MJB: Az amnéziában szenvedőkről
MIRE ÉS MIÉRT KÍVÁNCSI SZILI KATALIN ?
A parlamentben (elnökként) látszattevékenységet végző, és önmagát képmutató módon népszerűsíteni akaró, milliókat összeharácsoló MSZP-s főgurut, most permanensen egy kérdés izgatja (foglalkoztatja): hogy ki hozta nyilvánosságra az „őszödi” beszédet?
Minket pedig, egyszerű választópolgárokat pedig inkább az érdekel, hogy az „őszödi” beszéd elhangzásakor, a jelenlévők közül (Szili Katalint is beleértve), miért nem állt fel senki sem, miért nem utasította rendre az agyalágyult leaderüket, miért nem pofozta fel, vagy miért nem zavarta ki a teremből?
Merthogy: az aki a hazáját „leqrvázza”, aki bevallja, hogy végighazudták a napokat, aki kijelenti, hogy másfél-vagy két évig nem „csináltak” semmit („SEMMIT”), az sokféle büntetést megérdemelt volna ott a helyszínen! Rögvest!
Ha pedig annyi gyáva és meghunyászkodó embernek nevezett gyülekezet volt a helyszínen, akkor legalább arra lettek volna bátrak, hogy visszafizessék a semmittevésért kapott járandóságukat, hiszen még akkor is bespájzoltak annyit (fejenként), mint száz minimálbéren tengődő állampolgár, akik viszont végigdolgozták azt az említett időszakot (is).
Szili Katalin is a hallgatag banda tagja volt! Közelegvén a randalírozásuk vége, most ügyesen el akar különülni a főbűnösöktől. A pécsi polgármesteri hely elvesztésének kompenzálására szeretne valamilyen jó pozícióba kerülni a pártján belül vagy a pártján kívül, „érdemei ” elismeréséért. Ne tévesszen meg senkit, ő sem különb a Csurcsány „vásznánál”, csak alattomosabb kivitelezésű.
SIMICSKÓ ISTVÁN AKTIVIZÁLÓDÁSA
Őrvezetői rendfokozattól kezdve, minden egykori katona előtt nyilvánvaló volt, hogy a haderőreformnak nevezett „valami”, a hadsereg leépítését, az objektumok felszámolását, a harckészség és harckészültség csökkentését, az egykori párt-politikai apparátus nyílt vagy burkolt átmentését, a dollár-és forint milliók vagy milliárdok tékozlását jelentette.
Ebben a „buliban”, tudatosan avagy tudatlanul benne volt Für Lajostól kezdve, Keleti Györgyön, Szabó Jánoson és Juhász Ferencen át, Szekeres Imréig minden hadügyér, államtitkáraik, valamint magas beosztású (hallgatag) alárendeltjeik.
A Parlamenti Honvédelmi Bizottság elnökei csendben asszisztáltak a dilettáns minisztériumi vezetőknek, dupla pénzért fontoskodtak és nem álltak hivatali helyzetük magaslatán.
Balog Györgyön vagy Mécs Imrén nem is lehet csodálkozni politikai elfogultságuk miatt, Lányi Zsolt „bohóckodása” és üresjárata részben képzetlenségével, részben azzal magyarázható, hogy egy hajdani függetlenített párttitkár „súgott neki”, akit hálából dandártábornokká neveztetett ki, bár életében egy dandárt sem látott. Az viszont már nehezen érthető, hogy Simicskó István semmit sem tanult elődei hibáiból, langyoskodását és semmittevését (talán) az okozta, hogy munkatársa és tanácsadója egy kiskaliberű politikai tiszt volt, akivel (viszont) azonos súlycsoportban voltak…
No de: félretéve a feltételezéseket és a személyeskedéseket, a Tisztelt Olvasók figyelmét arra szeretném ráirányítani, hogy a szép létszámú, „szakértőkkel” megtámogatott, anyagilag jól dotált Honvédelmi Bizottság (HB) feladata a HM és az MH (Magyar Honvédség) ellenőrzése (felügyelete, segítése)! Ezért lettek létrehozva, ezért ülésezgetnek, utazgatnak, terveket és programokat készítenek, és ezért függetlenek a HM-től, csupán a parlamentnek kötelesek beszámolni a munkájukról.
A HB-nek az „olajszőkítésektől” kezdve, a Honvéd Kórház lucaszék jellegű és irdatlan pénzpazarlású építkezésén, a honvédségi objektumok eladásán, lepusztulásán, a harci-technikai eszközök beszerzésén és rendszerbből való kivonásán át, az ötletszerű rendfokozatok és beosztások „ajándékozási” dömpingjeivel bezárólag, mindenről kellett, hogy tudomása legyen, és kötelessége volt határozott intézkedések foganatosítására az érintettek vagy a parlament felé.
Ebben az értelemben a HB legalább olyan felelős a bekövetkezett botrányokért, mint a HM. Simicskó István most (utólag) felbátorodott és Szekeres Imre lemondását kéri (jogosan), de a kamerák mögött „mossa a kezeit” , és eszébe sem jut saját lemondásának a felvetése.
Akarva, akaratlanul, a HB cinkosaivá vált a HM-ben történteknek, és ezt nem annullálja Simicskó ébredési nyilatkozatainak gyakorisága.
CSURKA ISTVÁN VAGDALKOZÁSAI
Csurka megtalálta új ellenségét a Jobbik személyében! Sztálinhoz(Sic!) hasonlította őket, ami azt jelenti, hogy hiányos történelmi ismeretei mellett, a józan ítélőképességét is elveszítette.
Sztalin diktátori vonásai Csurkában is megmutatkoznak, munkatársai zömét eltávolította, elárulta, lejáratta, pártját a „padlóra vitte”, mindenkiben (Sztalinhoz hasonlóan) ellenséget, beépített ügynököket vagy kémeket lát, csupán egykori saját dolgai törlődtek ki a memória egységéből.
Szerinte az MSZP az elmúlt 8 évben lelepleződött, holott már megalakulása pillanatában minden épeszű ember tisztában volt azzal, hogy az MSZMP utódpártjának minősül és már több évtizede „lepel nélkül” éli a világát…
Egy óbudai javasasszony is azt nézett ki kávézaccból (amit Csurka állít), hogy a Jobbik az MSZP és az SZDSZ csodafegyvere, amit egykoron (sőt mai is) a MIÉP-ről is állítottak, pontosabban Csurkáról és követőiről.
Csurka nyilatkozatainak legnagyobb hibája, hogy konkrétumok nélküli találgatásokkal „operál”, az irigység, az elfogultság, a pénzéhség és a hatalom iránti vágy elvette az eszét. Sztálinra (Sic!) hivatkozik a Jobbik megítélésében, de egy szóval sem említi a Lenin-Sztalin kommunista pártja nevét felvevő Magyar Kommunista Munkáspártot, azokról pontosan úgy hallgat, mint az MSZP, az SZDSZ vagy (sajnos) a FIDESZ is.
Nem ártana, ha saját és pártja ügyes-bajos dolgaival foglalkozna, vagy ha mindenáron hallatni akarja a hangját, akkor konkretizálja, hogy Sztalin miért lenne büszke a Jobbikra és miért nem a MIÉP-re?
MIRE KÍVÁNCSI A MINISZTERELNÖKI HIVATAL (MH)?
„Legatyásodott” pénzügyi helyzetünkben, az MH 145 (azaz: egyszáznegyvenöt) millió HUF-ot költ el a minisztériumok és a miniszterek lakossági megítélésének a felmérésére.
Példátlanul „orcátlan” és felesleges pénzpazarlásnak minősül ez a felmérés, hiszen a lakosság zöme a felmérést már régen elvégezte, az eredményt pedig az április 11-i választások szemléltetni fogják. Ha ezt sem tudják és nem érzékelik, akkor milyen információk birtokában voltak eddig?
Hasznosabb helyre kellett volna fordítani ezt a jelentős összeget, de ez a döntésük minősíti az MH munkáját is ! Minden pénzt elherdálnak, hogy az új kormány kasszája „tátongjon” az ürességtől!
Ha még vissza lehetne vonni ezt az akciót, akkor azonnal tegyék meg, szent ígéretet teszek arra, hogy teljesen ingyenes felméréssel is informálom a Miniszterelnöki Hivatalt érdeklő kérdés tárgyában kialakult lakossági megítélésről.
Előzetes felméréseim szerint máris rögzíthetem, hogy egyesek a minisztériumok vagy a miniszterek megemlítésekor nem is válaszoltak a feltett kérdésre, hanem a szájukban lévő nedves anyagot a földre távolították, mások egyetlenegy rövid szóval fejezték ki megítélésük lényegét, olyan szavacskával, amely a Heti-hetes műsorában gyakran elhangzik, és valójában az emésztés végtermékére utal, a műsorban majd minden szereplő nemes egyszerűséggel ejti ki a száján, miközben a többiek jóízűen „röhögnek” rajta. Ezért a megítélésért, illetve szavacskáért ,- nagyon nagy kár lenne 145 millió HUF-ot kidobni az ablakon!
(Prof. Dr. Bokor Imre)
az MJB elnöke
Nemzeti InternetFigyelő