Nemzetpolitikai elemzés a divatos visítozók szerepéről

Lehetséges, hogy mértékében túlzott volt a Jobbik – „Húsz évet a húsz évért” jelmondata -, de úgy tűnik a Fidesz nagylelkűségét sem kenyérrel dobják vissza az ál-szocialisták.

A választási vereségből lassan magához térő, de ismét egyre gátlástalanabbul füllentő MSZP nemzetközi szinten is belekezdett az egyébként liberális Fidesz mocskolásába, de belehúzott az ígérgetésekbe is, pedig messze még a következő választási színház. Ma még csak a magánnyugdíj „megtakarítási” károsultjainak ígérik a kárpótlást, de nemsokára majd újrakezdik a teljes hitegetést.

Lesz itt: reálbér-emelkedés, járulékteher csökkentés, az ingyenes iskolai-étkeztetés, ingyenes tankönyvek, ingyenes lófűtty és nyelvtanulás, stb, stb. Mindezt egyrészt azért, mert szeretik a jól bevált “ingyenes” kifejezést, másrészt az ígérgetés rettenetesen olcsó, de csábítóan hat a hiszékenyekre. Már 2002-ben is bejött nekik a nagyon egyszerű trükk! Talán még vannak olyanok, akik emlékeznek a D209-es jelzésű besúgó szövegére, ahol egyenesen jóléti rendszerváltást ígért. Bizony így került bajba a Fidesz, mert ezt nem lehetett már felülígérni, pedig komoly és valódi (harmadik utas)rendszerváltó ígéretekre vártak az emberek akkor, sőt ma is. Szerencsére az MSZP-ről egyértelműen kiderült azóta, hogy mindannak pontosan ellenkezőjét fogja csinálni, mint amit megígér a szavazóinak. A volt bolsevikok tehát egy “kiszámítható” párttá lettek, vagy ezzel is komédiázanak?

Hirdetés

Nyugdíj és gazdaság

„Nem engedünk a nyugdíj korrekciós programból” – mondták sokszor, s ez ugye egyértelműen jelenti az ellenkezőjét. Tehát ha rájuk szavazna a jövőben egy nyugdíjas, akkor a saját halálára szavazna, tehát a biztonságosabb és államilag garantált nyugdíjrendszer teljes és alapos felszámolására. Az persze valószínű, hogy meg is tudnák magyarázni, a világgazdasági helyzettel és az államadósság folyamatos növekedésével. Arról viszont egyetlen szót sem fogunk hallani tőlük, hogy éppen ők segítették az országot ebbe az adósságcsapdába, s a világválságot pedig az őket favorizáló pénzhatalmi elit szabadította a nyakunkba, tehát éppen az adósságcsapában nagyon is érdekelt globális-főnökeik. Bár nem vagyok sem elemző, sem közgazdász, de azt világosan látom, hogy a gazdaság beindításához és a nyugdíjak biztonságos kifizetéséhez valaminek történnie kellett! Én ugyan nem variáltam volna a Fidesz helyében, hanem egyenesen az állam kezelésébe vontam volna a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat, s azonnal kimutattam volna a beígért eddigi növekedés helyetti csökkenését a megtakarításoknak. Mert így a befizető nem érezhette volna – az Mszp hazugságainak hatására -, a kormánytól megrövidítve, sőt a magánpénztárból hasznot húzó volt elvtársak is halkabban visítoztak volna. A bármikor leellenőrizhető egyéni számlás rendszer bevezetése pedig, teljesen megnyugtatott volna mindenkit, ha az állam garantálja az államkötvényi hozam teljességét, vagy legalább annak 80 %-át. Ezt persze befolyásolhatja az egyre fogyó aktív korú lakosság és az egyre növekedő nyugdíjasok száma, hisz a rendszer önfinanszírozása ma még talán megoldható, de az arány romlása esetén semmiképpen. Szerintem csak az lenne az üdvözítő megoldás, ha a 25 év fölöttiek fizetésének egy megfelelő százalékát átirányítanák a szülői nyugdíj kiegészítésére, s akkor még a gyermekvállalási kedv és a születésszámok is emelkednének. Ha mindenki a befizetéssel arányos nyugdíjjáradékot kap majd, s a gyermekeinek a képzettsége, munkaintenzitása, szorgalma szerinti fizetésének is megkapja a – tisztes megélhetéshez szükséges – néhány százalékát, akkor bizony nem kell majd aggódnia az öreg napjai miatt senkinek, aki tisztességesen nevel fel néhány gyermeket: munkára és becsületes életre szoktatva őket.Talán még annyit az egyéni számlás megoldás javára, hogy annak a rugalmassága sokkal nagyobb is lehetne, mert akkor a számlatulajdonos bármikor eldönthetné, illetve kiszámolhatná: mikor is kíván nyugdíjba vonulni. Így nem lenne érdeke senkinek a járadékfizetés elkerülése, hiszen sajátmagát rövidíti meg, ha feketén dolgozik! Az eddig spekulációs céllal, de rosszul „működtetett” magánpénztári számlák megtakarításai pedig legjobban, akkor hasznosulnának a társadalom számára, ha a gazdaságélénkítés eszközeként használná a kormány. Persze sokan inkább az adósságcsökkentést választanák, de annak semmilyen növekedést elősegítő haszna nem lenne, sőt a globális-gazdáinknak lenne ismét lehetősége arra, hogy mélyebb adósságcsapdába csaljanak minket. Mostanában,

arra vagyok leginkább kíváncsi: milyen gazdaságélénkítő utat és megoldást kínál fel majd a Fidesz az országnak? Már csak azért is, mert pl. az 16%-os szja szerintem: kifejezetten a közteherviselés igazságossága ellen hat, s a gazdaság beindításához pedig azért nem lesz elegendő, hiszen éppen az a magáncélú fogyasztás nem lesz sokkal nagyobb, amely eddig sem fogyasztott eleget. A leggazdagabb réteg pedig bolond lenne az adózott forintjait visszaforgatni a gazdaságba, hiszen most, ezzel az alacsony szja-val érdemes kivonnia a vállakozásból a nyereség azon részét amelyet eddig nem volt érdemes. Az első Fidesz kormány persze sok olyan eredményt is produkált anno, amelyeket nem ígért meg. Pl. minimálbér megduplázását, vagy a jól hangzó Széchenyi Tervet. Ez utóbbi, bár a pénzek jelentősebb részét vitték el a multik, de a gazdaságot valóban megmozdította,s nem támogattak vele egyelen kiemelten környezetszennyező gumigyáratsem, mint az ál-liberális/szocialista maffiacsoport hazugságkormányai. Az is elismerésre méltó, hogy a Fidesz kormány jelentősen csökkentette a létminimum alatt élő nyugdíjasok számát, de a kiemelten magas pártnyugdíjak felülvizsgálatát elmulasztotta az első ciklusában is, de sajnos most is leszavazták az erre irányuló előterjesztéseket. Engem ez nem lepett meg nagyon, de a Fidesz szavazóinak mindenképpen el kellene ezeken gondolkodniuk, s fel kellene tárni ezeknek a furcsaságoknak okait.

Politika és társadalom

A gazdasági helyzet után vizsgáljuk meg azt a politikai helyzetet, ahol európai és nemzetközi felháborodást keltett pl. az új médiatörvény. Hogyan is kerültünk ebbe a különleges helyzetbe és mi az oka ennek a visítozásnak?

A megfelelő válaszelemzéshez, egészen 2008-hoz kell visszanyúlnunk. A Fidesz nem merte felvállalni az Országos Választási Bizottság 184/2008. (V. 6.) határozatában hitelesített és ügydöntő népszavazásra szánt kérdést:„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törölje el az 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (3) és (4) bekezdéseiben a pártok számára biztosított területi és országos listaállítási jogot, hogy ezentúl az Országgyűlésbe csak egyéni választókerületekből kerülhessenek képviselők?” Magyarul, csak területi képviselők legyenek! Ma már világosan láthatjuk, hogy ha a Fidesz felvállalja a népszavazási kezdeményezés támogatását, akkor egyértelmű lenne a 176főre csökkentett népképviselők helyzete, s csupán egyetlen ál-szocialista képviselő ücsörögne közöttük, s nem két harmadról beszélnénk, hanem egyetlen ellenszavazatról.Szerintem érdemes elgondolkozni azon is, hogy vajon mi volt az oka annak, hogy a Fidesz vezetés nem érzékelte ennek a népszavazásnak a jelentőségét a saját szempontjából, vagy ha érzékelte, akkor miért nem volt bátorsága felvállalni, a kormányzásnak ilyen nagytöbbségű vitelét. Igaz a képviseleti demokráciákban nem szokásos az ilyen többség, de az sem, hogy egy ál-szocialista maffiacsoport tönkre tegyen és ilyen szinten eladósítson és kiraboljon/raboltasson egy országot. Ha persze megint ingyen-tankönyveket és az ingyenes iskolai étkezést ígérnek, akkor jó tudni, hogy már előzőleg is elfuffantották ezeket az ötleteiket, s ha a következő választáson is ezeket fogják elővenni, akkor talán mégiscsak lesz annyi józanság a jelenlegi sorozatfüggő magyar társadalomban is, hogy örökre elzavarja őket! (De csak akkor, ha a ciklus végén, nem akarja majd megbüntetni a polgári kormányt valamiért!)

A 2010-es választásokon a Fidesz igen kényelmes helyzetben volt. Nem kellett megerőltető kampányt folytatnia, hiszen az MSZP és különösen gyurcsány fegyenc, meglehetősen nagy szolgálatot tett “uralkodásával” a konzervatív-liberális oldalnak.

