Mind a négy régió „megszavazta” az Oroszországhoz való csatlakozást

Az oroszbarát, kollaboráns hatóságok bejelentették, hogy a számlálást követően

a Zaporizzsjában leadott szavazatok 93 százaléka, a herszoniak 87 százaléka, a luhanszkiak 98 és a donyeckiek 99 százaléka támogatta a területek Moszkvához való csatlakozását.

A referendumok szeptember 23-án vették kezdetüket, gyakran olyan külsőségek közepette, mint a házról házra járó, szavazatokat gyűjtő felfegyverzett tisztviselők – írja a HVG.

Az előre eldöntött eredmények veszélyes új szakaszt nyitnak Oroszország hét hónapja tartó ukrajnai háborújában, mert várhatóan ürügyül szolgálnak majd Moszkva számára a négy terület annexiójához, ami akár már pénteken megtörténhet. Eközben Moszkva újabb figyelmeztetéseket adott ki, miszerint nukleáris fegyvereket vethet be területeinek védelmére.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szavazás után kijelentette, hogy

a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából gyökeresen meg fog változni, minden ennek megfelelő következménnyel az említett területek védelmére és biztonságuk garantálására vonatkozólag”.

A hírportál szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan pénteken szólal fel országa parlamentjében a népszavazásokról, és Valentyina Matvijenko, a parlament felsőházának elnöke szerint a képviselők október 4-én tárgyalhatják az annexiós törvényt.

A helyzet miatt a közeljövőben New Yorkban összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, hogy megtárgyaljon egy olyan határozatot, miszerint a „népszavazások” eredményeit nem fogadják el és a kérdéses területeket továbbra is Ukrajna részeinek tekintik. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a BT-nek vétójoggal rendelkező tagja Oroszország is, így kár volna vérmes reményeket fűzni a javaslat elfogadásához.

A népszavazások a területi terjeszkedés a Kreml jól ismert forgatókönyvét követik: 2014-ben a hatóságok hasonló népszavazást tartottak az ukrajnai Krím félszigeten, a frissen bevonult orosz csapatok szoros felügyelete mellett. A szavazás eredményeképp Oroszország annektálta a Krímet. Ezzel kapcsolatban érdemes feleleveníteni, hogy a krími „referendum” után néhány hónappal került nyilvánosságra egy olyan dokumentum, ami lényegesen más adatokat közölt a szavazás eredményeiről és részvételi adatairól, mint amit az orosz propaganda harsogott – olvasható a cikkben.

Kiemelt kép: STRINGER / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Mandiner