Mi történt ma? (aug. 11.) – visszatekintő, évforduló
-
Kr. e. 3114 – A maja időszámítás kezdete.
Számítások szerint a mai napra tehető a maja időszámítás kezdete, a Gergely-naptár szerinti Kr.e. 3114-ben.
A maják naptára három elemből épült fel. A haab, amely 18-szor 20 napos hónapokból állt, kiegészítve 5 nappal. A tzolkin naptáruk 260 napos, 13-szor 20 napos hónap, amelyet szent kör néven említettek. Ez párhuzamosan számlál a napévvel. Volt egy hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszerük is: a Nagy kör. A Maja naptár a közhiedelemmel ellentétben nem pontosabb a Gergely-naptárnál, sőt 52 éves periódusokban jelentősen pontatlanabb bármilyen más ismert naptárnál.
* Csillagászati érték: 365,242198 nap = 1 év
* Maja naptár
o Tzolkin: 260 nap,
o Tun: 360 nap,
o általános, közhasználatú verziója szerint (napév): 365 nap
* Gergely-naptár a négyévenkénti szökőévvel: 365,25 nap
A maja naptárban 52 év = 73 tzolkin = 18 980 nap. A szökőnapok betoldása egy-egy ilyen 52 éves periódus végén történhet meg. Általában 13 szökőnap van 52 évente. Ezt a 13 szökőnapot egyszerre adták hozzá az 52 év alatt 13 nappal elmaradó naptárhoz. Az 52 éves ciklus végét és a szökőnapokat rendkívül szerencsétlen időszaknak tartották. Körülbelül 100 ilyen ciklus alkot egy időszámítási érát.
A pontosságnak semmilyen elvi vagy gyakorlati jelentősége nincsen, csak annyit jelent, hogy a majáknál nem 3300 évenként kell kihagyni egy szökőnapot, hanem tizenkétezer évenként egy naptáron kívüli extra szökőnapot beiktatni. Ez a pontosság is csak látszólagos a megfelelő számú ciklusonkénti szökőnappal, hiszen a maja 20 éves ciklus 7200 napból, azaz 19,7 valódi napévből állt. Vagyis a maja naptár pontossága az 52 évenként beiktatott 13 szökőnappal együtt adja átlagban a nagy pontosságot, míg az 52 éven belül előfordul, hogy a naptár akár 13 napot is késik, ezzel szemben a Gergely-naptár minden évben ugyanolyan pontos, és pontatlanságát csak 3300 évenként kell egy előre kiszámított szökőnappal korrigálni. Ha ezt a 3300 évenkénti egy napnyi korrekciót is hozzászámítjuk, akkor a Gergely-naptár hosszú periódusokban is pontosabb.
Az extra szökőnapot a Gergely-naptárnál nem figyelembe véve és a maja naptár átlagos évhosszát tekintve (vagyis a maják javára ferdítve a tényeket) általában így adják meg az évhosszakat:
* Gergely-naptár: 365,242500 nap,
* Maja naptár: 365,242169 nap.
Az időszámlálást körülbelül 5125 évente újból kezdik és korszakonként számolják. Az új időszámítási kezdet (új kor) 2012. december 22-én kezdődik a majáknál. A közkeletű állításokkal szemben nem az idő ér véget, hanem csak az időszámítás aktuális ciklusa.
Az interneten a “baljós évszám” közeledtével egyre gyakrabban keringenek a jövendölések arról, hogy 2012. december 21-én lesz a világvége. 2009 októberében hollywoodi nagyfilm dolgozta fel a témát.
A legendát hívei a maja naptárra alapozzák. Eszerint a világ keletkezésének dátuma 0 baktun, 0 katun, 0, tun, 0 vinál, 0 kin volt, (a mi naptárunk szerint 3114. augusztus 11. időszámításunk előtt) vége pedig 12 baktun, 19 katun, 19 tun, 17 vinál, 19 kin, azaz 2012. december 21. lesz, mert egy nappal később újra 0.0.0.0.0. lenne, mivel addigra eltelne a világ kezdetétől számított 13 baktun. (A legendát erősítheti az a tetszetős szám is, amit a szóban forgó nap előtti dátum nemzetközi rövid naptári formája ad: 20.12.2012.)
Komoly tudósok – mint David Stuart, a legnagyobb élő maja-kutató – azonban nevetségesnek tartják, hogy a maják a világ végére gondoltak volna. Ezt cáfolja egyébként az analtun egység létezése is a maja naptárban. 2012. december 22-én a maja naptár szerint „egyszerűen” 13.0.0.0.1-t írunk majd.
Egy másik kutatás az alábbiakat mondja:
Akik ismerik a maja naptárban rejlő próféciát, azok tudják, hogy már nem sok időnk van hátra. Dr. Karl S. Kruszelnicki ausztrál fizikus, több best-seller populáris tudományos könyv írója, úgynevezett “tévhitológus” beleásta magát a maja írásokba, hogy végére járjon a dolgoknak.
Szögezzük le mindenek előtt, hogy világvégéről szóló jóslatok mindig is léteztek. Legutóbb 2005. május 5-én volt egy kisebb pánikhullám, amikor a három ötös szám mellett az összes bolygó egy vonalba sorakozott volna fel, az együttállás azonban nem jött létre, és még mindig itt vagyunk ezen a kies sárgolyón, bár nincs kizárva, hogy egy együttállás esetén is ugyanez lett volna a helyzet.
A Maja civilizáció Amerika északi és a déli kontinense között helyezkedett el, Mexikó déli területeitől Honduras nyugati részéig terjedt. Virágkorát i.sz. 250 és 900 között élte, így a spanyol megszálláskor már túljutottak a csúcson. A maják rendelkeztek az amerikai őslakosok között az egyetlen fejlett írott nyelvvel, városaik rendkívül látványosak és sűrűn lakottak voltak, kifinomult matematikai, csillagászati és naptár rendszereket fejlesztettek ki. Elképesztően precíz méréseket hajtottak végre szabad szemmel is, csillagászaik pontosabban határozták meg a holdhónapot, a Vénusz mozgását és az évet, mint az ókori görögök. Ezekből az apró csodákból származik az ominózus naptáruk is, ami sokak szerint 2012-re jövendöli a világ végét.
A majáknak számos naptáruk volt, mivel az időre egy szent vagy spirituális ciklusok hálójaként tekintettek. Így míg a gregoriánus naptár a napokat társadalmi, adminisztratív és kereskedelmi célokkal rendszerezi, a maja naptárban számos vallási elem is közrejátszik. Például minden napnak volt egy védőszelleme, ami éppen kedvezhetett az utazásnak, míg balszerencsét hozott a kereskedésre. Naptárjaik egyike volt az úgynevezett Hosszú Számítás, amit i.e 355 körül állítottak fel, kezdő dátuma pedig 0.0.0.0.0 volt, ami a Gergely-naptár szerint i.e. 3114 augusztus 11-nek felelt meg. A maja Hosszú Számítás naptár 2012. december 21-én éri el a 13.0.0.0.0 dátumot.
Kruszelnicki ismertetése szerint a naptár az alábbi módon működik. Mi jellemzően a tízes számrendszert alkalmazzuk, ezzel szemben a maják a húszas számrendszert részesítették előnyben, ezért naptárjuk minden “rubrikája” 20 számot tartalmazott, melyek 0 és 19 között futottak. Az egész egy kicsit az autók kilométerórájához hasonlít, azzal a nagy különbséggel, hogy a gépjármű számkereke 0 és 9 között forog. Az öt értékhely közül a jobb szélső a napokat számlálja, 19-nél átfordul nullára, a mellette elhelyezkedő pedig 1-re vált (0.0.0.1.0).
Tehát ha 0.0.0.0.1 egy napot jelent és 0.0.0.1.0 húsz napot, akkor 0.0.1.0.0 nagyjából egy évet, 0.1.0.0.0 húsz évet, 1.0.0.0.0 pedig megközelítőleg 400 évet. Ezzel a módszerrel jön ki az eredmény, mely szerint a maja naptár 2012. december 21-én 13.0.0.0.0-on fog állni. 0.0.0.0.0 és 13.0.0.0.0 között 5126 év van. Egyes kutatók azt bizonygatják, hogy ezen a ponton a naptárnak le kellene nullázódnia és újra kellene indulnia, míg mások szerint folytatódnia kell és az elvnek megfelelően el kell számlálnia 20-ig, majd ekkor nullázódik.
Jelenleg még nincs elég információnk arról, hogy melyik nézet a helyes, de ha a számlálás a húszas számrendszer elvének megfelelően folytatódik, akkor az teljes egészében lerombolja a maja világvége elméletet, legalábbis ami 2012-t illeti. Mégis időzzünk egy kicsit a tizenhármas konspirációnál, javasolja Kruszelnicki.
2012. december 21-re igen sok mindent jövendölnek, a “nukleáris holokauszttól” a Földön átfolyó kozmikus energia harmonikus konvergenciájáig, ami megtisztítja és egy magasabb rezgési szintre emeli bolygónkat. Ezek a dicső események szépen kipusztítják az emberiség nagy részét, de ha ez nem lenne elegendő, még az Északi és a Déli-sark is szét fog válni. Szóval van itt éppen elég feltételezett probléma, ami elég erős alapot ad annak, hogy a civilizációnk 2012-re eltűnhet a színről. Az egész azonban két helyen sántít, teszi hozzá Kruszelnicki.
Először is, ha egy naptár eljut egy ciklus végéhez, akkor egyszerűen átfordul és belekezd egy új ciklusba. Saját nyugatinak nevezhető társadalmunkban december 31-ét nem a világvége, hanem egy újabb január 1. követi. Tehát ha ragaszkodunk ahhoz, hogy a maja naptár nem megy tovább a bűvös 13-nál, akkor készüljünk fel, hogy újra 0.0.0.0.1-et fog mutatni, vagyis a jó öreg december 22-ét, amikor már valóban csak pár napunk van a karácsonyi ajándékok beszerzésére – ha valaki a világvége hangulatban elfeledkezett volna szeretteiről. A másik probléma, hogy mindig is nehéz volt jóslatokba bocsátkozni, különösen, ami a távoli jövőt illeti.
-
Ezen a napon halt meg 1456-ban Hunyadi János hadvezér, erdélyi vajda, Magyarország kormányzója (szül.: 1407 körül)
Hunyadi János (szül.: 1400 körül(?) – elhunyt: Zimony, 1456. augusztus 11.) középkori magyar földesúr és hadvezér, a „nagy törökverő”. Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.
Hunyadi János származása vitatott. A román álláspont szerint a családot havasalföldi román[2][3][4] bojár-családnak tartja, míg más álláspont szeirnt kun származék.[5][6] Apja Vajk, egy havaselvi kenéz és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fia volt. A kun származás hívei szerint ellene mond román származásának, hogy a román nemesség akkoriban döntően a még megmaradt kun, besenyő, úz és tatár elemek közül került ki, továbbá a Vajk név egyáltalán nem román hangzású. A román elfogult történetírás szinte egyöntetűen és hangsúlyosan románnak tekinti mind Hunyadi János, mind Mátyás király származását, apja nevét Voicu írásmóddal román névnek tekinti.
Egy másik elmélet szerint Zsigmond magyar király volt az apja, és Morsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal, aki nevelőapja lett. Vajkot e tettéért és hallgatásáért a Hunyadi birtokkal jutalmazta a király, melynek révén rövid idő alatt igen tehetős földesúrrá vált. A elmélet mellett kiállók hivatkoznak arra, hogy Hunyadinak volt egy ugyancsak János nevű öccse, ilyen névadás pedig csak akkor volt szokásban, ha más apától származott a két testvér. Arra is felhívják a figyelet, hogy Zsigmond egyik fő bizalmasára, Ozorai Pipóra bizta az ifjú János katonai nevelését, és életének egyik legjelentősebb eseményére a császári koronázására Hunyadi Jánost, nem pedig feleségét és leányát vitte magával Rómába. Zsigmond apaságával magyarázzák I. Mátyásnak, az unokának kitartó igyekezetét a császári korona és természetesen a cseh királyi korona megszerzésére.
Katonai pályafutását apródként kezdte, előbb Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt, mellettük megismerte a törökök harcmodorát. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált.
1430-ban Zsigmond király szolgálatába lépett, s a huszita háborúkban vett részt. Az itt szerzett tapasztalatokat később a török elleni harcaiban is kamatoztatja. Két évig Milánóban élt a Viscontiak udvarában. Itt megismerte a kor egyik legfejlettebb hadseregét, a condottieri haderőt is. Megismerve a kor legfejlettebb hadművészeteit (huszita, condottieri) és a török harcmodort, ezeket ötvözve tudott jelentős sikereket elérni a török ellen.
Idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. A királyt elkísérte Rómába, Bázelbe, majd Csehországba. 1432-ben kötött házasságot Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1433) és Mátyás (1443) született.
1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temes-i ispán lett.
Albert király halála után Ulászló megválasztásáért harcolt. A lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét.
