Hirdetés

Minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  irata   

===================================================

Így minden ország támasza, talpköve  A tiszta erkölcs, 

melly ha megvész: Róma ledűl, s rabigába görbed.   (Berzsenyi Dániel)

Magyarország Miniszterelnöke szeptember 1-én este az egyik televízióban (TV2 Tények) szószerint a következőket mondta:

„Szerintem az emberek pontosan kiszámolták, hogy mikor devizában vettek föl hitelt, akkor jobban jártak, mintha forintban vették volna föl ugyanazt a hitelt. És pontosan tudják, hogy melyik az a pont, amikor már rosszabbul járnak most a megugrott törlesztőrészletek miatt, mint ha forintban vették volna fel. A mi számításunk szerint egyébként, bár különbözőek ezek a hitelek, de a magyar emberek nagy része most érte el ezt a pontot, amikor jobban járt volna, ha forintban vette volna fel eleve, és nem devizában. Most fordulnak át veszteségbe, és most gondolják azt, hogy persze hát ők döntöttek úgy, hogy devizában fogják fölvenni, de hát azért valakivel meg kell osztaniuk annak a kockázatát, hogy a devizában felvett hitel törlesztőrészlete hirtelen az égbe szalad. Rendben van, valamennyit nekik viselniük kell, na de a hitelt adónak, a banknak is viselniük kell valamennyit. Tehát szerintem a magyar emberek fejében egy korrekt kép él arról, hogy mindenkinek viselnie kell a kockázat egy bizonyos mértékét. Az nem lehet, hogy csak az emberek viseljék és a bankoknak is igazuk van, hogy az sem lenne méltányos, hogy ha csak a bankok viselnék. Itt egy megoldást kell találni. ..

Azt, hogy mi lehet a megoldás, hívjon meg a jövő héten, és szívesen megmondom”. 

———————————

Ugyanerről a témáról másnap reggel Róna Péter közgazdász professzor ennél terjedelmesebben nyilatkozott és ugyancsak televízió műsorban (TV2 Mokka), ezt a nyilatkozatot szószerint a mellékletben ismertetem, de a nyilatkozat terjedelmére tekintettel ebből kiemelem a Professzor Úr alábbi mondatait:

 A jelenlegi helyzet az, hogy a társadalom bizalma a magyar pénzügyi rendszerben összeomlott. Na most ez egy nagyon komoly helyzet, a bizalmat vissza kell állítani. Az, hogy összeomlott a bizalom, annak a következménye, hogy a magyar nemzeti bank egyszerűen nem tette a dolgát. A magyar nemzeti bank, mint minden jegybank elsőszámú felelőssége a pénzügyi rendszer stabilitásának a fenntartása.

A pénzügyi rendszer stabilitása meginog, ha bele kerül olyan pénzügyi termék, aminek kockázata meghaladja az ésszerű határokat. Ilyen volt a és ilyen a devizahitel. A devizahitelekben rejlő kockázatok kiszámíthatatlanok. Tehát ennek a terméknek soha nem lett volna szabad belekerülnie a pénzügyi rendszerbe.

Itt egy nagyon komoly társadalmi probléma van, aminek a következményei nagyon nagyon hosszú távúak. Tehát most egy olyan seb érte a társadalmat a devizahitelezés mentén, aminek a kiheverése nem egy egyszerű dolog. És most nem mondhatjuk, hogy ezt a sebet azért kaptuk, mert itt voltak a szovjet csapatok, vagy a nácik, vagy az osztrákok, vagy a törökök, ezt a sebet mi okoztuk saját magunknak.

Azt szeretném, azt szorgalmaznám, hogy mint egy jó orvos, aki diagnózist végez, mielőtt a kezeléshez kezdene, mielőtt a megoldás megfogalmazásához nyúlnánk, végezzünk egy hiteles, teljeskörű vizsgálatot és feltárást, hogy hogyan is működtek ezek a devizahitelek.

