Milyen politikai érdekeket sértett a sajtótájékoztató?

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat ünnepi sajtókonferenciája nemzeti ünnepünkön, 2010. október 23-án

Tisztelt Honfitársaim, kedves Barátaim!

Meghívott voltam az NJSZ nemzeti ünnepünkre meghirdetett sajtótájékoztatójára. Nem tudom, hogy a közel száz hazájának, nemzetének elkötelezett önzetlen szolgálatát ellátó ügyvéd képviseletében megszervezett tájékoztató milyen politikai érdekeket sértett, de elgondolkodtató, hogy az egy hónappal a Kossuth tér sarkán lévő Parlament Kávézóban lefoglalt helyszínen a meghívott sajtót és vendégeket egy ajtóra kitett cetlin tájékoztatták, hogy a helyszín és az időpont megváltozott.

A kávézót működtető tulajdonosoktól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy  elnézést, de “elfelejtették” közölni, hogy pont a megbeszélt időpontra a helységet lefoglalta a Köztársasági Őrezred. A sajtótájékoztatót villámgyorsan kellett átszervezni a Belvárosi Önkormányzat Erzsébet téri házasságkötő termébe. Nem tudok szabadulni az ezzel kapcsolatos nyomasztó gondolataimtól, a többit az olvasó fantáziájára bízom.
Közel egy évvel ezelőtt már részletesen bemutattam a Nemzeti Jogvédő Alapítvány  és Szolgálat /NJSZ/ nemzetmentő munkáját a Nemzeti InternetFigyelő/NIF/ hasábjain a Magyar Gárda Legfelsőbb Bíróságon 2009. december 15-én tárgyalt felülvizsgálati kérelme kapcsán “a Magyar Nemzet Jogvédelme” címmel.
A sajtótájékoztatón a szolgálat számos munkatársa megjelent közöttük Zétényi Zsolt elnök, Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető, Novozánszky Ilona, Grespik László és Gyurta Tibor alelnökök, Morvai Krisztina EP képviselő – jogvédő, valamint Galla János titkár, akik valamennyien röviden tájékoztatták a sajtó megjelent képviselőit jogvédő munkájukról. A hatalom által 2006-ban megalázottak és megsértettek képviseletében megjelent Fodor Gábor és Kőszegi Zsolt.
Az NJSZ-t röviden méltató ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő szerint 2010. október 23. fordulópont a szervezet hat éves történetében, mert sajnos továbbra sem állt helyre az állampolgárokban a jogállamiságban megrendült hitük, hiszen továbbra is börtönben sínylődnek politikai foglyok szabadságvágyuk miatt.
Gaudi kifejtette, hogy a 2006. szeptember 18-i tv székház ostrom utáni szept 19-i és 20-i embervadászat felelőseinek a mai napig nem történt meg a megnevezése és megbüntetése. Véleménye szerint az elkövetett bűnök kivizsgálására létrehozott albizottság jelentése lényegileg nem sokban különbözik Gyurcsány és Bajnai kormányok vazallus bizottságai jelentéseitől, mert politikai üzenetnek is felfogható megállapításaiban azt jelenti ki, hogy nincs összefüggés és párhuzam 1956. és 2006. történései között. Álláspontjuk szerint a Gyurcsány kormány demokratikusan megválasztott kormánynak tekinthető! A szolgálat alapállítása szerint a folyamatos hatalom ellenes tüntetéseket nemzeti ellenállásként kell kezelni, ilyen értelemben az az 1956-os szabadságharc küzdelmeinek egyenes folytatása.
Az alapítvány működése három fő területre összpontosul:
-Civilek védelme
-Kártérítési ügyek
-Felelősségre vonás

Az első két tekintetben sikeres volt tevékenységük, mert eddig közel száz kártérítési ügyben 100 védenc tekintetében közel 100 milliós összegben sikert értek el ügyvéd munkatársaik és száz ember ügyében értek el felmentést vagy közkegyelmet. Ugyan felelősségre vonás ügyében az elkövetett rendőrségi bűnök tekintetében hét rendőrt sikerült eddig bíróság elé állítani, de közülük a bíróság csak kettőt talált bűnösnek, mert az ügyészség a jogosan megvádoltakat kimosta a vádak alól. Az alapítvány elnöke (Zétényi Zsolt) szerint az utóbbi négy év sarkalatos időszaka összegzéseként működjön erős civil társadalom. Ilyen az NJSZ által végzett jogvédelem, ezen keresztül történt meg a hatalom és a civilek ütközése és a szolgálat folyamatosan jelen volt és lesz a bírósági tárgyalótermekben, a rendőrségi és ügyészségi vizsgálószobákban illetve a büntetés végrehajtás intézményeiben.
Az elnök a szolgálatot sikertörténetnek nevezte és a szervezet segítségével nyitott alkufolyamat zajlik a kormányzat és a jogsértettek között. Egyik védence, Csorba Attila véletlenül volt “rossz időben rossz helyen”, ennek következtében elvesztette szeme világát, pedig csupán érdeklődő volt és nem ellenálló tüntető. Bár a jelen kormányzat megítélt részére 12 millió Ft-ot és havi 80 ezer Ft életjáradékot, az érintett ezt joggal nem tudta elfogadni tekintettel korára és munkaképességének teljes elvesztésére.
Egy másik védence Kanyó Bernadett ügye is közismert, aki társaival rendőri önkény áldozataként megvertek többször is, a rádió udvarán is megalázták, később a fogdában is megalázó tortúrának vetették alá. Ő szintén nem fogadhatta el a felajánlott 3 milliós kártérítést tekintettel a rendőri és BV. intézményekben elszenvedett bántódásai után keletkezett tartós krónikus betegségeire és lelki állapotára.
Zétényi Zsolt elnök arra figyelmeztette hallgatóságát és a sajtót, hogy október 23-a után a szükséges és folyamatos jogvédelem kikerülhet a közfigyelemből, aminek súlyos nem kívánatos következményei lehetnek. Ezért nem kampányszerűen és nemzeti ünnephez kötötten ajánlja folyamatos figyelemre a hatalom által tömegesen jogsértettek ügyét.
Felhívta a figyelmet a magyar nemzet méltóságára és arra, hogy a nyomozó ügyészség tegye vizsgálata tárgyává az egykori államunk területén a magyarság elleni tömeggyilkosságok soha el nem évülő ügyét, különös tekintettel például a délvidéki országrészeinken Tito bolsevikjei által elkövetett több tízezres még föl nem derített népirtásra!
A NJSZ alelnöke Novozánszky Ilona hangsúlyozta, hogy a 2004. augusztusában megalakult szervezet védőernyőt tart az egész Kárpát-medencei magyarság fölé. Azok részére is, akiket a többségi nemzet magyarságukban megsért és elszakított területeinken együttműködő ügyvéd munkatársakkal együtt már közel száz munkatárs dolgozik jogvédőként. Álláspontja szerint a jogvédő munka nem szűnhet meg, mindig szükség lesz tevékenységükre.
Grespik László nagy sikert ért el Strasbourgban az Emberi Szabadságjogok Európai Bíróságán 2007-es beadványával, mert a 2002-es Nastase Meggyesi találkozó ellen kialakult spontán, hirtelen békés szándékú tüntetést a rendőrség szétverte és a hazai bíróságokon nem ért el sikert ezért kért állásfoglalást a strasburgi grémiumtól.
A bíróság kimondta, hogy a spontán más szóval gyorsreagálású tüntetés akkor is jogszerű, ha nincs előzetesen bejelentve és nem veszíti el békés jellegét, mert elsődleges a szabad gyülekezés és szabad véleménynyilvánítás joga. Ennek következményeként volt kénytelen az alkotmánybíróság korábbi állásfoglalását e tekintetben megváltoztatni
Grespik László fontosnak vélte a közvéleményt tájékoztatni – a 2006. október 23-án jogellenesen a rendőrség által feloszlatott Kossuth téri tüntetés kapcsán a Legfelsőbb Bíróságon beadott felülvizsgálati kérelmére – Gonda László és 173 felperes társa kárigénye és a spontán tüntetés tárgyában. Ebben az esetben a Legfelsőbb bíróság kimondta állásfoglalásában, hogy a tüntetés feloszlatása jogszerűtlen volt az érintettek jogosan léphetnek fel kártérítési igénnyel. A néhány nappal ezelőtt okt 14-én kézhez vett ítélet részletes indoklásának alapjául az Ezelin kontra Francia ország  európai bíróság által ítélkezett ügy volt a zsinórmérték, ahol a bíróság hangsúlyozta, hogy a tömeg tüntetéshez való alapjoga akkor is megmarad, ha a tömegből néhány egyén esetleg elszigetelten erőszakosan is lép fel. Sajnos a helytelen értelmezés miatt e precedens értékű ítéletre hivatkozva viszont az LB helyben hagyta az október 23. délutáni és esti tüntetések rendőrségi feloszlatását. Grespik László bejelentette, hogy nem nyugszik természetesen bele a nem jogszerű elbírálásba és  perújítási kérelmet ad be a Legfelsőbb bíróságra és Strasbourgba is benyújt egy beadványt az ítélet megváltoztatása tárgyában. Ugyanilyen jogi megfontolásból védi  a 2009. júliusában az Erzsébet téren a Magyar Gárda 216 tagja ellen jogellenesen fellépő rendőrség elleni beadványában is a gárdistákat is.
