„Narancsuralom” – és a Jobbik

Ma két dolog háborított fel. Az egyik az MSZP hörgése a Fidesz ellen, valamint egy a Jobbikot betiltatni akaró háborodott elme sajtótájékoztatója. S mert sem Fideszes, sem Jobbikos nem vagyok, azonban a nemzeti keresztény értékeket és érdekeket tartom szem előtt, mindkét politikai tobzódást vérlázítónak tartom.

Az MSZP kampányszagú megnyilvánulásai nem csupán azért bosszantanak, mert igaztalanok és hazugok e párt szónokainak sajtótájékoztatón és/vagy kampánygyűlésen elmondott értékelései, hanem azért is, mert az MSZP-nek nincs semmilyen létjogosultsága ma Magyarországon a közügyek gyakorlása terén. Ezzel szemben ők még a mai napig azt gondolják magukról, hogy egyedül és kizárólag ők a letéteményesei a magyarországi politikai-és közélet irányításának, s aki mást mond vagy gondol, az hülye, hazug, kirekesztő, diktátor… és sorolhatnám. Még csak véletlenül sem jut eszükbe a nyolc esztendő, amelynek során olyan károkat okoztak mind erkölcsileg, mind gazdaságilag az országnak, amelyet szebb időkben a hazaárulásért járó kötéllel jutalmazott volna a jog. Már amíg volt jog és igazságszolgáltatás ebben az országban.

Emlékeztetőül csak néhány apróság: az egészségügy teljes tönkretétele, az egészségügyi intézmények elherdálása, azok berendezési tárgyainak szétlopása, (lásd: OPNI), a betegek helyzetének szándékos és aljas rombolása (pl: cukorbetegek ingyenes ellátása helyett azok megsarcolása például a dobozdíjjal!), az állami cégektől való kifejezhetetlen összegű rablás, a bankok rablószerződéseinek szabadjára engedése, a lakosság ezúton való elszegényítése, az állami ingatlan panamák, az egyházi intézmények törvénytelen megrövidítése, a nemzeti érdekek elleni és Magyarország lejáratására irányuló, a nyugati sajtóban megjelentetett fizetett cikkek, és persze a hazugsággal és a választók megtévesztésével való választási győzelem…, hogy csak a legkisebbeket említsem. És akkor még nem beszéltem a Leader program szocialista és liberális kiváltságosairól, akik szinte minden esetben a hűtlen kezelés bűncselekményét követték és követtették el, vagy az EU-s pénzek uram-bátyám módon való elosztásáról. Igaz, megmondták: mindegy milyen a polgármester, MSZP-s vagy Fideszes, majd a (komonista találmány) a kistérségi vezetők lesznek komcsik, akik kivételeznek majd a hasonszőrű párttársaik javára.

