Negyvenezren tüntettek Bukarest utcáin a megszorító intézkedések ellen
Kormány- és államfőellenes rigmusokat skandált, miközben molinókon a tömeges elszegényedésre, a korrupció eluralkodására hívta fel az ország és a világ figyelmét tegnap Bukarestben az a több mint 50 ezer – a csendőrség szerint mintegy 30 ezer – tiltakozó, akik a tervezett megszorító intézkedések ellen vonultak utcára. A szakszervezeti vezetők bejelentették, ha a kormány 25 százalékkal csökkenti a béreket, a nyugdíjak pedig 15 százalékkal alacsonyabbak lesznek, akkor készek általános sztrájkra, s hasonló méretű tiltakozó akciókra. A Boc-kabinet bejelentette: felelősséget vállal a megszorításokért.
Utoljára 1989 decemberében volt annyi tüntető Bukarest utcáin, mint tegnap, amikor az ország szinte valamennyi megyéjéből több mint 50 ezer – a csendőrség szerint mintegy 30 ezer – tiltakozó érkezett a fővárosba, hogy elégedetlenségének adjon hangot a kormány által tervezett megszorító intézkedések kapcsán. A tiltakozók a kormányt, valamint az államfőt bíráló rigmusokat skandáltak, miközben molinóikon a tömeges elszegényedésre, a korrupció eluralkodására hívták fel az ország és a világ figyelmét.
Általános sztrájkkal fenyegetőznek
„Utcára hívott az éhség, ide küldött az igazságtalanság. Nem veszíthetjük el az elmúlt húsz év során megszerzett jogainkat. Amennyiben a kormány nem képes új szándéknyilatkozatról tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal, amennyiben nem képes más lépésekkel előrukkolni, mint a lakosság kiéheztetése, akkor arra kérjük valamennyiüket, mondjanak le” – fogalmazott a tiltakozó akción Marius Petcu, a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömb elnöke, aki egyben kiemelte, május 19-e a nemzeti szolidaritás napjaként fog bekerülni a történelemkönyvekbe.
Hasonlóképpen a Boc-kabinet lemondását követelte beszédében Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke, aki egyben leszögezte, amennyiben a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, s valóban 25 százalékkal csökkenti a béreket, a nyugdíjak és a szociális segélyek pedig 15 százalékkal alacsonyabbak lesznek, akkor a szakszervezetek munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkot hirdetnek, illetve még nagyobb tömegekben vonulnak ki a főváros utcáira, s haza sem mennek onnan.
Ion Popescu, a CNS Meridian elnöke eközben azt kérte a kormánytól, hogy ne hagyja figyelmen kívül a tiltakozó tömegeket, s a társadalmi partnerek üljenek ismét tárgyalóasztalhoz, „most, amikor még nem késő”. Mint ismeretes, a kormánynak jövő héten kell eljuttatnia az IMF-hez a megszorításokat tartalmazó szándéknyilatkozatot, a dokumentum végső formájáról pedig várhatóan a jövő hét elején dönt a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES).
Aurel Cornea, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek elnöke már a tüntetésen bejelentette, tárgyalt valamennyi oktatási érdekvédelmi szervezet képviselőivel, s amennyiben a kormány nem mond le a megszorító intézkedésekről, akkor a tanügyben dolgozók május 31-étől beszüntetik a munkát. A szakszervezeti tagok egyébként nemcsak szóban követelték a kormány menesztését, hanem aláírásokat is gyűjtöttek a Boc-kabinet megbuktatására.
Kínjukban táncra perdültek
A tüntetés végére valóságos fieszta alakult ki, a Pingvin tánca című, kormányellenes dal felcsendülésekor szinte valamennyi résztvevő táncra perdült. A dal szövegében egyebek mellett az is szerepelt, hogy „a kormányt egy pingvin vezeti, s minden nehezen működik; egy pingvin, amely ránk szabadítja a poklot, azonban sárkánynak képzeli magát”. A hangulatot csak fokozta, amikor a népszerű román sztár, CRBL is színpadra lépett, arra kérve a közönséget, tapsoljanak, s emeljék a magasba kezüket, ha egyetértenek a dal szövegével: „Când taxele cresc, românii stau, stau / Păi de ce s-ar chinui, oricum n-au, n-au” (Amikor az adók nőnek, a románok csak várnak/Miért is törnék magukat, úgy sincs semmijük).
A kormány kész felelősséget vállalni
Azzal a javaslattal állt elő eközben a tegnapi kormányülésen Emil Boc miniszterelnök, hogy a kabinet vállaljon felelősséget a parlament előtt a megszorító intézkedéseket tartalmazó jogszabálycsomagért, ugyanis csak így válik lehetővé ezek alkalmazása már június elsejétől.
„Anélkül, hogy megszakítanánk a társadalmi partnerekkel, a munkáltatókkal, illetve a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokat, dönteni fogunk” – fogalmazott a kormányfő. Mint részletezte, a törvénycsomag a költségvetési kiadások csökkentését célozza meg, az egységes adókulcs, illetve az áfa azonban a jelenlegi szinten marad. Szerinte azonban a végső döntés így is a parlamenté lesz.
„Egy ilyen döntést csakis felelősségvállalással lehet meghozni. A parlamentnek pedig döntenie kell, hogy akarja-e, hogy az ország jó irányba haladjon, a gazdaság egészséges növekedésnek induljon, s alapját ne – akárcsak a múltban – a fogyasztás és a hitelek, hanem a termelékenység és a hatékonyság képezze” – hangsúlyozta Emil Boc. „Egyetértünk a mai kormányülésen elhangzottakkal, s ha nem lesz más lehetőség arra, hogy az intézkedéscsomag már június elsejétől hatályba lépjen, akkor a felelősségvállalás mellett kell döntenünk. Várhatóan a jövő hétig megbeszéljük a felelősségvállalás szövegét, az alapelvek azonban már ismertek” – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-es művelődési miniszter. Mint mondta, egyelőre a konkrét szövegtervezetről nem esett szó.
„Csak az alapelveket ismerjük, a bérek 25 százalékos, illetve a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Ez utóbbi esetében azonban még nyitva maradt a 350 lejes minimálnyugdíjak kérdése” – részletezte a tárcavezető. Hozzátette: a kormány által választott irány azonban nem fog változni, nem akarják emelni az adókat, illetékeket, azonban megpróbálják annyira visszaszorítani a büdzsé kiadásait, hogy a költségvetési hiány az év végére ne haladja meg a 6,8 százalékot. Mint ismeretes, az ellenzéki szociáldemokraták már jelezték, hogy a felelősségvállalás esetén bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, amelynek elfogadása a kormány bukásához vezethet.
Hogy hogy nem verték agyonra a saját népüket a „primitiv”román csendőrök?