Mitől rettegnek az emberek?

Legtöbben rettegnek a vírustól, de közben félnek kiállni magukért, félnek feladni a legtöbbször meddő, hamis, semmibe vezető, unalmas állásoktól függő életüket. Sajnos már annyira belemerültünk a csábítóan működő fogyasztói társadalomba, hogy legtöbben elhiszik a bankárkaszt által felszámolt, s így már nem is létező verseny szükséges voltát.

S ezért ők már úgy el vannak lustulva, hogy nincs már akarat erejük és kitartásuk az ügyben, hogy megtalálják az életüket rendbe hozó: önszerveződő döntéssorozatot! Sőt önfeladó módon nem tesznek már semmit az egység, vagyis az erős és helyben önszerveződő, érdekképviselet érdekében.

A régiségben még lehetett tervezni, de ma már csak annak lehetséges ez, aki valamiféleképpen benne van a csoportban, akik a hatalom köré szerveződtek, vagyis a holdudvar tagja. Aki viszont nem tartozik oda, annak nincs lehetősége másra, csak a szakadatlanul-buta melóra és a panaszkodásra.

Fel kellene végre tenni az atomizált és elidegenített társadalomnak ezt a kérdést:

AKAROD-E ISMERNI AZ IGAZSÁGOT?  Vagy inkább a kényelem a fontos?

Tudható, hogy mindennek ideje van. Lehet, hogy még nincs itt az idő? Lehet. De az is biztos, hogy már nincs meg hazánknak a régi önellátó képessége, s „minden szinten szinte minden” hazugság már, ám ezt az emberek nagy többsége nem érti, mert nem akar már gondolkodni se, annyira sikerült kiábrándítani mindenből.

Nagy kérdés az, hogy mi fogja megoldani azt, ami beindult. Mi fog akadályt gördíteni a NEW WORLD ORDER elé, ha sajnos nem fog itt senki felébredni, ahogy ez idáig se ébredt fel a tömeg. A látható Amerika politikai színpadán pedig a végjáték közelít. Mi eddig bízunk benne, hogy vissza lehetne térni ahhoz, amit szándékosan rombol szét az az erő, amely eddig építette, most pedig vakcinázza.  Kevesen, nagyon kevesen veszik észre, itt a sárgolyó bolondok házában, hogy az USA nem képes már tovább vinni azt a szerepet, amit eddig szántak neki, nem képes fenntartani már a rendet és az olajdollár alapú pénzszivattyút sem. Az ún. vágóhídi gépezet már beindult, s az emberiségnek meg kellene újulnia ahhoz, hogy jó irányú legyen a változás! E hamis „monetáris diktatúrát” már rég nem lehet visszafordítani, mert alaposan túltolták és most jön az, aminek jönnie kell.

Csak ezt a rettegést tűröm nagyon nehezen!

Igaz, hogy mindenki különböző, nem egyformán vagyunk képesek kivédeni azt a hatást, ami a médiából ömlik ránk! Lehet, hogy még kezdetben paradicsomnak is tűnik minden, de menet közben mégis megakar változni úgy, ahogy megváltozott egykor is minden, amikor az ún. rendszerváltás következett be! Először látszólag leépítették a régi rendszert – ám közben a KISZ KB alaposan kiképzett, mohó fiataljai – nemcsak átvették a régi bolsevikoktól a hatalmat, hanem a nyakukra engedték a nyugati „szakértőket” és tőketulajdonosokat úgy, hogy a szinte teljes közvagyont vagy lenyúlták az ún. spontán privatizáció alkalmával, vagy amit nem tudtak már lenyúlni, azt fillérekért adták oda a nyugati tőkének azért, hogy meg legyenek védve az esetlegesen fellángoló népharagtól! A második körben mentek végképpen tönkre az emberi kapcsolatok. Már 1956 után is elterjedt a mondás: Ne szólj szám, nem fáj fejem! – s így alakult ki a legvidámabb barakk.

Ám a rendszerváltásnak hazudott időszakban ez még inkább előjött! Az anyagi bizonytalanság, a szemünk előtt lejátszódott közvagyon kifosztás, a természeti körülmények változása és az egyre jobban gyorsuló élettempó, amit ráadásul fejlődésnek titulálnak, akkor még magyarázható volt a változással, de most: teljes drámát fog okozni a jövőben az egész emberiségnek, nem csak a magyaroknak!

Talán 100-110 éve még tervezhető volt a holnap. Ma már sajnos nem így megy! Eluralkodott rajtunk a bizonytalanság és a vírus-félelem, amiért sokan már nem mernek belekezdeni semmibe, mert egyenesen normalitás nélkülivé lettünk, sőt következmények nélkülivé vált a világ és azon belül még a hazánk is. Eddig lehetett megoldásokat találni a felszámolásra váró régi világunkban, mert minden abnormalitása ellenére, mégis sokkal élhetőbb volt annál, ami most következik!

EZ A VILÁG NEM AZ, AMIRE MI EGYKOR SZÁMÍTOTTUNK!

A nyolcvanas években még hittünk abban, hogy a nyugati fogyasztói társadalom pontosan az, amire vágyunk. Ma azonban a gondolkodni képes középosztály, és a fortélyos félelem által teljesen befolyásolt magyar tömeg is pontosan tudja, hogy meg kellene menteni a fiatalságot és át kellene adni nekik azt a tudást, amivel mi rendelkezünk. Ám a fiatalságot beszippantotta a globalizáció, ezért nem vagyunk már minta a számukra!

