Módos kukázók
A szerencsétlen csövik, akik kukázni szoktak, valami fogyasztható élelemért, ruhadarabért, hasznosítható egyéb értékért. Persze, akad olyan is, akit nem az éhhalál kerget ide, a kukához, hanem valami más motiváció. Igen, sokfélék az emberek, de a legújabb verzióról csak most értesültem, most tudtam meg e különös kukázás esetét. Lehet, hogy én később kapcsolok, de talán vannak ilyen emberek, mint én is, hát velük osztom meg a mostanában szerezett információt, mint friss élményt.
Vannak módos kukázók is, sőt azt mondják a mindent tudók: minél módosabb egy ember, annál inkább kukázik.
Miről van szó?
Arról a már régóta dívó szokásról, hogy egyesek sajnálják a szemét elszállításának díját, inkább beteszik a kocsiba a zsákba gyűjtött szemetet, és a nagyobb lakóközösségeknél rendszeresített, nagy térfogatú kukába dobják a szemétjüket. Nem fizetnek ilyen módon semmit a szemét szállításért, minek fizessenek, úgyis elviszik azt. Az ő szemétjüket, más kukájából.
Csakhogy ez által a kuka előbb telik meg, gyakrabban kell üríteni, és a lakók, akik ott laknak, többet fizetnek a szállításért. Ezért, lakattal zárják le a kukát az ott lakók. Minden lakónak saját kulcsa van a kukához. Eddig a történet. Ilyen csalafintaság nekem nem jutna eszembe, az biztos!
Tényleg egyszerű csalafintaságról van-e szó, vagy másról? Netán csalásról, lopásról? Vagy még elítélendőbb tettről?
Nézzük meg a dolog más értemét, magyarázatát!
Aki ilyet tesz, az tudatosan áthág szabályokat, törvényeket, amelyeket a közös létben be kell tartani. Tehát nem való az ilyen ember közös létbe, mert becsapja a másik embert, aki betartja a közös, közösségi szabályokat. Tovább vihetnénk a gondolatot a csalásról, mások megrövidítéséről, vagyis meglopásáról, ki tudja meddig?
Pedig csak kisstílű, piti tolvajról van szó, gazemberről. Mert, ha nem tudja másokra sózni a szemetjét, kiborítja valahol, ahol nem látják. Ilyenek az erdőt, a parkokat tele szemetelők, a mindenhol hasznot lesők, a más emberrel nem törődők, az alja emberek. Visszavezethető az ilyesmi a gyermekkorra is. Biztosan otthon is ezt látta, talán még biztatták is: legyél élelmes, mert szemesnek áll a világ! A jó modort, a tisztességet elfelejtették az ilyennek megtanítani, csalárd magatartása még nem ütközött a törvénnyel, szóval még nem bűnöző, de akár az is lehet ilyen mentalitással.
Megtanulni a közös lét szabályait, az önzőség korlátait, az általános emberi magatartás módokat – ez nem iskolai tantárgy. Lehet, hogy pénze több lett ilyen formán, de szegényebb valamivel, amit az emberek nagy többsége megtanult, szinte magától, hiszen magától értetődő dolgokról van szó.
Az illemről, a szokásokról, a szabályokról, a közös élet törvényeiről.
Az illetlen viselkedéstől a törvényszegő magatartásig nagyon széles a skála. Az utóbbit már büntetik, az előbbit csak megszólják. Van, akit nem érdekel mások véleménye, csak a büntetés fog rajta. Aki már a büntetés hatására sem változtat magatartásán, az elvetemült gazember. A “kedves csirkefogótól” az elvetemültségig is széles a skála, hosszú az út. Már akinek.
Sokféle “okosságot” lehet hallani az ilyesmikkel kapcsolatban. Ha valaki három szóval mondja el, amit kettővel is lehet, az egyéb aljasságra is képes. Ha valaki a szemetjét másra sózza, hogy takarítsa el, az maga is szemét ember.
És így tovább.
Én csak a szegény csöviket sajnálom, hogy most már kukázni sem tudnak.
Erdélyi János
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
” még itt is a gyengébe rúgnak bele. Sokan gondolják,hogy a hierarchia(?) csúcsához vezető úton mindenkin keresztül kell gázolni,vagy leszorítani. Pedig csak egy “út van, amit rád mértek,neked csak járnod kellene rajta. Nem versenyezni,leküzdeni a másikat, és nem ellenfélnek tekinteni. De ahogy a fenti írás is szól, ahhoz neveltetés,műveltség is szükségeltetik. Az erkölcs pedig azzal kezdődne,hogy összegtől függetlenül a saját hasznára, nem okoz kárt a másiknak.
