KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Nem jár bérleti díj a COVID-19 vírusjárvány miatti kijárási és nyitvatartási korlátozás idejére az érintett üzletek bérbeadóinak

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Nemrég bérelt üzlethelyiségben működő, nemzeti értékeket hordozó árukat forgalmazó vállalkozások keresték meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot azzal, hogy a COVID-19 vírus miatt elrendelt veszélyhelyzetben bevezetett kijárási és nyitvatartási korlátozások ellenére egyes bérbeadók (köztük önkormányzatok is) a teljes bérleti díjat akarják érvényesíteni és nem fizetés esetére felmondást helyeznek kilátásba. Az derült ki, hogy ezek a bérbeadók nem hajlandók tudomásul venni, hogy a járványügyi korlátozások miatt az un. nem stratégiainak minősülő üzletek bérlői nem tudták üzleti célra használni a bérleményt, a boltként történő használat ellehetetlenült, bevételük sem volt, ezért erre az időszakra bérleti díj nem jár.

A témának a nemzeti értékeinket éltető hazai kisvállalkozások érintő jelentősége is nagy, de rajtuk kívül számos más területen működő magyar kereskedelmi kisvállalkozásnak kell ezzel a komoly pénzügyi terhet jelentő és fizetésképtelenséggel, tönkremenéssel fenyegető helyzettel szembenézni. Szükségesnek látjuk ezért, hogy jogi álláspontunkat közreadjuk, abban a reményben, hogy a felvázolt jogi háttér iránymutatóként szolgálhat az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került helyiségbérlők és bérbeadók közötti konfliktusok békés, jogszerű és méltányos rendezése során.

Történeti jogfolytonossággal hatályos jogunk a szerződő felek érdekkörén, ellenőrzési körén kívül eső, szerződés teljesítését akadályozó körülményeket vis maiornak (ellenállhatatlan erőhatalom) tekinti.

Nem férhet kétség ahhoz, hogy a COVID-19 vírusjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet rendkívüli jogrendjének idején hozott, kijárást és bolt nyitvatartást korlátozó szabályai és ezek összhatása az üzlethelyiségek szerződő feleinek (bérbeadó, bérlő) érdekkörén, ellenőrzési körén kívül eső, szerződés teljesítését akadályozó vis maior körülménynek minősülnek.

A vis maior jogkövetkezményeit az üzlethelyiségek tekintetében kötött bérleti szerződésekre is alkalmazandó irányadó hatályos főszabályt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:336. §-ának alábbi (2) bekezdése tartalmazza:

„Arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, bérleti díj nem jár.” A korábbi Polgári Törvénykönyv is hasonlóan szabályozta ezt a kérdést.

Az Alaptörvény 28.cikke a jogszabályok értelmezésről a következőként szól: „Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

Ezen értelmezési szabály és az alábbi szakirodalmi források a Ptk. 6:336. § (2) bekezdésének értelmezése körében egyértelmű eligazítást adnak:

„A bérleti díj a használat ellenértékét képezi, ezért ha a jogviszony tartama alatt van olyan időszak, amikor a bérlő a dolgot nem használhatja, mégpedig rajta kívül álló, saját érdekkörén kívül felmerült okból, akkor arra az időre bérleti díj nem jár. ” (Optijus Ptk. kommentár)

Ez is érdekelheti:  A normalitás győzelme: másodfokon felmentették Barcsa-Turner Gábort (videó)

„Arra az időre azonban, amely alatt a bérlő a dolgot a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, bér nem jár. Általában csak akkor tagadhatja meg a bérlő a bér fizetését, ha olyan körülmény miatt nem tudja a dolgot használni, amely a bérbeadó szavatossági felelősségét alapozza meg, vagy amely mindkét fél érdekkörén kívülálló okból (természeti csapás, a dolognak harmadik személy általi megrongálása) következett be (a bérlő körülményeiben akaratán kívül bekövetkezett változás: esetleges betegsége, szabadságvesztés büntetésének töltése stb. tehát nem ilyen, mert ezek a bérlő érdekkörében felmerült események).” (Jogkódex Ptk. kommentár)

Mivel kereskedelmi célú bérleti szerződések alapján működő üzletekről van szó, ezért a törvény értelmében fennálló használat csak abban az esetben valósulhat meg, ha a bérlemény kereskedelmi forgalom bonyolítására képes üzletként történő működtetésének jogszabályi lehetősége fennáll és a gyakorlatban meg is valósult. Mindez azonban a rendkívüli jogrend idején a vírusjárvány visszaszorítását célzó egyes, később említendő rendeletek által a nem stratégiai árukat forgalmazó üzletek esetében ellehetetlenült.

Önkényes és téves ezért az olyan bérbeadói értelmezés, hogy a kijárási és nyitvatartási korlátozásokkal érintett üzletek bérlői ezen időszakban is bemehettek a bérelt üzleteikbe, tehát mintegy „használhatták” azokat.

Nem vitatható, hogy a világszerte akkorra már több, mint egymillió megbetegedést okozó COVID-19 járvány miatt hazánkban indokolt volt a veszélyhelyzet kihirdetése 2020. március 12-i hatállyal (40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről). Az ezt követően Aaz Országgyűlés által idén március 30-án elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényről és az azt ért, politikailag motivált, valótlan, megalapozatlan, felelőtlen és a vírusjárvány okozta veszélyhelyzetben szükséges és kívánatos nemzeti együttműködés, illetve európai szinten a szolidaritás, szuverenitás és az alkotmányos identitás tiszteletben tartásának követelményével ellentétes vádakról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat külön jogi állásfoglalást adott ki 2020. április 3-án.

A veszélyhelyzet 2020. június 18-án szűnt meg a 2020. évi LVII. törvény alapján. A legfontosabb kérdés az hogy az Országgyűlés és a kormány a rendeletalkotáskor és törvénytervezet szerkesztésekor, a törvény megvitatásakor és elfogadásakor az Alaptörvény által elismert elvek és szabályok szerint járt-e el? Nem élt e vissza hatalmával a jogalkotás terén?

A nem stratégiai áruértékesítéssel foglalkozó üzletek működését több jogszabály jelentősen korlátozta a rendkívüli jogrend idején.

Ezzel szemben a stratégiainak minősített üzleteket csak minimálisan érintették korlátozások és nem is szenvedtek jellemzően veszteséget. Ebbe körbe az élelmiszert, az illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító üzletek, továbbá a gyógyszertárak, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletek, illetve az üzemanyag-töltőállomások tartoztak.

Ez is érdekelheti:  A normalitás győzelme: másodfokon felmentették Barcsa-Turner Gábort (videó)

Tény, hogy 2020. március 17-től a 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 6. §-ának értelmében a nem stratégiai áruértékesítéssel foglalkozó üzlet 15 óra és reggel 6 óra között nem lehettek nyitva. 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet

A korlátozás szerint a foglalkoztatott ugyan használhatta az üzletet, de a bérleti szerződés célja szerinti kiskereskedelmi jellegű üzlet üzemeltetés és ennek megfelelő használat nem volt lehetséges, mert a vevők boltba történő belépését a fenti időszakban jogszabály tiltotta, így az üzletszerű működés 15 óra és reggel 6 óra között lehetetlenné vált.

Azonban ezek időszak előtt is a veszélyhelyzet elrendelésének napjától megindult a „Maradj otthon !” című – vírusjárvány elleni védekezés érdekében egyébként szükséges – kormányzat kampány, amely a potenciális vásárlókat visszatartotta a vásárlási célú mozgásoktól. Sok üzlet számára a vevőkör egy jelentős részét képezű turizmus március közepétől lényegében megszűnt, mivel a március 16-án bevezetett korlátozás eredményeképpen külföldi magánszemélyek Magyarországra nem utazhatnak be.

Röviddel ezután a kiskereskedelmi tevékenység üzletszerű folytatása a 6 óra és 15 óra közötti időszakban is ellehetetlenült a nem stratégiai áruértékesítéssel foglalkozó szektorban, mert 2020 március 28-án hatályba lépett a kijárási korlátozásokról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet, amelynek 3.§ -a szerint a polgárok (köztük a potenciális vevők) csak alapos indokkal hagyhatták el otthonukat. Így például a népművészeti árucikkeket, ajándéktárgyakat, ruházati cikkeket és virágokat forgalmazó boltba való belépés nem minősült a rendelet 4. §-a szerinti kivételnek, tehát jogszerűen nem is léphetett be vásárló ezen boltokba, ez pedig a kereskedelmi üzletek kiskereskedelmi célú használatát ezen időszakban is kizárta.

A kijárási korlátozásokat végül vidéken 2020. május 4-én, Pest megyében május 14-én, Budapesten 2020. május 18-án oldották fel, ezen rendelkezések egyidejűleg feloldották a boltok nyitvatartási korlátozásait.

A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a veszélyhelyzet elrendelésének napjától (március 11.) a kijárási és nyitvatartási korlátozások időszakának fentiek szerinti végéig a bérleményeket a bérleti szerződés szerinti, üzletszerű kiskereskedelmi tevékenység céljára saját érdekkörön kívüli okból, a vírusjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben hozott kijárási és bolt nyitvatartási korlátozások összessége, összhatása miatt nem tudták a nem stratégiai áruértékesítéssel foglalkozó szektorban működő bérlők használni. Erre figyelemmel bérleti díj nem jár erre az időre, de a bérlőt terheli a bérlemény ezen időszakra eső működési költsége. Értelemszerűen tehát ezen időszakra eső bérleti díjjal késedelembe sem eshettek a bérlők, így azt az óvadékból sem lehet levonni, illetve bérleti díj nem fizetés miatt jogszerű felszólítást sem intézhetett a bérbeadó és nem is mondhatja fel a bérleti szerződést.

Ez is érdekelheti:  A normalitás győzelme: másodfokon felmentették Barcsa-Turner Gábort (videó)

Bérleti szerződés felmondására egyes szakmai szegmensekben (pl. turisztikai szolgáltatást nyújtók) is felmondási moratórium lépett be június 30-ig. Született ugyan egy kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az állami és önkormányzati bérleti szerződésekre vonatkozó eltérő szabályokról (186/2020. (V. 6.) Korm. rendelet), de ebben a korlátozások bérleti díjra gyakorolt hatása nem került rögzítésre. Ugyanez a helyzet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény bérleti szerződésekre vonatkozó szabályaival.

Sokat segítene a bérelt üzlethelyiségben működő, nemzeti értékeket hordozó árukat forgalmazó és minden más kiskereskedelmi vállalkozásokon, ha COVID-19 vírusjárvány miatti, fentiek szerinti lehetetlenülés tényét a nem stratégiai üzletek tekintetében az érintett időszak tekintetében speciális jogszabályi rendelkezés határozná meg az egyértelműség kedvéért. Ennek hiányában azonban a Ptk. 6:336. § (2) bekezdése is világos iránymutatást ad a fent kifejtettek szerint.

Jogszerű megoldás tehát csak az lehet, ha fentiek szerinti időszak tekintetében a bérbeadók eltekintenek a bérleti díjtól, ezt az időszakot elszámoltnak, lezártnak tekintik és tartózkodnak a bérlőkkel szembeni bármilyen emiatti jogkövetkezmény érvényesítésétől.

A hazánkban világviszonylatban is kiemelkedő hatékonysággal leküzdött járvány nem kívánt gazdasági következményei így is megoszlanak a bérleti jogviszonyban a felek között, mivel a bérbeadók ugyan elesnek erre az időszakra a bérleti díjtól, de a bérlők az ellehetetlenült időszak tekintetében viselik a bérlemény működési költségeit, a munkavállalók bérezésének terheit és jelentős elmaradt hasznot, mint veszteséget. A hosszú távú jogviszonyok körében a felek jóhiszemű és tisztességes együttműködésre különösen kötelezettek, így a vitás helyzetek megoldása érdekében érdemes keresniük a tisztességes és jogszerű megegyezés lehetőségét, amelynek jogi alapjait a fentiekben fejtettük ki.

Ismereteink szerint egyes önkormányzatok jelentősen csökkentették az önkormányzati üzlethelyiség bérlemények bérleti díjait a korlátozásokkal érintett időszakra, bár a csökkentés helyett, ahogy arra utaltunk valójában a teljes érintett időszakra való bérleti díj elengedés az indokolt.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, www.njsz.hu, kelt: Budapest, 2020. július 15., kiadta: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Nem jár bérleti díj a COVID-19 vírusjárvány miatti kijárási és nyitvatartási korlátozás idejére az érintett üzletek bérbeadóinak

  1. ALTERNATÍV ORBÁN VIKTOR (MINISZTERELNÖKÜNK!) BESZÉDE 2020. OKTÓBER 06-án és a MAGYAR NEMZET TAGJAI ÁLTAL ÍRT; – RENDHAGYÓ: NYÍLT LEVÉL!!!
    ÍGY HANGOZNÉK A MOSTANSÁG MÉG FELCSÚTI VARANGYKÉNT SZÁMONTARTOTT ORSZÁGRABLÓ, azaz ORBÁN VIKTOR BESZÉDE AMENNYIBEN VALÓBAN 1 IGAZ MAGYAR MINISZTERELNÖK LENNE!!!

    „…a hazánkba fékevesztett tempóban özönlő cionista zsidók immár nemzetünk elsőszámú élősködőivé és a legaljasabb belső ellenségekké léptek elő úgy, hogy Magyarországon a hivatalosan nyilvántartott 13 nemzeti kisebbség (cigányok – németek – szlovákok – horvátok – románok – ukránok – ruszinok – szerbek – szlovének – lengyelek – görögök – bolgárok – örmények) között nem is szerepelnek!!!
    Innentől fogva a mindenkori magyarországi kormányoknak elsődleges célja az kell, hogy legyen, hogy a magyar érzelmű és öntudatú emberek védelmét maximálisan garantálja; – a nemzettudatot aláaknázó, a magyar szentségeket becsmérlő és köpködő, a közös örömre, tehervállalásra, együttélésre és rendre képtelen gyermekgyilkos Júdás fajjal szemben!!!

    Magyarország nemzetvédelmi stratégiájának célja, hogy az egyre manipuláltabb, apartheid izraelita, gyarmatosító világban a jövőben is a biztonság és a nyugalom országa maradjon minden magyar szívű polgára számára – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnökünk”Ellie Wiesel által kiötlött 1978-ban megírt ún. zsidó holokauszt áldozatainak” emléknapján közzétett nyilatkozatában, amelyet sajtófőnöke Havasi Bertalan juttatott el az ún. MTI-nek.

    „Alaptörvényünk szellemében újfent nyilvánvalóvá tesszük: a magyarországi zsidók közössége csakis akkor számíthat Magyarország Kormányának tiszteletére, barátságára, védelmére, ha bocsánatot kérnek a többségi magyar társadalom állampolgáraitól a 75 éve szűnni nem akaró zsidó agresszivitás, lelki terror és szemtelen térhódítás miatt” – hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve: a huszadik század történelmi viharai és erkölcsi megrendülése után új alapokra helyezett magyar alkotmányos berendezkedés garantálja, hogy „a magyarországi zsidóság soha se használhassa ki újból és túrhassa ki a honvisszaszerző őseink leszármazottainak magyarjait saját hazájukból”!!!

    Miniszterelnökség
    1357 Budapest, Pf:6. (miniszterelnok@mk.gov.hu)
    Dr. Orbán Viktor miniszterelnök részére !
    Tájékoztatás és bizalmatlanság bejelentése
    Tisztelt Orbán Viktor!

    A kormány által koronavírus járvány veszélyhelyzetnek nevezett jelenséget figyelve és összeszedve a mindennapi tapasztalatainkat, valamint a megszólaló illetve publikáló magyar és nemzetközi szinten megszólaló orvosok adatait, tájékoztatásait összegezve sokan a következőkre jutottunk: valami nagyon nem stimmel a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekkel, tájékoztatásokkal a kormány részéről, illetve nemzetközi szinten.

    Olyan ellentmondásosak az egészségügyi tájékoztatások a kormány és a különböző médiák részéről, és annyira mások a tapasztalataink, hogy kétségbe kell vonnunk a járvány, vagyis veszélyhelyzet valódiságát, és azt kell gondolnunk, hogy a veszélyhelyzetnek nevezett valami mögött egy más dolog áll: az előre beharangozott gazdasági válság elleplezése, vagy a gazdaság szándékos összeomlasztása, és az egészségügy illetve más egyéb dolgok átszervezése a lakosság tudta és beleegyezése nélkül. Úgy néz ki, hogy totál globál szinten.
    Nem tudjuk, hogy nemzetközi szinten ki indította el a vírussal kapcsolatos média terrort, de mivel a Covid-járvány ürügyén sérülnek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, ezért megrendült a bizalmunk, és bizalmatlanságot jelentünk be. Szeretnénk, ha a kormány beszerezné a hiteles szakemberek nyilatkozatait, tájékoztatásait, és nem szakítaná szét többet a családokat, nem engedné, hogy munkahelyek tönkremenjenek, és nem engedné, hogy egy második hullámot hirdessenek ki valótlan adatokat közölve.
    Szeretnénk azt is tudni, hogy nemzetközi szinten kitől ered az egész.
    Tavasszal, és ősz vége felé mindig vannak influenzajárványok. Ez az élet természetes rendje, de ez nem indok arra, hogy a Föld nevű bolygót karantén alá helyezzék és az emberek szabadságjogait korlátozzák, hogy a nem koronavírusos betegektől a gyógyítást, gyógyulást megtagadják. Még a harctérről is lehúzzák és ápolásban részesítik a sebesülteket, itt pedig csak a koronavírusosokat akarták gyógyítani. Miért? Miért nem lehetett boncolni, és miért kellett az egészségügyi dolgozóknak titoktartást aláírni?
    Ha tovább nem hiszünk, és ennek hangot adunk, valamint hiteles tájékoztatást kérünk, az nem nyugtalanság keltése rémhír-terjesztéssel, nem bűncselekmény, hanem egy normális dolog, mivel az ember szabadnak születik, – és amennyiben a megszólalásunk az adatokkal nyugtalanságot keltene az emberekben, a lakosságban, akkor a kormány feladata a hiteles tájékoztatás.
    Kérjük, hogy ne erőltessenek ránk semmilyen kötelező oltást a fentiek alapján.
    https://www.facebook.com/geza.kubik/posts/2657668881157778

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük