Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját.
A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma.
Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.
1988-ban a Hit-Gyülekezete kiadott egy kis könyvet, ahol ők saját szavaikkal kifejtették a Bibliai próféciák alapján az „utolsó idők” jeleit, történéseit, előzményeit.
Ahol szó esett A Német-Római Birodalom újjászervezéséről és arról, hogy „annak” Magyarország is részévé válik…
továbbá Isten népe elleni „általános agresszióról” – ahol a legtöbb résztvevő jótevőként van jelen; ami a 3.világháborúba (Armageddon) torkollik…
melybe a fejtegetés szerint is Oroszország, Kína is bekapcsolódik
stb.
Akkor azt egy Izrael elleni agressziónak gondoltam – bár voltak olyan jellemzések az országra, ami nem illett Izraelre.
Most az a helyzetbemutatás látszik megvalósulni – amire David Icke is gondol.