Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját.
A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma.
Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.
1.) A riport készítésének alapja, hogy alaposan utána nézek a szervezetnek.
2.) Előre megbeszélem és egyeztetem az időpontokat a kijelölt személyekkel.
3.) Az, hogy bűnözőnek nevezek valakit, mert nem hajlandó az utcáról beesettnek kényes információkkal szolgálni (ami egyébként a honlapjukon fel van tüntetni), az már a Btk-ba ütközik.
Nem tudom manapság hogyan tanítják az újságírást, de egyre silányabb a színvonal.
Mindenesetre a C:Ö:F: egy jól működő civil szervezet , elég régről követem a tevékenységüket –így lehet véleményem is , talán
De a kuruc szerint:
Nem magyarázta meg a fő CÖF-ös, miért tartotta jó ötletnek korábban a Fidesz-MSZP kormányzást – ami azért érdekes.