1441-ben megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben hatalmas török had zúdult Erdélyre. Mezid bég a törökök vezére arra számított,hogy a magyarok nem képesek egy hirtelen támadást elhárítani. Marosszentimrénél vereséget szenvedett, de utána eredt és egymás után több ragyogó győzelmet arat a török ellen: először Nagyszeben közelében, majd a Vaskapunál, a Jalomita felső folyásánál.
Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását.
1443. július 22-én Hunyadi vezetésével[7] és Ulászló király részvételével indult meg a balkáni hosszú hadjárat, melynek során több ütközetben verték meg a velük szemben álló törököket.
A sorozatos győzelmek azt a reményt keltették, hogy a törököt ki lehet verni Európából. Háborút sürgetett a balkáni hadjárat után is.
1444-ben a várnai csatában Vlad havasalföldi vajda elfogja és csak a nádor háborús fenyegetésére bocsátják szabadon. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig már kormányzóvá választják. 1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lehetett. 1448 februárjában hercegi címet kap, de ezzel sohasem élt. 1448-ban, győzelmi sorozata után, az árulás következtében elvesztett rigómezei ütközet után – árulás folytán – Brankovics György szerb fejedelem kezei közé kerül, ahonnan csak megalázó feltételek árán bocsátják szabadon(az országos tanács – Hunyadiért semmi áldozatot nem sajnálva – 100.000 arany váltságdíjon felül vissza adták neki többek között a magyar kézben lévő szerb várakat). Ekkor már negyvenezres sereget számlált.
Hazatérve Hunyadi az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben a törekvésében Vitéz János volt segítőtársa.
1450-ben a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét. 1453-ben az országgyűlésen lemond kormányzói tisztjéről, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartja. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grófjává teszi és címerét kibővíti az ún. besztercei oroszlánokkal. 1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét veri tönkre, s javaslatot tesz egy százezer harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére, de nem nyert támogatókra.
1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárat.
1456. július 21., 22-én Hunyadi János saját seregével – mely 200 hajóval is rendelkezett –, és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet arat a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.
Elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat, azonban a déli harangszó elrendelése szűk egy hónappal megelőzi Hunyadi győzelmét. A győzelem emlékére vezette be III. Kallixtusz pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.
Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatul esett a táborukban kitört pestisjárványnak. 1456. augusztus 11-én Zimonyban a betegség magával ragadta.
Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.
-
Szintén ezen a napon hunyt el (1985-ben) Drapál János magyar motorkerékpár-versenyző, négyszeres világbajnoki futam győztes (szül.: 1948)
Drapál János (szül.: Budapest, 1948. február 3. – elhunyt: Pöstyén, 1985. augusztus 11.) gépjármű-technikus, motorkerékpár-versenyző
A magyar versenyzők közül először nyert vb-futamokat – 1971-ben a Csehszlovák (250 kcm), 1972-ben a Jugoszláv, 1972-ben és 1973-ban az Osztrák Nagydíjon (350 kcm). MZ-vel és YAMAHA 250 – 350-nel indult. A szocialista országok ún. Béke Barátság Kupájának (BBK) 6-szoros győztese. 1971-től 1984-ig 9-szeres magyar bajnok. 1967-ben a túramotoros bajnokcsapat tagja. A pöstyéni versenyen motorkerékpárjával baleset áldozata lett.
2008. augusztus 1-jén utcát neveztek el róla egykori lakóhelyén, Pilisszentivánon.
Drapált az akkori versenyzőtársai, közöttük a világbajnok Giacomo Agostini (15-szörös világbajnok) is a legnagyobbak között tartották számon, s szerintük Ő is lehetett volna világbajnok, ha jobb (gyári) gépeket kapott volna a versenyzéshez.
További események:
* Kr. e. 3114 – A maja időszámítás kezdete.
* Kr. e. 480 – A Xerxész vezette perzsák legyőzik a Leonidász vezette spártaiakat a thermopülai csatában.
* 1849 – Lemond Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója, és átadja a teljhatalmat Görgey Artúrnak.
* 1877 – Asaph Hall felfedezi a Mars két holdját, melyeket Phobosnak és Deimosnak nevez el.
* 1920 – A Lett Köztársaság függetlenségének elismerése.
* 1977 – Az Egyesült Államok és Panama megállapodik abban, hogy 2000-ben Panama átveszi a Panama-csatornát.
* 1999 – Teljes napfogyatkozás Európában és Magyarországon.
* 2000 – Hazahozzák Oroszországból az utolsó magyar hadifoglyot, Toma Andrást.
(Nemzeti InternetFigyelő – összeállítás)