“Miért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” J.A.
Érdemes lenne újra és újra átolvasni az alábbi anyagot, ami ugyan évekkel ezelőtt született, de hazai bírói gyakorlat vonatkozásában az írás aktualitása mit sem változott. Léhmann György sajnos azóta már eltávozott közülük, de a hazai joggyakorlat nemhogy megjavult volna, de egyre inkább romlik a népünk számára és eltorzul a bankárkaszt csalásainak érdekében.
NEEM?
LÉHMANN GYÖRGY (8600Siófok Szűcs u. l.) ügyvéd =========================================================
Népszavától a Nemzeti Civil Kontroll közleményéig
Tegnapi napon – július 19-én – jelent meg „Végrehajtást függesztenek fel a bíróságok” címmel a bírósági tárgyalások felfüggesztésével és banki egyezségekkel kapcsolatosírás.
(BG: Ez sajnos már nem található meg az interneten, a teljes cikk ITT olvasható)
Végrehajtásokat függesztenek fel a bíróságok
Népszava|2017. júl 19. 05:24
Kitört a bankpánik – ez a véleménye Léhmann Györgynek. A siófoki ügyvéd korábbi devizaadós ügyfeleinél sorra jelentkeznek a bankok egyezségi ajánlattal, olykor egészen szürreálissal. Az egyik, az OTP Bankkal perben álló adósnak azt írta a pénzintézet: az eddig követelt 21 millió forint harmadával, 8 millióval is megelégszik – állította a Népszavának Léhmann. A devizaperekre szakosodott ügyvéd szerint a bankok „megneszelték”, hogy a magyar bíróságok több kérdésben is állásfoglalást várnak az Európai Unió bíróságától a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban. S azt is jól tudják, hogy a hazai bíróságok sorra függesztik fel a pereket és egyben a végrehajtásokat.
Irodám előtt most a végrehajtási szakaszba ért, a kormánypropaganda szerint „megmentett” devizaadósok ülnek sort, azt kérve, hogy kezdeményezzem a végrehajtás felfüggesztését. És egyre több sikert érünk el, egyre reálisabb a remény: százak, ezrek menekülnek meg attól, hogy elárverezzék a fejük fölül az ingatlanukat, utcára kerüljenek. Egyre több hazai bíró kívánja megvárni a per folytatásával az európai bíróság állásfoglalását – mondta az ügyvéd.
Léhmann szerint a bankpánik nem véletlen, nagyon nagy a tét, súlyos milliárdok járhatnak vissza a korábbi devizaadósoknak. Kukába lehet hajítani a forintosítási törvényt és az azt követő banki elszámolásokat, csak ez történhet, mert ez felel meg az uniós jognak a 2014-es forintosítási törvény, az ugyanis a bankokat mentette meg az adósok helyett, sajnos csaknem a teljes parlamentünk asszisztálásával – tette hozzá. Léhmann György egyébként nyomban – a szerinte uniós jogot sértő 2014-es „adósmentő” törvény elfogadása után – a brüsszeli Európai Bizottsághoz fordult, mely azonban még nem ért a vizsgálata végére….
Eddig az idézet az ügyvéd úrtól, aki nagyon váratlanul távozott az élők sorából. Léhmann György emléke természetesen megköveteli, hogy világossá tegyük: Sajnos sem a magyar bíróságok, sem az európai bíróság nem az igazságosságot szolgálja, hanem annak a bankárkasztnak az érdekeit, amelynek minden fontosabb annál, hogy egy-egy tisztességes magyar ügyvéd (vagy éppen az igazságosság okán) felrúgja a bankárkaszt által a világra kényszerített bilincseket, s egyetlen petákot is engedjen abból, amit csellel-csalással kipréselt azokból a naiv emberekből akiknek hiába mondtam el 2006 őszén a Kossuth téren, hogy addig nyújtózkodjunk ameddig a takarónk ér! Ám az ügyvéd úrnak tökéletesen igaza volt abban, hogy a hazai bíróságokra kötelező jogegységi határozatot kellett volna hoznia a Kúriának, hiszen azAlaptörvény 25. cikk harmadik bekezdése ezt írja elő számukra:
(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
A jogegységi határozatnak pedig egyértelműen nem a bankárkaszt érdekében, hanem a hazai, tisztességes, naiv és becsapott hiteligénylők érdekében kellett volna megszületnie. Mindezt azonban hiába várjuk el egy olyan egységes rendszerben, ahol az igazi hatalom a pénz, vagyis ahogy József Attila írta egykor: „jogállamban pénz a fegyver”! Talán azt kellene itt tisztázni, hogy a magyar joghagyomány gyakorlatában szerepelő szokásrend nem jogállam volt, hanem olyan joguralmi állam, ahol egy generáció nem alkothatott a saját érdekében jogot, hanem be kellett tartania a „törvényhozásnak” is az őseik által beváltan működő jogelveit, s csak a közjót szolgálhatta a törvényalkotás. Habsburgok ugyan iparkodtak ezt a saját javukra fordítani, de ez csak korlátozottan sikerült. A mai rendszer nacionalista retorikája azonban alaposan megtéveszti az embereket, pedig szinte kizárólag a globális tőke és a hazai nagyburzsoázia kiszolgálásának valóságát takarják el a tömegek elől a mai pártok. A felsővezetés által leuralt pártok, hatalmas károkat tudnak okozni (Jobbik), mert nem adnak lehetőséget sem az őseink által beváltan működtetett jogelvek (illetve a fékek és ellensúlyok) tisztes működtetésére, de a választók ellenőrzési jogát sem biztosítják. Pedig Bibó világosan leírta: „A hatalom demoralizál tehát ellenőrzésre szorul.” A magyar választópolgároknak pedig fel kellene ismernie, hogy csak akkor juthatnak valós képviselethez, ha önszerveződő módon hoznak létre Kaláka jellegű önsegélyző közösségeket, s számukra megbízható, ismert követeket bíznak meg az érdekképviseletre úgy, hogy közben ellenőrzik is a munkáját!
Léhmann György mindezt tökéletesen értette, s egyszerre utasította el az új, „magyar szocialisták” elvtelen internacionalizmusát és az egykori szocialisták tőkefelhalmozó és gátlástalan kapitalizmusát. Legfeljebb csak annyiban tévedhetett, hogy elhitte az EU joggyakorlatáról, hogy az bármivel jobb eredményt tudna produkálni a szerencsétlen kifosztottak érdekében, mint a hazai, pénzpórázra fűzött törvényhozók, jogalkalmazók. Viszont egyik utolsó beszélgetésünkön elismerte azt, hogy az önszerveződő NEMZET helyi kisközösségeinek létrejötte nélkül, nem lesz jó irányú változás hazánkban soha. Jó lenne, ha ezt többen felismernék és igénybe vennék a Nemzetegyesítő Mozgalom „szolgáltatásait” a helyi KALÁKA közösségek vezetői, a jó irányú változás eléréséhez.
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