Ugyanis megmondom, hogy miért szükséges ez. Nekem a szakmai véleményem, lehet, hogy nincs igazam, ezért kell egy feltárás, hogy itt egy nagyon komoly túlszámlázás történt. A bankok részéről

Tehát a bankok úgy állapították meg a törlesztőrészt, hogy az sokkal nagyobb lett a kelleténél, az indokoltnál. Na most, ha ez így van, akkor az egyik megoldás az, éppen az, hogy kérem szépen a bankok térítsék meg a túlszámlázott összegeket az adósok javára. Be lehetne nyújtani a túlszámlázott számlát, és azt tessék visszatéríteni. És akkor nem lehet vitatni a megoldás méltányosságát.

Ha a másik utat követjük, ami a miniszterelnök úr szavaiból kicseng, akkor a megoldás valamiféle alku kérdése. Tehát azt mondjuk, hogy hát akkor a bankok is viseljenek valamilyen terhet, az adósok is viseljenek valamilyen terhet, és abból csak vita lesz, hogy ez mennyiben és milyen értelemben méltányos”

==================

Professzor Úr tájékoztatása szerint tehát a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan, a bankok által okozott kiszámíthatatlan kockázatokra, a bankok túlszámlázására tekintettel olyan nagyon komoly társadalmi probléma van jelenleg hazánkban, melynek során a társadalmat ért seb miatti súlyos negatív következmények orvoslása nagyon hosszú távú tevékenységet igényel.

És csak úgy lehetséges a Professzor szavai szerint ezt a társadalmi problémát kiheverni, ha a bankok megtérítik az adósok javára túlszámlázott összegeket anélkül, hogy bármiféle méltányosságot gyakorolnának egymással szemben a szerződés felek.

Magyarország Miniszterelnöke pedig fél nappal korábban elhangzott nyilatkozatában szót sem említ arról, hogy bármiféle társadalmi válság lenne, bármiféle túlszámlázás történt volna a bankok részéről, vagy azt, hogy nem a méltányosság alapján kell rendezni a problémát, hanem a túlszámlázott összeg bankok általi visszafizetése által.

Magyarország Miniszterelnökének nyilatkozatának összegzése szerint mindösszesen annyi történt, hogy akkor, amikor a devizaalapú kölcsönt felvették a bankoktól, az emberek pontosan kiszámolták azt, hogy jobban járnak ezzel a kölcsönnel, mint a forintalapú kölcsönnel, majd később az embereknek ez a számítása nem jött be. Ők, az emberek döntöttek úgy, hogy devizaalapú kölcsönt vesznek fel, ezért azt a kockázatot, hogy a devizaalapú hitelek folytán az égbe szaladtak a törlesztőrészletek, a bankokkal együtt kell nekik viselni a kockázat egy bizonyos részét. Méltányossági alapon.

Édesapám szavaira lefordítva Magyarország Miniszterelnökének erről a problémáról az adósoknak üzenve az volt a véleménye, hogy„ne játsz huncut, nem vesztel” És itt az adósok voltak huncutok.

Nem mondja azt Magyarország Miniszterelnöke, hogy túlszámlázás volt-e a bankok részéről, vagy sem.

Nem mondja azt, hogy a bankok által előre elkészített szerződés és általános szerződési feltételeket átlagos képességű adós képtelen megérteni még akkor is, ha hagyták volna a szerződés aláírása előtt végigolvasni azt a 8-10 oldal zavaros szöveget.

Nem mondja azt Magyarország Miniszterelnöke, hogy a többségében szerény jövedelmű tisztességes adósok semmilyen kölcsönnel sem kívántak másfajta nagyságú törlesztőrészleteket vállalni, mint ami a szerződés alapján kikövetkeztethető.

Nem mondja azt Magyarország Miniszterelnöke, hogy a többségében szerény jövedelmű tisztességes adósok nem mániákusan kölcsönt vesznek fel akár forintalapút, akár másfajtát, ezért a forintalapú kölcsönfelvételi lehetőség meg sem fordult a fejükben akkor, amikor a bankok és hírkőző eszközök unszolására rábírták őket a devizaalapú kölcsön felvételére.