Nos, mindezek után, az a Kovács László meri bírálni a Fideszt, aki érintett volt barátnőjén keresztül a postabankos ” PR kölcsön” ügyben, s ha már itt tartunk,  megemlíteném, hogy a zsenik pártjának, az MSZP-nek az egyik minisztere szerelmi kapcsolatot tartott fenn egy idegen hírszerzővel, azaz kémmel… de nem is sorolom tovább. Tehát Kovács narancsuralomról beszélt, s az MSZP-ben általános az a botor, vagy rosszindulatú és elmebeteg állítás, hogy Orbán mindent csak pártja javára tesz, a nyugdíjasok és a magyar polgárok ellen. Igen, megint előkerült a nyugdíjasok témája, mert hát a nyugdíjasok között van az MSZP szavazótáborának a 90 %-a. Csakhogy: a nyugdíjasok öregek ugyan, de nem hülyék. És úgy tűnik, hogy egy-egy városban a kampányrendezvényen vészesen fogyott a piros trikónak álldogáló öreg hazaárulók létszáma a négy évvel ezelőttihez képest. Teszi ezt a felismerés, és a biológiai óra. A bohóc hiába szteppel, ugrándozik és rágalmaz nyilvánosan, mint elődje a Feri, a választási kampány túl rövid ahhoz, hogy egy-egy nyugdíjas, az MSZP miatt elvesztett párja, gyereke miatti gyászát elhomályosítsa. Mert elfelejtettem mondani: az MSZP nyolc éve alatt rengetegen haltak meg, pontosan az MSZP intézkedései miatt. Nem tudott vizitdíjat fizetni, az elvett közgyógyellátás okán nem tudott gyógyszert kiváltani, késői időpontot kapott a gyógykezelésre, és nem bírta ki odáig…, de ezt sem sorolom. Csak annyit mondok, hogy az MSZP – folytatva Kun Béla, Szamuely Tibor, Rákosi és Kádár politikáját – ha nem is a kisfogház udvarán akasztással, de egyéb eszközökkel ölt is az elmúlt nyolc évben. Gyilkolt!!!! És ilyen történelmi bűnökkel teli előzmények után, van bőr a képén MSZP-sként bárkinek is indulni a választásokon. Sőt, a magyar állampolgárok túlnyomó többségének döntése – ez ugye a demokrácia (ami ugyan szerintem nem létezik, de van) – ellenében, ez a gyilkos és országot romboló, értéket pusztító, és embertelen ócska söpredék még bírálni mer. Egyáltalán, még megszólalni mer!? Nem bocsánatot kér, nem szór hamut a fejére, hanem bírál, hazudik, rágalmaz és félrevezeti, akit még tud, akit még lehet. Igazi szocialista párt ez, ahol a személyek változnak olykor, de az 1919-es magyart irtó és hazaáruló aljas és emberellenes szellemiség változatlan. Vastag bőr, rezzenéstelenül hazudni tudó politikusok… akiket bizony el kellene ítélni. Ám ma még ez álom. Hiszen vér nélkül, a szavazóhelyiségekben még senki nem nyert forradalmat. És amíg ezek a gazemberek szabadlábon vannak, addig itt nem is lesz győztes forradalom. Mert tessék végre megérteni és tudomásul venni: az MSZP annak a gyilkos és tudatlan söpredéknek az utódpártja, amely a tömeggyilkos sztálini eszmerendszert máig magáénak vallja, tartja és eszerint él, eszerint politizál. És ahogyan a Nemzeti Szocialistáknak, azaz Hitler pártjának nincs helye Németországban, s mint tömeggyilkosok pártját be is tiltották, úgy kellene betiltani az MSZP-t is. Mert nekik sincsen erkölcsi alapjuk és joguk semmilyen közéleti tevékenységhez az elmúlt 90 év tükrében.

Ezzel szemben, egy bizonyára beteg ember a Jobbik feloszlatására kérte fel följelentésében az ügyészséget. Annak a jobbiknak a feloszlatására, amely bár hangoskodásával és néha meggondolatlan vádaskodásával, rossz szájízt adó megnyilvánulásaival nem segíti a nemzeti egységet, de a légynek sem ártott. Szent Gellért kezébe menórát adni még nem bűn, főleg, ha ez a valóság – kicsit eltúlzott? – szimbóluma. A holocaust tagadó cikkek sem egészen jó ötletek e párt politikai megnyilvánulásai között, de ez a tudatlanságból, a kommunista rendszer oktatási rendszeréből ered. Hiszen e párt összekeveri a ma, a holocaustból megélni akaró erőszakos és már-már nevetséges követelőzőket a valóban mártírhalált halt áldozatokkal, a családjaiktól egy drámai korszakban elszakítottak keservét a mai túlélő második harmadik generáció siránkozásával (mert a de facto túlélők nem siránkoznak és nem is követelőznek!).  A tudatlanság és a politikai előnyszerzés okán ez a párt összekeveri az Izrael állam által elkövetett bűnöket és a bűnösöket a budapesti zsidó származású magyar állampolgárokkal, de összekeveri a zsidó hitközségek egyes politikai babérokra törekvő magyarellenes hangadókkal is. Ám, nem ez a legfőbb baj, nem ez a legfőbb bűn. Hanem az, hogy az elmúlt nyolc évben a kormányok és a kormánypártok élezték a magyarság ősi hagyományait támadók és a zsidók közötti kapcsolatot. A Joav Blumok pedig erősítették a zsidóellenes hangulatot. Mert a homályban élők csak azt látták, hogy egy zsidó akarta megkárosítani Magyarországot… a Jobbik tehát történelmi és ideológiai, valamint politikai zavarban van, hiszen a német színházak támogatását is ellenezte a Parlamentben. A Jobbikot nem betiltani kell, hanem bizonyos dolgokról a maguk helyén muszáj beszélni, és nyíltan meg kell vitatni bizonyos kérdéseket, amelyeket a politikai térnyerés nemes érzése okán ma még a Jobbik nagyon rosszul ítél meg. Nem a Jobbik a bűnös, hanem Kuncze SZDSZ-e, amely generálta e társadalmi szakadékok létrejöttét, valamint Gyurcsány MSZP-je, amely viszont hasznot húzott, és pénzelte is a társadalmi szakadás, a megosztottság vezéreit. Hiszen a Jobbik nem jöhetett volna létre, ha nincs SZDSZ-es és MSZP-s nemzetellenes politika. A gárda nem jött volna létre, ha van közbiztonság. Ám a Gárda is ártalmatlan, ha csak nem azt látják bizonyos politikusok ártónak, hogy az árvízi homokzsákokat emelgették éjt nappallá téve, s kenyeret, ruhát gyűjtöttek és osztottak… Aki azonban ezt ártónak ítéli, azt had ne én ítéljem meg. A Gárda szerepe és a megjelenése is kétélű. Hiszen az a ruha, amely egyenruhaként látható rajtuk, nem csupán Kolompár (nem bűnöző, csak cigány) Orbánban kelt félelmet, hanem sok idős emberben is, akik még emlékeznek egy sok évtizede betiltott egyenruhára – mint mondják.