Örömmel olvastam ezen írást, még akkor is, ha tartalma igaz, de elszomorító. Valóban ez a helyzet, pedig a tisztaság, a rend nem pénz, hanem igény kérdése, ám utóbbi egyre több emberből hiányzik. Sőt, a káoszteremtők által eluralkodott irányzat már mindenre kiterjedően arra ösztönzi őket, hogy a példamutatókat nevetségessé téve ítéljék el.
Az alapvető illem és magatartás kódex valóban nem iskolai tantárgy. Ha a jóra, szépre nincs belső indíttatás, ráérzés, akkor észre sem véve dróton rángatott bábúként sodródik a többi, becsapottal. Az “eredményt” pedig lehet látni az egyre sűrűbb rendezvények után, a tömegközlekedési járműveken, aluljárókban és minden egyéb közterületen.
Egyetértek Anna!
Szerintem az a baj forrása,hogy ennek az országnak egyre inkább nincs “gazdája”.
H.B.
A lényegét tekintve egyetértek a cikk írójával,de nézzük az érem másik oldalát is.
Mi a jelenség okozója?
A hazánkon uralkodó pénzéhes zsidó vezetés,mert olyan árat kérnek a szemétszállításért ami közel sem reális.
A maffia mindenhol rátette a kezét a szemét elszállítására,mert bombabiztos üzlet.
Megoldás: állami kézbe kell venni a szemétszállítást olyan áron ami a költségeket fedezi (nonprofit szolgáltatás) – nem kell ebből meggazdagodni senkinek.
H.B.
A lényeg lemaradt.
A reális szemétszállítási díjat mindenki ki fogja fizetni,mert nem fogja megérni bíbelődni a szemét elszállításával a közösségi kukákba.
H.B..
A gengszterváltás egyik legnagyobb hibája volt, hogy fizetőssé tették a szemétszállítást. Szemetet az ember csakis azért nem termel, hogy ezzel feleslegesen terhelje a környezetét. Vannak szemétfajták, amelyekkel az ember tényleg nem tud mit kezdeni; ám ekkor sem az a megoldás, hogy csak úgy kiborítsuk az út szélére, ill. bárhol máshova. A kádári átkosban (legalább is Budapesten!) a szemétszállítás és a vízszolgáltatás ingyenes volt. Ez utóbbinak ingyenessége odáig vezetett, hogy forró nyári napokon, és kevésbé forró napokon is (hűtőszekrények hiányában) egyesek a sört a kádban hűtötték; a sörösüvegekre éjjel-nappal folyatták a hideg vizet. Nos, ezt a szolgáltatást tényleg fizetőssé kellett tenni! Azonban az ingyenes szemétszállítást, amellyel ily módon nem lehet visszaélni, nem lett volna szabad fizetőssé tenni! Az utak mentén láthatjuk, hogy miért! Ami pedig a szegény csöviket illeti: Csak fel kell szállni Budapesten a Keleti Pályaudvarról Kőbánya-felső, ill. Rákos állomásokat érintő vonatok egyikére. Ezen útvonalnak (főként) baloldalán látni lehet mindent, ami szemnek egyáltalán nem kellemes. Lehet látni szanaszét szórva szemetet, szemét hegyeket, amelyek “szegény” csöveseket vesznek körül. Itt el lehet mélázni azon, hogy melyik lehetett előbb: a tyúk vagy a tojás! Azazhogy, előbb keletkezett-e a szeméthegy, s csak aztán közepébe a csöves? Megnyugtató viszont, hogy a csöviknek továbbra is lehetőségük van a kukázásra. Félreértés ne essék, nem vagyok csövi-ellenes! — hiszen itt a fedélnélküliség nem választott életforma, hanem javarészben az egymást követő népirtó kormányok halálos bűne. Mindezek ellenére a csöviknek soha nem lenne szabad olyan mélységekbe süllyedni, ami oktalan állatokra se jellemző. Minden állatnak ugyanis megvan az alapvető igénye, hogy tisztán tartsa magát. Sajnos a csövik túlnyomó többségéről ez nem mondható el. Vattay Szabolcs
Az előttem szóló mindvégig az igazat mondta.
A hatalomnak önvizsgálatot kellene tartani,hogy miként kerültek utcára emberek,mert a hivatalnokok és a(z) (i)gazságszolgáltatás tagjai vastagon benne voltak a történetben.
H.B.