Nem mondja azt Magyarország Miniszterelnöke, hogy mégiscsak furcsa az, hogy Magyarország legnagyobb bankjának vezérigazgatója éppen akkor lett a leggazdagabb embere hazánkban, amikor a devizalapu kölcsönnel kapcsolatos emberi tragédiák már többszázezer magyar embert érintenek.

Nem mondja azt Magyarország Miniszterelnöke, hogy az ugyanezen fajta devizaalapú kölcsön után ugyanezen bankok Lengyelországban a nálunk követelt kamatnagyságnak csak a töredékét követelik, követelhetik.

Nem mondja el Magyarország Miniszterelnöke azt, hogy annak vajon mi lehet az oka, hogy amikor saját személyében támadta az Európa Parlamentben egy zavaros múlttal rendelkező francia EP képviselő, akkor meglehetősen erélyesen és hangosan tudott küzdeni az igazáért, míg akkor, amikor a rábízott országnak többszázezer áldozata várná azt tőle, hogy akár néhány jó szót szóljon érdekükben.

akkor előbb nagy nyilvánosság előtt elmondja azt, hogy tulajdonképpen nem is történt a bankok részéről semmiféle szabálytalanság, túlszámlázás, vagy efféle, majd megmagyarázza azt, hogy a magyar emberek is belátják azt, hogy kizárólag saját ügyeskedésüknek köszönhetik a jelenlegi állapotot. A jóságos bankok pedig duzzogva majd méltányosságból hajlandóak átvállalni valamit a veszteségből.

Édesapám azt is szokta mondani, hogy „ki milyen virágot szakít, olyat szagol”

Nekünk most ilyen jutott, és hazám döntését én egyébként nem kifogásolhatom.

——————————-

Ellenben számomra személyesebb baj az, hogy Magyarország Miniszterelnökét Dr. Orbán Viktornak hívják, és Dr. Orbán Viktor alig több mint tíz évvel utánam ugyanott szerzett diplomát, mint én. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Tudom azt, hogy ettől még nem vagyunk egyforma képzettségűek, hiszen én egy közlekedésgépész technikusi oklevéllel is rendelkezem, ő pedig Angliában volt ösztöndíjas.

De ettől még a tanult szakmánkat mindkettőnknek tudnunk illik. És én nem is hiszem el azt, hogy Dr. Orbán Viktor a jogi egyetemnek Polgári Jogi Tanszékén Vékás professzor úrnál a Ptk-t ne tanulta volna úgy meg, hogy a mai napig ne ismerné ennek törvénynek következő rendelkezéseit:

4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.

A szerződéskötést megelőző, jogszabályon alapuló együttműködési kötelezettség megszegése, vagy a szerződést érintő lényeges körülményekről való valótlan adatok közlésén alapuló kártérítési felelősséget is el kell határolni a Ptk. 6. §-án alapuló kártérítési felelősségtől. Mindezek a döntések arra utalnak, hogy a Ptk. 6. §-ának alkalmazására általában akkor kerül sor, ha szerződéses jogviszonyról, illetve a kártérítési felelősséget megalapozó jogi helyzetről nincsen szó.

7. § (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.

1. A törvényben biztosított jogok védelme minden állami szerv kötelessége.

A megfogalmazásból nem következik, hogy bármikor és bármelyik állami szervhez lehetne fordulni jogvédelemért, mert a törvény az állami szervek hatáskörét is szabályozza. E rendelkezés azt a kötelezettséget rója az állami szervekre, hogy az általuk intézett minden ügyben kötelesek a törvényben előírt jogok védelméről gondoskodni.

205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

(3) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

205/A. § (1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

(2) Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a felek között vitás, hogy a fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e.

(3) Az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg.

205/B. § (1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta

209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.

(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.

209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.

(2) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra.

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásban, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) – a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal – érvénytelenné nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazója köteles a fogyasztó igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság ítéletében továbbá eltiltja a tisztességtelen általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától.

(4) Az (2) bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából meghatározott és megismerhetővé tett tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlja. A bíróság, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, azt – alkalmazása esetére – érvénytelenné nyilvánítja, és eltilt az alkalmazásra ajánlástól.