Nemesedni kéne nekünk is, de a fiatalságnak is. Ám magunk rontunk el mindent, hiszen nagyon rossz mintát mutattunk nekik, s ők elhitték azt, amit a két nagy világrendszerről elbeszéltünk nekik. Csak hogy mi is tévedhetünk, s be kell látnunk, sem az egyik, sem a másik nem lehet tökéletes! Valójában mindig is, az igazságos társadalomra vágytunk! Arra, mely sose díjazta a párt-kiválasztottsági mítosz fertőzöttjeit, akár a lenini demokratikus pártfegyelem, akár az élősködően ügyes pénzmanipulátorok által lettek vezető és mintaadó személyekké! S közben az erény – mely a SZER szavunkkal összevonva adja a szerénységet – szinte teljesen eltűnt, ahogy eltűnt az igazi, a színtiszta nemesség is. Lámpással kell keresni a magyarság között is a nemesen gondolkodókat, pedig még 1956 őszén sokan, sőt nagyon sokan voltak, akik akár az életüket is odaadták volna a haza szabadságáért. Igaz, akkor egyenlőtlen volt a küzdelem. De reménytelen akkor lett a harc, amikor az USA táviratot küldött a Moszkvába, hogy nekik nem lehet barátjuk az az állam, amely a nagy Szovjetunió határán van ugyan, de vele szemben mégis ellenségesen viselkedik. Ezek voltunk mi?

Nem kellene azonban ezen csodálkoznunk

Nem bizony, hiszen a nemzetek feletti globális pénztőke, már akkor is bábúként „alkalmazta” az USA adminisztráció elnökét és minden más közszereplő is hasonlóan működött arrafelé. Minden intézményben ott volt/van a belső és külső lobbista, valamint a Deep State, vagyis a senki által és soha meg nem választott „mély állam” ügyes embere.  Mi néhányan tudjuk: A való világ ma az, ahol milliárdnyi birkának kell meghalnia a magukat istennek képzelő bankárkaszti elit tervei szerint. Erre mondják a kiszolgáló és lobbista személyzet tagjai, hogy ez egy összeesküvés elmélet. Pedig ez bizony már régen nem elmélet!

Láthatjuk és érezhetjük, hogy a kényelem teljesen elszigetel minden valóban természetes gondolattól, cselekvéstől és főleg az Istentől. Pedig az igaz élet, a valódi „létbiztonság és harmónia” a komfortzóna határán kezdődik! Ott az értékteremtő munka nemesít mindent! S ezt Siklaky Pista bátyám már húsz éve is tudta, mert hamis az a közgazdaságtan, amivel tömik a gyerekeink fejét ma is az egyetemen.

Ám a mai fiatalság az okostelefon nemzedéke, akinek a Mátrix nem csak hogy kényelmes, hanem hisz is abban, hogy számára kevesebb szenvedéssel teli életet biztosít, mint az a múlt, amely háborúkat és válságokat produkált! Csak hogy az emberiség válságait, háborúit maga gyűlölet versenyben gondolkodó kultúra, a kiválasztottsági mítosz által megfertőzött emberek önzése, és az értékteremtőket sivatagi rablókként, vagy élősködőként kifosztók okozták, okozzák. A régiségben is voltak háborúk és voltak kitaszítottak, de ma már háború nélkül is folynak az emberkísérletek. A felsőbbrendűek ma is lenézik az általuk alsóbbrendűnek gondolt csoportokat, s a régi élet lassúsága még akkor is irigyelhető, ha azoknak is voltak problémáik, válságaik.

Nem volt könnyű eljutnia a világnak idáig, s így a probléma nem az egyszerű visszalépés, hanem a múlt tanulságainak a feldolgozása. Én nem a feudalizmust szeretném visszahozni, hanem azokat a részeit ötvözném a kapitalizmussal és szocializmussal, ami jól működött az őseinknél és beváltan emberséges volt! Mert ismerjük fel végre: önmagában egy rendszer sem tökéletes!

Nekünk tehát a legjobbat kell ezekből összegyúrni!

 Igaz, csak Isten nem tud selejtet teremteni, mivel a Tökéletes csak tökéletest tud alkotni! A világ ezért tökéletes lehetett addig, amíg az ember nem hitte el magáról, hogy képes legyőzni a természetet, hogy képes legyőzni magát az Istent is. Erre reflektálok a nem régen megjelent Zsidókérdés magyar szemmel – című könyvemben, ahol egyenesen Köves Slomót idézem, aki a Talmud egy részletét olvasta fel a hittestvéreinek. Ám azt ő sem értette meg, hogy a bankszterek, vagy ahogy szívesebben hívom őket a bankárkaszt, óriási kísérletet végzett a szegény zsidósággal – ami a holo-rettegés képében jelent meg – s e kísérlet oly annyira bevált, hogy most kiterjesztették az egész emberiségre a vírus-rettegésképpen. Nekünk pedig szent kötelességünk, hogy ne a rettegés terjedjen, hanem a józan ész, és segítsünk feldolgozni minden népnek a traumáit, hogy ne hurcolja tovább, ne szenvedjen tőle! Higgyünk tehát önmagunkban, higgyünk Magyarország és a világ feltámadásában, mert Hit nélkül nincs élet, nincs jövőképe senkinek!  S nagy igazság az is, hogy minden ember hisz valamiben. Még az ateista is hiszi, hogy nincs Isten, így ő is egy Istenkereső ember! S mi is keressünk társakat, hozzuk létre a Helyi Együttműködés Rendszerét és dolgozzunk végre önellátó Kalákában, minden városon és falun! Mert a megmaradás se lesz automatikus!

S aki keres az talál! Hiszen Jézus maga mondta: Ne féljetek!

S így én sem kérek többet: Ne féljetek, de működjetek együtt!

Bene Gábor

A szerző közjogász és Nemzetegyesítő munkás

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)