A NJSZ másik alelnöke Gyurta Tibor is a hatalom arroganciájára utalva hasonlította az ötvenes évek koncepciós eljárásaihoz a mostani ügyészségi és bírósági gyakorlatot, melyekben ügyfeleit úgy ítélték 30 napos előzetes letartóztatásra hamis rendőrségi jegyzőkönyvek alapján, hogy lehetőséget sem kaptak a bíróság előtt a védekezésre,többnyire meg sem hallgatva őket. Elmondta, hogy a sajtó segítségét igénybe véve mentőtanúkat kerestek és találtak védenceik védelmére, akik utólag igazolták  a rendőrségi hamis jegyzőkönyvek alapján történt fogva tartás tarthatatlanságát. Ezzel a tevékenységükkel gyakorlatilag  a jogvédő szolgálat az ügyész és a bíró szerepét vállalta magára sikeresen. Elmondta, hogy egyik védence Rácz Attila kutató, a Fővárosi Levéltár munkatársa a rendőrség szerint kövekkel dobálta a rendőröket a Bródy Sándor utcában a jegyzőkönyv szerint, valójában a Köztársaság téren fogták el, ezt tanúk bizonyították, mégis elmaradt a rendőrök utólagos felelősségre vonása.
Ugyanilyen jogilag indokolhatatlan szellemben vonták Budaházyt is vád alá a Szabadság téri szovjet emlékmű “rongálása” ügyében, de a televíziós székháznál is “közérdekű üzem akadályozása “ürügyén is az ügyfelét.
EP képviselőnk, Morvai Krisztina úgy összegezte véleményét, hogy 1956. üzenete: ” a szabadságvágy képes legyőzni a félelmet”. Az NJSZ ezt az alapgondolatot éltette tovább és csak olyan embereket védett a hatalom önkénye ellenében, akik bátran gyakorolták alapvető politikai szabadságjogaikat. Más szóval a szolgálat gyakorlata nem más, mint folyamatos kiállás az emberi szabadságért érték, amit meg kell védeni! A hatalmi önkény egyik áldozata Kőszegi Zsolt a rendőrség brutális fellépése miatt egy hónapig volt kórházban többszörös állkapocs töréssel, ahol azzal alázták meg, hogy operációja után még betegágyához kötött bilincsben tartották. Csoportos garázdasággal vádolták, majd szabálysértéssel később a szolgálat segítségével felmentették a koholt vádak alól, kárpótlása is megtörtént. Korábban sokáig depressziós volt, ápolásra szorult az ellene lefolytatott eljárások következtében. Most már hála a szolgálat áldozatos munkájának nyugodt, kiegyensúlyozott emberként mutatta be önmagát.
A másik közhatalom által már közismert jogsértett, Fodor Gábor is szükségesnek találta a sajtó nyilvánossága előtt kiemelni, hogy a szolgálat folyamatos harcot vívott védenceiért a jó és nemes ügyért. Kiemelte, hogy a mai napig szomorú tanúlsága ennek a jó ügyért vívott küzdelemnek, hogy bár esetében és sok társa esetében is győzött az igazság, ennek ellenére egyetlen ügynek sem találták meg eddig a felelőseit!
Áttérve a kora délután fő eseményére a Jobbik Magyarországért Mozgalom az 1956-os forradalomra történő megemlékezésére, mindhárom emlékező Murányi Levente a Jobbik alelnöke 1956-os elítélt, Morvai Krisztina EP. képviselő és Balczó Zoltán országgyűlési képviselő – egyben parlamenti alelnök is – méltó módon, nemzeti ünnepünk szellemében emlékezett meg 1956. üzenetéről. A távolban lévő és az amerikai magyarok meghívásának eleget tévő Vóna Gábor videó üzenetben köszöntötte a megemlékezőket.
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=DPXq2KqoaVw]
Számomra az ünnepség sarokpontja egy a színpadon álló és a betiltott gárdista ruhát viselő bábú sziluettje volt, mely arra emlékeztette a megemlékezőket, hogy a “szavazófülkék narancsos forradalma” ellenére változatlanul számolnunk kell a jelenlegi hatalom arroganciájával a hazájukat szerető gárdisták ezreit és pártolóikat véglegesen kiiktatva az általuk meghirdetett “nemzeti összefogásból”.
Most jelzem olvasóimnak, hogy néhány héten belül foglalkozni kívánok a Magyar Gárda helyzetével a Gárda és a Jobbik viszonyának politikai elemzésével és hatásával a Nemzet jövőjére. Ezzel is szeretnék hozzájárulni az elkerülhetetlen és felelős nemzetpolitikához.
Adjon az Isten Szebb Jövőt!

Reiner Péter
[slideshow]
A fotók a szerző felvételei

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások


One thought on “Milyen politikai érdekeket sértett a sajtótájékoztató?

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Magyarul mindenhol, mindent tilos
Lengyel Károly: A terroroszlopról
Emlékezni kell 2006 október 23-ra is! (frissítve)
Close