„Ne legyél túl magyar?!” – KÉRDÉSEK HELYETT
Forrong a világ. Akár akarjuk, akár nem, de baljós, történelmi időket élünk. Nyugat-Európa elhibázott bevándorláspolitikája, a mindenen túláradó rosszul felfogott liberalizmus, a nemzetállamok szétcitálása és a covid-járvány újabb gyilkos hullámának jóslata borús eget rajzol fölénk. A globalizáció, a neo-liberalizmus, a mindent anyagiakban mérő rangsorolás, az önző önmegvalósítás misztériuma, az új világrend eszméinek megalapozója a veszélyforrás:
Az emberiség történelmének sok ezer éves értékének sírásójává vált.
Magyarország sincsen könnyű helyzetben, hiszen nem csupán a fentiekkel, hanem a külső és belső ellenségeinkkel is meg kell küzdenünk. Nem kell váteszi tulajdonsággal bírni ahhoz, hogy a csekély tudománnyal megáldott ember is lássa a jól megtervezett végcélt:
Nemzetállamtól, identitásuktól, keresztény-tudattól megfosztott arctalan tömegek, akik zombiként követik a „friss húst”, a New Order által vonzóvá tett kutya-komédia „nihilt”.
Nem titok, hogy közöttünk vannak a hamis próféciákat, ferdítéseket és hazugságokat kántáló média-papjaik, megmondó gurujaik és gondosan felkészített janicsárjaik.
Hol vannak az őseinktől ránk maradt értékek, hol vannak a régiektől reánk testált kötelességeink?
Nemzeti jelképeinket, történelmi hőseinket meggyalázzák és elmaradhatatlan a Budapest Pride. A jelesnek és magyarnak mondott művész büszkén kiáltja a honi ugar helyett a budapesti aszfalton:
„Ne legyél túl magyar!”
Pedig a magyarságnak akkor voltak sikerei, amikor vállalta azt. Akkor, amikor összekapaszkodott, ha egésszé összeállt.
Ma is erre van szükség! Akivel lehet, azzal összefogni, a kritikákat elfogadni, a hibákat közösen kijavítani!
Legyél csak büszke magyar!
Amennyiben erre képesek leszünk, úgy eljön a sikerünk.
Én hiszek bennünk!
Zetényi-Csukás Ferenc