Néhány valós infó Brüsszel pillanatnyi etnikai állapotáról
Miután a katari VB-n a marokkói csapat 2-0-ra verte Belgium válogatottját, a belga fővárosban élő marokkóiak óriási randalírozásba kezdtek, törtek-zúztak. Ahhoz, hogy megértsük, ez miért történhetett meg, egy kicsit rá kell pillantanunk a belga főváros pillanatnyi etnikai állapotára.
Csak röviden:
Brüsszelben a 18 év alatti korosztályban a marokkóiak száma meghaladja a belga származásúakat. Sok iskolába kizárólag nem európai származású gyerekek járnak.
Azokban az állami iskolákban, ahol a szülők választhatnak vallásórákat, a tanulók többsége az iszlámot választja. Az, hogy ezt a jelenséget sokszínűségnek, vagy bármi más pozitív tartalommal felruházott kifejezéssel illetünk, gyakorlatilag semmi jelentősége nincs. Néhány évtized alatt olyan nagymértékű olyan nagymértékű lett az evolúciós változás, ami jelentősen megváltoztatta Belgium városainak társadalmi szerkezetét.
A hidzsáb (iszlám fátyol) egyre inkább jelen van, és egyes településeken a nők többsége viseli is. A ramadán hónapban bizonyos területeken szinte minden üzlet és étterem zárva tart napközben. A mecsetek száma robbanásszerűen növekszik, és az iszlám minden irányzata képviselteti magát Brüsszelben, ahol a szunniták és a síiták, sőt a marokkóiak és a törökök közötti feszültség időnként fellángol, ami jól tetten érhető a belga muzulmán kormányzaton belül is, amelyet a szövetségi kormány éppen azért hozott létre a muszlim közösség számára, hogy a belga kormányzatnak csak egyetlen képviseleti szervezettel kelljen kommunikálnia.
A különböző tárgyalások vagy éppen választások során gyakran lehet tapasztalni, hogy a nők együtt jelennek meg a férjükkel, mert a hivatalos eljárások során szükséges valamelyik Belgiumban hivatalos nyelv egyikét sem beszélik, ami a belga integrációs politika totális csődjét bizonyítja. Belgiumban a közösségek egymás mellett élnek, de nem keverednek egymással. Vagyis a marokkóiak marokkói nőket, a törökök pedig török nőket…
Kiemelt kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq