűlés a népakarat ellenére is hozzájárulhasson a betelepítéshez? – A válasz erre is egyértelműen: NEM! – Pedig a parlament által megszavazott kérdésre adott egyetlen NEM válasz, sajnos, IGEN-né változik, hiszen a NEM-mel szavazó választópolgárok az egyetlen x-jellel felhatalmazást adnak a parlamentnek arra, hogy ők viszont hozzájárulhassanak a kötelező betelepítéshez!

Ha a népszavazás kezdeményezői, az országgyűlési képviselők mindenképpen meg akarnák akadályozni a betelepítést, akkor ezt kellene megkérdezniük a népszavazáson: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés hozzájáruljon nem-magyar állampolgárok Európai Unió által előírt, kötelező betelepítéséhez?” 

Ez a megfogalmazás egyértelmű, tehát alkalmas lenne a szavazásra, és megfelelne a népszavazási törvény (2013. évi CCXXXVIII. törvény) 9. § (1) bek. előírásának is: „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.”

 

Ha az Országos Választási Bizottság, vagy az Alkotmánybíróság, tiszteletben tartotta volna a népszavazási törvényt, akkor el kellett volna utasítania a ravaszul fogalmazott kérdés hitelesítését. De nem így történt.

Ez is érdekelheti:  Teljes a káosz Szíriában, de ez még csak a kezdet, a java ezután jön

Sajnos, a magyar jogrend ezt „megengedi”! Ez mégsem jelenti azt, hogy ne vegyük komolyan a népszavazás intézményét, – mert vannak olyan országok is, mint pl. Svájc, ahol tisztességesen intézik a népszavazást.

De jogászkodjunk tovább.

Az Alaptörvény 8. cikk (1) az alábbiak szerint rendelkezik: „Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.”

Ezt a népszavazásra feltett kérdést a Kormány fogalmazta meg. De mire is hatalmazza fel az Országgyűlést – majd a népszavazás eredménye? A magyar nyelvben a szavak és a mondatok hangsúlya elöl van. A ravaszul feltett kérdésben a másodlagos kérdés lett hangsúlyos, a főkérdést másodlagossá tették. Vagyis a kérdező nem a tényleges népakarat érvényesítését tekinti lényegesnek, hanem az Országgyűlés mindenek-feletti hatalmának a megerősítését, – ami egyébként ellentétes az Alaptörvény alábbi cikkelyével:

  1. B) cikk 3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

A Kormány által ravaszul megfogalmazott, népszavazási kérdés éppen a közhatalom gyakorlásától fosztja meg a választópolgárokat, mivel úgy tesz, mintha ügydöntő népszavazást írtak volna ki, miközben a szavazás eredményeként csak ugyanazt a döntési jogot kapja meg az Országgyűlés, amely döntési joga eddig is megvolt. Sajnos, semmi garancia nincs arra, hogy az Országgyűlés később sem adja majd hozzájárulását a migránsok betelepítésére, – pedig a választók többsége éppen ezt akarja megakadályozni!

A választópolgár azt a kérdezheti – a fentiek és Madaras László cikke alapján –, hogy hogyan is szavazzon, mert ha azt akarja, hogy az ő akarata kötelezően érvényesüljön, akkor nem tud egyértelműen dönteni, csak olyan megalkuvás alapján, ami végül is a legfontosabb kérdésben megfosztja döntési jogától. A polgárok többsége a népszavazásra feltett kérdés elolvasása után valószínűleg arra válaszol majd, hogy „akarja-e, hogy az EU kötelezően betelepítsen hazánkba migránsokat?”. A kérdés ravaszul odacsempészett másik részéből talán észre sem veszi, hogy az egyetlen „NEM” válasszal felhatalmazza az Országgyűlést akár arra is, hogy a népakarat ellen dönthessen, és megengedje a migránsok betelepítését!

Ez is érdekelheti:  Olvasói levél a nyugati demokrácia állapotáról

A magyar törvényhozás, az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság bizony, nehéz döntés elé állította a magyar választókat, ezért nagyon kétséges a népszavazás eredményessége. Ha érvénytelen lesz a népszavazás, mivel az érvényes szavazatok száma nem haladja meg a választásra jogosultak számának a felét, akkor ezt az EU bürokratái úgy értelmezhetik, hogy a magyar népnek mindegy, hogy mi történik vele, – és a gyarmatosító nyomás tovább erősödik hazánkra.

Nem vagyok híve annak, hogy bojkottáljuk a választásokat, – akár lustaságból, akár a politika iránti bizalom hiánya miatt, vagy akár politikai felhívásnak engedve. Magyarországon nagyon alacsony a választási aktivitás, a spontán bojkott eléri a 40-45%-ot, amit egy politikai kezdeményezés talán 5-10 százalékkal növelhet meg. Nem beszélve arról, hogy még többen fordíthatnak hátat a politikának. Az pedig végképp valószínűtlen, hogy éppen egy bojkottal lehetne bármire is kényszeríteni a politikai „elitet”. Ettől még nem jut eszükbe megerősíteni a közvetlen demokrácia intézményét.

Azok, akik felelősséget éreznek hazánk jövőjéért, mindig elmennek szavazni, akármelyik politikai „oldalhoz” tartoznak.

Három lehetséges válasz adható a népszavazási kérdésre:

IGEN szavazat esetén Ön egyetért azzal, hogy az Európai Unió szabadon betelepíthessen Magyarországra migránsokat. Ez a döntés hazaárulás, még akkor is, ha az EU pénzbüntetéssel zsarolja a tagállamait.

NEM szavazat esetén Ön megerősíti a kormány migráns-politikáját, – azzal a kockázattal, hogy hozzá is járulhat a betelepítéshez: ha az Országgyűlés – élve jogával – később mégis megengedi a betelepítést!

A NEM-szavazatok győzelme esetén azzal számolhat a Kormány, hogy ha később mégis megállapodik az Európai Unióval a migránsok betelepítéséről, akkor a NEM-mel szavazók „keresztre feszítik” Orbánt, és a Fidesz-KDNP elveszíti szavazói jelentős részét.

Az biztos, hogy a népszavazás ügydöntő jellege mindenképpen sérül.

Az ÉRVÉNYTELEN szavazatok száma mérhetően jelezné, mi a választók véleménye a kormány és az Országgyűlés politikájáról.

Ez is érdekelheti:  Von der Leyen biztosan nem ezt akarta: segítséget kell kérnie Magyarországtól

Háromféle megoldás van arra, hogy érvénytelenül szavazzunk:

  1. Nem ikszelek.
  2. Áthúzom a lapot.
  3. Ráírok, vagy javítok a szavazólapon.

Természetesen, mindenki úgy szavaz, ahogy a lelkiismerete vagy az esze diktálja.

Ha Ön a bojkottra hajlik, vagy úgy véli, „nem szavazok, mert úgyis az történik, amit ők akarnak”, akkor azt javasolnám, hogy mégis menjen el szavazni, és szavazzon úgy, hogy áthúzza a kérdésnek ezt a részét: „az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is”. Ez egyértelművé teszi a NEM-választ, mert látható belőle, hogy Ön semmiképp nem akarja a kötelező migráns-betelepítést, – akkor sem, ha az Országgyűlés később mégis hozzájárulna!

Vajon eljut-e ez az érthető, mérhető és üzenet-értékű válasz a Kormányhoz és a parlamenthez?

A kérdés tehát továbbra is az: „Szavazzak? De hogyan?”

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

 
Takács András, ÖMP elnöke
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

24 thoughts on “Népszavazzak? – De hogyan?

  1. Tisztelt Takács András.
    E cikktől függetlenül visszatérek egy bejegyzésére, amely 2018-ra
    helyezi a hangsúlyt. Ott lehet változást elérni, mivel nem kérdésről hanem képviselők megválasztásáról lesz szó. Ezzel egyetértek. A kvótákról szóló népszavazás erre nem alkalmas. A kvótákról szóló népszavazás ellen leginkább agitációval lehet szerintem eredményt elérni. Madaras László jól tette fel szerintem a kérdést, vele is egyetértek.

  2. Szerintem felesleges elmenni szavazni, gondoljunk az unios és a nato szavazásra. A megjelentek százalékában lettünk uniosok es natosok. Ha jól emlékszem nem ment el a lakosság fele szavazni. Talán 25-30% volt jelen. És különben is jó csalási technikák vannak. Az eredmény szerintem, jönnek a ránk vánkvándorlók.
    Takács úrnak köszönet az írásért.

  3. Igen kedves Andris, nekem is ez a dilemmám az első perctől fogva. Nem akarom átruházni döntési jogaimat egyetlen kormányra sem, de ennél a szavazásnál pontosan ez történik.
    Úgy döntöttem, elmegyek szavazni, de ha addig nem talál valaki jobb megoldást, érvénytelen szavazatot adok le. Se igent, se nemet nem jelölök be, csupán megjegyzem, hogy nem mondok le jogaimról.
    Csak elgondolkodtam azon, , mit tudnának kezdeni az előírt szöveget kifogásoló, nagyszámú érvénytelenséggel.

    1. Szerintem beszámitják a megjelentekhez. Így szépen növelhető az igenek aránya.
      Nem tudom, a kérdés feltevéssel kapcsolatban nem lehet bírósághoz fordulni?

      1. Már rég kellett volna!
        Vona megválasztása is bírósági ügy.
        Egyiket sem teszi meg senki!

    2. Én ki fogom húzni az „az országgyűlés hozzájárulása nélkül is” szövegrészt.

  4. A jó megoldás az érvénytelen szavazat leadása ! – De mi lett azzal a kérdéssel,amit előzőleg egy állampolgár már beadott ebben a témában,és el is fogadták? Ki és hogyan tudta rávenni,hogy vonja vissza a kérdését? Hogyan jutottak hozzá az adataihoz,hogy felkeressék? És mivel vették rá a kérdés visszavonására ???? Pénzzel ? Fenyegetéssel ? Mert az biztos,hogy nagyon fontos a kormánynak,hogy kivehesse a kezünkből a döntés jogát !

  5. Az lenne a legjobb, hogy távolmaradással érvénytelenné tenni a szavazást. Ez aligha fog menni. Ha már elmentek szavazni, onnan lehetőség van a szavazások elcsalására is.

  6. Mindenekelőtt köszönöm Takács András úrnak, a „kvóta ellenes” népszavazásra feltett kérdés, hatályos jogi szempontból és (a sorok mögött) a magyar szokásjog alapján történő elemzését!
    Mint hivatkozott cikkemben már írtam, a legjobb megoldás az internet segítségével lebonyolított párhuzamos népszavazás lehetett volna, melynek megszervezéséről már alighanem lecsúsztunk. Szerintem a népszavazás időpontját ugyanis várhatóan szeptember második hetére fogják kitűzni, feltéve ha a Brexit okozta bizonytalanságok miatt, kormányzati szempontból nem érzik szükségét annak, hogy az csak októberben valósuljon meg. Az írásomat követő európai politikai változások után, jelenleg talán az lenne a legjobb, ha Takács úr gondolatait az ellenzéki pártok is nagyon hamar magukévá tennék, és egyúttal a népszavazástól való távolmaradásra biztatnának. Ekkor ugyanis – észlelve az esetleges bajt (leégést) – rákényszerülne arra a kormány, hogy megváltoztassa a népszavazásra feltett kérdést, még az előtt, hogy a köztársasági elnök kitűzné a népszavazás időpontját! Tehát nagyon gyorsan kellene cselekedni!
    Ezt indokolhatja az is, hogy Nagy Britannia még hónapokig fogja halogatni az EU -ból történő kilépés hivatalos bejelentését – először miniszterelnök csere miatt, majd az ország belső törvényeire hivatkozva – viszont a hivatalos bejelentésig szavazati joga az EP -ben fennmarad! Így akár meg is szavazhatják ők is a kötelező betelepítési kvótát, hiszen annak végrehajtása kilépésük után rájuk már nem lesz érvényes! Kormányzatunk így pácba kerül, hiszen kényszerből vagy elfogadja a kötelező kvótát, vagy meglebegteti az EU -ból történő kilépésünket. Ez utóbbinak a legkisebb az esélye, hiszen akkor nem érkeznek olyan uniós pénzek, amiket még le lehet nyúlni!
    Madarász László

    1. Nem valószínű, hogy lenne arra jogi megoldás, hogy a már jóváhagyott kérdést, a kezdeményező, mármint a kormány, módosítsa, vagy visszavonja. Bár, Magyarországon még ez is megeshet.

      1. A kormány megteheti, hogy visszavonja népszavazási kezdeményezését mindaddig, amíg a köztársasági elnök ki nem tűzi annak időpontját. Annak sincs semmi akadálya, hogy egy új kérdéssel, de már az országgyűlés emlegetése nélkül, egy másik népszavazás induljon el. Legfeljebb nem októberben kerülne sor a népszavazásra, hanem legkésőbb januárban.
        Madarász László

  7. Döbbenet! Persze lehetséges megoldás az „Egy megoldás két lépésben” (Előbb megnyerni a saját jogot [nem összetévesztve folyamatosan a végrehajtó- és a törvényhozó hatalmat!!!], majd megszerezni a jogot a döntéshez!)

  8. Az ellenzék közül a Jobbik nem szúrta ki ezt a megtévesztő szöveget?
    -Elég szomorú!!!
    Orbán minden egyes szavát figyelni kell, mert a szöveget nem ő találja ki, hanem a mögötte álló „idegen hadsereg” … Héberül lehet, hogy másképp értelmezhető??? 😛

    1. Szerintem valamennyi párt egy alom. Ha jól tudom, Vona volt klintonnénél. Ezt olvastam. Ez igaz vagy nem. Ha igaz, akkor, nincs komment.

  9. a három megoldási javaslatból az első nem jó, mert akkor saját maguknak megfelelőt beikszelik. Áthúzás és esetleg megjegyzés beírása a jó.

    1. Magyarok! Belső – külső Magyarországban és szétmenekülve élők, az egész világon!
      Hozzátok szólók keményen magyarul érthetően értelmesen odahatóan!
      Változott tegnap az álláspontom, mert az élet nem áll meg és mindig hozz fejlődést mindenhol mindenkinek! Nekem is!
      Álláspontom változását nem Dolfi nick nevű kommentező durva közlése váltotta ki, hanem Kubinyí úr tegnapi Tiszaeszláron élőben látható élőadása!
      Itt visszanézheted:
      http://www.kubinyitamas.hu/
      „László Kiss
      2016/04/23 – 12:01
      Úgy bizony – végkövetkeztetésem – a rendszert békésen nem lehet megváltoztatni! És soha se lehetett a történelem során sehol sem! Mert az alkotmánynak nevezett tákolmányában beleírta, hogy alkotmányt érintő kérdésben nem lehet népszavazást kezdeményezni, így eleve elutasításra kerül minden kezdeményezés, sőt – ráadásul a hatalom bitorló érvényesíti a szavazatgyűjtő íveken levő kérdéseket is – magyarán amit enged abban a kérdésben kezdeményezhetsz 200000 aláírásgyűjtésbe! Ez kérem kő kemény diktatúra – nonszensz!
      id. Kiss László
      Innen idéztem magom: https://internetfigyelo.wordpress.com/2016/04/22/koveteljuk-a-valasztasi-torveny-modositasat/
      A fenti állításomba be segít maga az utálatos állam, ezt ő nem tudja! – mert kiírta 2016.október 2-re a választást!
      Dolfit is idézem:
      Nem találom, így emlékezetből: gyurcsányt és közegét támogatja az aki bojkottra hív a szavazás ellen!” ez volt a lényege, a többi durvaság volt!
      Viszont TISZAESZLÁRON a meg interjúvoltak mindegyike nemet mondott a szavazásra, azaz elmegy szavazni, és a nemet húzza be! Különösen az a nehezen beszélő idős bácsi megnyilvánulása volt a meggyőző számomra! És rádöbbentem – amit a magyarokhoz és az itt élőkhöz írok felszólításként: FELHÍVÁSKÉNT!
      TERJESZD LÉGY SZÍVES – Ha azt kérdezed ez e a végső álláspontom, azt kell közölnöm, hogy nem, mert az élet állandó változásban van és hozhat mindig meglepetéseket számunkra is, ami megváltoztatja véleményünk álláspontunk!
      Ha elmész szavazni – és kérek mindenkit, azokat is akik eddig nem szavaztak, és kérem azokat akik nem tudnak betegségből elmenni, NEMMEL SZAVAZZANAK! a szavazó bizottságot a mozgó urnát biztosítsák minden beteg ember számára – ez egy komoly munka, ami vár rátok!
      Miért kérem?
      AZÉRT MERT EZ BIZALMI SZAVAZÁS LESZ A BENNÜNKET GYÖTRŐ URALMAT BITORLÓK FELÉ! EGYÉRTELMŰEN MEGVONJUK HITELESEN IS A NEM SZAVAZATUNKKAL TŐLÜK A BIZALMAT, A NÉP BIZALMÁT! MERT SZÁMUNKRA HITELTELENNÉ VÁLTAK CSELEKEDETEIKKEL!
      TEHÁT EGYÉRTELMŰSÍTJÜK SZÁMUKRA AKARATUNK NEM AKARJUK ŐKET AZ URALOMBAN – HATALOMBAN LÁTNI!
      A felszólítást – felhívást – is nagybetűvel írom, hogy az öregek és gyengén látok könnyebben tudják elolvasni ha ki plakátok- od! – a nem látok a vakok számára, VAKÍRÁSSAL aki tudja írja le – vagy olvassa fel nekik!
      ______________________________________________________________________
      F E L H Í V Á S !
      M A G Y A R O K! BELSŐ-KÜLSŐ ÉS A NAGYVILÁGBA ELMENEKÜLŐK
      E L J Ö T T A Z I D Ő !
      ÖLÜNKBE HULLOTT AZ A BÉKÉS MEGOLDÁS – LEHETŐSÉG, HOGY A
      N E M
      BEIKSZELÉSÉVEL JELÖLÉSÉVEL TUDOMÁSÁRA HOZZUK A BENNÜNKET
      GYÖTRŐ HATALOM BITORLÓKNAK, IS HIVATALOSAN HOGY A BIZALMUNKAT
      TŐLÜK
      MEGVONJUK!
      S Z A V A Z Z ——— N E M M E L !
      Ne idegeskedj – utána ha megalakul a valódi MAGYAR URALOM – a globalista hatalom minden ármányából kilépünk azonnal!
      Tisztelettel – végtelen TŰR—ELEMMEL: id. Kiss László
      Bázakerettye, 2016-07-10 07:40 – órakor küldöm az Internet éterébe mindenkinek hasznos felhasználásra!

      1. ÚJBÓL ELOLVASTAM A FENTI CIKKET – ÉS LÁM ÖSSZEZAVARODTAM?
        „… De akarjuk-e azt, hogy az Országgyűlés a népakarat ellenére is hozzájárulhasson a betelepítéshez? – A válasz erre is egyértelműen: NEM! – Pedig a parlament által megszavazott kérdésre adott egyetlen NEM válasz, sajnos, IGEN-né változik, hiszen a NEM-mel szavazó választópolgárok az egyetlen x-jellel felhatalmazást adnak a parlamentnek arra, hogy ők viszont hozzájárulhassanak a kötelező betelepítéshez!…”
        LEHET, HOGY AZ
        I G E N
        IKSZELÉSE JÓ NEKÜNK, HOGY AZ IGENT NEMMÉ VÁLTOZTASSUK?
        KITUDJA MAGYARÁZZA EZT MEG NEKEM VALAKI!
        KÉREM
        ID. KISS LÁSZLÓ

  10. T.Kiss Úr!
    Hülye kérdésre nem lehet jó válasz adni!
    Akármilyen választ ad,semmiképen nem jön ki belőle jól. Mint ahogy ebből sem. Itt is megint „Mi vesztünk. Ez a szavazás(?) Ránk nézve semmit nem dönt el,mert vagy az unio,vagy ezek a fideSS -es hamis tojások hozzák a „ránk települőket. Nem lehet annyira naiv ebben az országban senki sem,hogy elhiszi,hogy a hatalmon lévők a MAGYAR NÉP érdekeit szolgálják. Legalább nézzék meg az eddigi művüket(?)!!
    „lázadás,ez a rabszolga előkelősége! Tanuljatok meg hát nevetni,a sírás fojtogat.
    ” a feltett kérdésre adott válasz,csak abban a pillanatban érvényes, mert holnap,ugyanarra adott válasz már nem érvényes./Buddha/

  11. T.Kiss úr!
    Szetrintem amely kérdésre nincs válasz az talán költői kérdés, nem kell válaszoli, nem kell elmeni szavazni. Úgyis az lesz, amit ők akarnak. Ez pedig a hp és a kiszolgálóik aljassága.

  12. Köszönöm a válaszokat – most beszéltem telefonon a bátyámmal hosszasban, mindent elmondtam, tudva azt, hogy lehallgassák – ő is azt tanácsolta aki elmegy szavazni az cinkosuk lesz! Mondjuk én ezt már legelső reagálásomban meghatároztam!
    Köszönöm mégegyszre4
    tisztelettel: id. Kiss László

  13. T. Kiss Úr!
    Puncsolás nélkül! A magam nevében köszönöm az írásait,és az ez irányba tett erőfeszítését.
    A legjobbakat Önnek!

  14. „mert hivatalból kötelessége az államhatárok védelme-és kötelessége be nem engedni az un. „migránsokat,aki valódi veszély jelentenek számára. / id. Kiss László/
    Miről is „kellene akkor szavazni?

    1. Kedves Ferenc erről van szó, mert jó néztünk volna ki ha vezetőink a régmúltban – csak a legjelentősebbeket említve – Pozsonyi háborúnk a Nándorfehérvár – és stb. eseteiben a vezéreink – megkérdezték volna a népet, akarjátok megvédeni magatokat – tették a kötelességüket és a nép követte őket élete nem féltésével sem akár a halálba hazájának megvédése érdekében…
      meg stb.

Itt várjuk hozzászólását!