Persze az ígérgetésből a Fidesz sem akart kimaradni, s be is ígérték a 3000 új rendőr szolgálatba állítását, valamint az erőszakos bűncselekmények, visszaeső elkövetőinek súlyozását. Ők is érezték, hogy nagy a baj az ország közbiztonsági viszonyaiban, s kemény intézkedések kellenek.(Sajnos azonban Gergényi üzlettársával képzelték el a rendőrség irányítását. Én még arra is emlékszem, hogy az egykori angol főkalózhoz hasonlította a televízióban az akkor még kinevezés előtt álló belügyért, valamelyik Fidesz-Kdnp vezető. Ez azt mutatja, hogy nem volt előttük sem titok, hogy kit fognak kinevezni!) Az a mai jelenség, amelynek kapcsán három fiatal vesztette életét egy fővárosi szórakozóhelyen, egyértelműen megmutatta a radikális rendészeti változások szükségességét. Én évekig dolgoztam olyan környezetben, ahol a rendőrök számára egyértelmű volt, hogy az éjszakában milyen zsarolási, drog és leánykereskedelmi bandák működnek, tisztában voltak a működtetők személyével és módszereivel, de nem tehettek ellenük szinte semmit, mert a törvények nem adtak elég lehetőséget a komoly fellépésre. S a bűnözők szinte félelem nélkül néztek a rendőrök szemébe, sőt tanúja is voltam, hogy milyen megalázó módon viselkedtek velük, mert csupán a rasszizmusra kellett hivatkozniuk. A megfélemlítés eszközével élő bűnözők pedig, jókat röhögtek a rendőrök tehetetlenségén, s ha véletlenül be kellett vonulni a sittre, akkor bizony ott jobb körülményeket találtak, mint amit otthon megszoktak.

Az egészségügy kérdése azonban még bonyolultabb. Már az első Orbán-kormány is gondolkodott a privatizációban, bár sokkal szerényebb mértékben, mint az azt követő Szdsz-Mszp kormányok, viszont a valóban szükséges átláthatóságot a polgári kormány sem tudta megteremteni a társadalombiztosítás működésében. Ami sikeres volt a Fidesz első kormányzati ciklusában az a támogatott gyógyszerek rohamos árnövekedésének megállítása, mert az valóban az infláció szintje alatt maradt a gyógyszergyárakkal kötött megállapodás alapján. Az is javukra írható, hogy nem megszorításban, hanem fejlesztésben gondolkodtak. Ám szerintem nagy hiba volt pl. az alanyi jogúvá tett gyes, mert ez még inkább fokozta azoknak a szülési kedvét, akik nem vettek részt az értékteremtésben. Szerintem sokkal fontosabb lett volna a családi adózásnak a kiszélesítése és a közmunkák rendszerének az általánossá tétele. Ebben mintha némi okulást és javulást mutatna a mostani adminisztráció. A diákhitel és a tankönyvek árcsökkentése, valamint a tandíj eltörlés és ösztöndíjprogram is pozitív jelenség volt, de az oktatási tematika és a liberális irányba indult nevelési elvek mindezt, jelentősen lerontották. Most mintha ez is változna némileg. Sajnos az alatt a négy esztendő alatt sem fejlődött annyit az ország amennyit fejlődhetett volna, ha valóban a nemzeti érdek kizárólagossága játssza a főszerepet az első Orbán kormány gondolkodásában. Akkoriban nagyon sokan hitték, hogy a média helyzetet is rendezi a kormány. Sajnos nem ez történt, s véleményformáló butítók szédíthették továbbra is a társadalom széles rétegeit. Maradt minden a régiben a gazdasági, politikai és közigazgatási szférában is, sőt a közvagyon kifosztása sem állt le teljesen, bár elismerem, hogy jelentősen lelassult. Az elmúlt húsz évben a globalista célok szinte teljesen azonos módon valósultak meg, s ebben ott van a felelőssége a Fidesznek is, mert nem csak kormányon, hanem a liberál-szocialista kormányzás ellenzékeként is szinte megengedte a garázdálkodóknak az ország eladósítását, s a törvényességre hamisan hivatkozva eltűrte a gyurcsányi ámokfutást. Most pedig a Fidesz csodálkozik azon, hogy a pénzoligarchia és az EU nemhogy segítene nekünk, hanem belénk rúg, s diktatúráról papol, de meg sem szólalt a gyurcsányi szemkilövők kegyetlensége ellen.

Végül az EU csatlakozással kapcsolatos érdekérvényesítésünk langyossága pedig – valószínűleg a külügynek a folyamatos, 20 éves gyengesége miatt – kifejezetten károsnak látszik, így utólag is. Az első Fidesz kormány tevékenységének gyengeségei most ütnek vissza igazán, mert a globál-pénzkartell összefogásának lólába világosan kikandikál jelenleg, a nemzetközi és hazai liberál-szocialista kritikák alól. Szerintem hagyni kéne, hogy visítozzanak még egy kicsit, s közben menni előre a nemzeti célokért mosolyogva, naivitást mutatva, mint egyesek Dél-Amerikában.

Szeged, 2011-01-17 Dr. Bene Gábor S.

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Haza és kereszténység fogalma – Straßburgban
Tunéziai válság: Lázadás a globális impérium ellen
Görögországi Orthodox Egyház Szent Szinódusának felhívása
Close