Tehát, nem a Jobbik betiltásáért kell perelni, hanem azok ellen kell pert indítani, akik miatt a Jobbik létrejött, akik olyan helyzetet idéztek elő Magyarországon, amely kitermelte, szinte kierőszakolta a radikális magatartást, pártot. (Ami persze nem vezet sehová, csupán a káoszba és az anarchiába.) Mint „elrettentő példára”, tükörre, szükség van a Jobbikra és a Gárdára. Ugyanis a mai kormánypártnak is tudnia kell, hogy amennyiben politikája nem olyan lesz amilyennek a kétharmadot megszavazók akarták és remélik, akkor van egy párt, és egy gárda, amelynek ugyanazok fognak kétharmadot szerezni.

Ma nem narancsuralom van tehát, hanem egy ország lakosságának akaratából olyan kormány és parlament vállalta az országépítést, amely a nemzeti érdekeket szolgálja, amely az elmúlt száz napban egy nemzet által áhított törvényeket alkotott, amely védi állampolgárainak békéjét, nyugalmát, gazdasági biztonságát. A kormány feje tudja, mit kell tennie ebben a kusza és a pénzhatalom által irányított világban (IMF tárgyalások). A nemzet ma reménykedhet abban, hogy esetleg megváltozhat a jövőképe, hogy túléli mindazt, amit a „komonista”-liberális rabló csürhe a nyakába varrt. Van mit tenni, van miért harcolni és küzdeni. És vannak persze buktatók is, hiszen mind a Jobbik, mind a Fidesz soraiban ott bujkálnak a helyi szervezetekben a „volt” kommunisták, a „volt” liberálisok, akiknek a figyelmét minden nap fel kellene hívni arra, hogy a hatalom csak alázattal és szeretettel, szolgálatkészséggel és felelősségtudattal tarható meg. (Vannak olyan települések, amelyekben a jobbikos jelöltet a kommunista jelölt fizette le azért, hogy induljon – például – polgármesternek, megosztva ezzel az eleve két-három „jobboldali” jelölttel induló nemzeti oldalt. Így a kommunista fut majd be, hiszen a nemzeti oldal szalámizása remekül működik a sok hülye, hatalommániás „nemzeti jelölt” révén. De sajnos vannak olyan települések is, ahol ugyanezt a hibát – nem tanulva a múltból – a Fidesz követi el. Ezekről nem a Fidesz vagy a Jobbik budapesti vezetése tehet!) Igaz, nem beszélhetünk azonos szerepvállalásról a Fidesz és a Jobbik esetében, ha megnézzük a szavazói bázisaikat. Nem egyenlő partnerek, ugyanis a Fidesz kétharmada nem véletlen, és meglehetősen stabilnak mutatkozik, míg a Jobbik akkorácska ellenzéki párt, mint az MSZP, körülbelül ugyanakkora politikai és erkölcsi súllyal. Csupán az fájdalmas ebben, hogy a két nemzeti párt nem tud, és nem is akar normális mederben együtt a nemzetért, a magyarság és Magyarország érdekeiért dolgozni. De erről már kifejtettem a véleményemet.

Egyetlen dolog viszont zavar: – a Fidesznek nem „naracsuralmat”, hanem a postabankos Kovács László gondolatával játszva: „narancsdiktatúrát” kellene bevezetnie ahhoz, hogy végre valóságos rend legyen Magyarországon. A demokrácia ráér (hiszen nem is létezik efféle). Viszont, végre rendet kéne teremteni minden területen!

Stoffán György

(forrás: Stoffán György)

Nemzeti InternetFigyelő