277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését, és

c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

(4) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést.

(5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni.

(6) A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot – a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően – azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog minőségének tanúsítására is köteles.

Ennyit nagyhirtelen az első háromszáz szakaszból.

——————————- 

Szerintem Dr. Orbán Viktor ELTE-n végzett jogász a fenti alapvető jogszabályokat tudja. Na jó, lehet, hogy csak a felét tudja. De az is pontosan elég ahhoz, hogy amikor egy rábízott országban többszázezer ember üvölti, hogy bennünket becsaptak a bankok, valamint ugyanezt nyilatkozzák rendre másra az ország legkülönb közgazdászai, akkor legalább megnézze a fenti jogszabályok vizsgálata céljából a szerződést. Vagy nézesse meg valamelyik hivatalával. Vagy kérje meg a törvényesség őrét, az ügyészséget, hogy mondják már meg végre a kétségbeesve üvöltöző százezreknek azt, hogy megfelel-e a jogszabályoknak a szerződés, vagy sem.

Ehelyett azt mondani a kétségbe esve üvöltözőknek televízióban Dr. Orbán Viktor ELTE-n végzett jogásznak, hogy én tudom azt, hogy ti forintalapú hitelt akartatok pont ilyen összegben felvenni akkor, amikor a devizalapu kölcsönt felvettétek, és végül azért vettétek fel az utóbbit, mert jól akartatok járni, így hát istenem kockázatotok eredménye a veszteségetek – egy jogásztól mindenképpen cinikus.

Nálam biztos nem maradt volna meg két napig sem az ilyen mentalitású ügyvédjelölt.

===================

Egyébként pedig lehet, hogy Móra Ferenc már jól tudta azt, hogy a harmadik évezred első éveiben ilyen mentalitású emberek majd lesznek hatalmon. Talán ezért írta meg „Az igazságkereső” című novelláját.

Ennek részlete az ide csatolt mellékletben szintén olvasható, és utolsó sorai a következők:

———————————-

 „Csukay Sándor azonban egészen természetesnek találta azt, hogy ő kérjen igazságot a zálogházakkal szemben a magaformájúak számár. Hiszen a Károlyiak, a Zichyek, a Pallaviciniek, a Kóburgok bizonyosan nem fogják ezt tenni. És vitte tovább a bizonyságait, a tekintetes uraktól a nagyságosokhoz, onnan a méltóságosokhoz, s végre a kegyelmesekhez. Mindenünnen elutasították. Legtöbb helyen bele se néztek az írásaiba: ahol azt mondták, hogy belenéztek, onnan meg ebrudon vetették ki. Addig lótott-futott Ponciustól Pilátushoz, míg utoljára bolond hírébe keveredett , s mikor látta a szegény Csukay, hogy az igazsága nem használ, elővette a másik fegyverét, az ócska revolvert. Mellbe lőtte magát az államtitkár szobájában: 

–          Kegyelmes uram – mondta, miközben melléből bugyogott a vér – így talán elhiszik, hogy igazságom volt. 

S elhitték neki. Mi több, meg is győződtek róla. Miközben őt magát a kórházban ápolják, felbontogatták az írásait, amik bebizonyítják a zálogközvetítők galád üzelmeit. Ma már teljes apparátussal folyik a vizsgálat, s már eddig is tömérdek szabálytalanságot derített ki. 

Tehát van még igazság Magyarországon. De az embernek előbb meg kell magát ölni az államtitkár színe előtt, hogy az igazságát elismerjék az igazság őrei.”

—————————–

Talán így van ezzel Dr. Orbán Viktor Magyarország Miniszterelnöke is. Előbb az államtitkár szobájában kell ahhoz mellbe lőni az adósoknak magukat ahhoz, hogy a bugyogó vér láttán elhiggyék azt, hogy nekik igazuk van.

Léhmann György 

Siófokon 2011. szeptember 4. napján.

Mellékletek:

1. Az igazságkereső

2. Róna Péter IX. 2-i Tv beszéde

 (Nemzeti InternetFigyelő)


Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás