"Méltatlan Novák félreállítása"; "a Jobbik a Kuruc.infó-val jutott el a nulláról a 17 százalékig" – ATV-interjú Budaházyval

NIF: Kivételt csináltunk a mai nap a kuruc.info-val, mivel párt oldalakról nem szoktunk cikkeket, híreket átvenni. De ez a fenti cikk, és interjú valahogy úgy néz ki, mintha a kuruc.info kezdene kihátrálni Vona-Zazrivecz alól. Mi azért szurkolunk, hogy a pártszakadásnak kinéző folyamatban a JOBBIK, az IGAZABBIK, a BECSÜLETESEBBIK, A VALÓDI NEMZETI RADIKÁLIS SZÁRNY GYŐZZÖN!!! EZ PEDIG NOVÁK ELŐD ÉS TÁRSAI!!!

Az interjúból megtudjuk Budaházy egyéb dolgokról kialakult véleményét is!

Fenti kép: A másságok most bosszút állnak Budaházyn, mivel belőlük áll minden „mindenkori magyar kormány”!

A Hunnia mozgalomról és az ügyben várható ítéletről, a Toroczkai Lászlóval való viszonyáról, illetve Vona Gábor „kirakatátrendezéséről” kérdezte Budaházy Györgyöt az ATV.

– Toroczkai Lászlóval együtt indult a mozgalmi életük, ő most mégis polgármester – sőt nemsokára Jobbik-alelnök –, míg ön vádlott. Hogy van ez?

– Kétszeresen is igaz, hogy egyszerre indultunk. A 64 Vármegye az ezredforduló környékén alakult, amikor én a Revíziós Mozgalmat csináltam utcai demonstrációkkal, hogy Trianon témája bekerüljön a közbeszédbe. Akkor azonban nem kerültünk annyira közeli viszonyba, mint a 2006-os események kapcsán. Utána együtt alapítottuk a Hunnia mozgalmat, amelynek a történetét tulajdonképpen az én perem zárja most le.

– Miért nem jegyezte be a Hunniát a bíróság?

– Alapítványt akartunk, amit jogilag példátlan módon, lényegében azzal utasítottak el, hogy biztos mást fogunk tenni, mint amire létrehoztuk. Ezen keresztül szerettük volna biztosítani az anyagi bázist a mozgalomhoz.

– Milyen mozgalomban gondolkodtak?

– Egy komoly közösséget szerettünk volna építeni, amely az általunk elképzelt államrend közjogi modelljének alapjait rakta volna le. Ennek előzményeként több szakértői csoportunk is alakult. Egy közvetlenebb népképviseleti szisztémát akartunk kialakítani a mostaninál, ami egyrészt egy teljesen más alapon felállított országgyűlésben nyilvánulna meg, másrészt a szavazati jog terén is máshogy nézne ki, mert szerintem az „egy ember egy szavazat” elve nem szerves és jogfolytonos továbbfejlődése annak a jogkiterjesztésnek, ami a szavazati jog terén az elmúlt száz évben megvalósult, hanem egy zsákutca.

– Végül a Hunnia nem arról lett híres, hogy filozófiai kérdések gyötrik.

– Mi szemben álltunk a Gyurcsány-rezsimmel és olykor kiálltunk a véleményünkért az utcán, ami miatt összetűzésbe kerültünk a hatalom erőivel. Amikor engem elvittek, szétesett az egész mozgalom, és Toroczkai Laci is más irányba kezdett el túlélni.

– Ma is még egy hullámhosszon vannak Toroczkaival?

– Azóta nem annyira, hogy teljesen összefonódott a Jobbikkal. Nem mintha olyan borzasztó nagy problémám lenne a Jobbikkal, de ők is csak egy párt, és én elutasítom a pártokráciát. Azért a baráti viszonyunk megmaradt.

– Vona Gábor totális rendszerváltásban gondolkodott még annak idején, nem?

– Nem tapasztaltam, hogy abban gondolkodott volna. Lényegében ő is kormányozni szeretne ebben a rendszerben, ahogyan a többi párt vezetője, és ha szerencséje van, akkor kipróbálhatja majd, hogy mennyivel csinálná jobban, mint az elődei. Átmenetileg működhet, amit kitalált, de hosszú távon ezek a dolgok nem szoktak bejönni.

– Az azért mégiscsak a nemzeti oldal felé való üzenet, hogy leigazolták Toroczkai Lászlót.

– Inkább arról van szó, hogy Vona Gábor egy kicsit átrendezi a kirakatot. Novák Előd az egyik leghitelesebb ember számomra a jelenlegi Jobbikból, ezért rendkívül méltatlannak érzem az ő félreállítását.

– Gondolom Vona rájött, hogy a Kuruc.infóval nem lehet választást nyerni Magyarországon.

– A Kuruc.infóval jutott el a Jobbik a nulláról a 17 százalékig, ami példátlan teljesítmény a maga nemében. A nagy liberálisok, akik az internet urainak hiszik magukat, nem voltak képesek erre. Azt viszont hibának tartom, hogy miután a párt a nemzeti radikális közösség hátán bejutott a parlamentbe, a megszerzett erőforrásokat nem eléggé forgatta vissza ennek a közösségnek a megerősítésére és a társadalmi tömegbázis ilyetén való növelésére.

– A cukikampány éppen erről szólt volna.

– Szerintem a cukikampány arról szólt, hogy miként tudnának más társadalmi csoportok számára is szimpatikusak lenni, de, mint mondtam, én ennél fontosabbnak tartom a saját közösség építését. Úgy is lehetne mondani, hogy elgondolkoztak rajta, hogy miután megkerülhetetlen szereplőjévé váltak a „piacnak”, hogyan tudnának „trösztté” válni. A pártokráciában a pártok sok szempontból cégszerűen működnek, és ez alól a Jobbik sem tudja kivonni magát. Ezért nem akartam soha pozícióba kerülni ebben a politikai játékban, mert nem hittem abban, hogy ez a jó út.

– Nem ezért maradt magára a Hunnia-per éveiben?

– Egyáltalán nem maradtam magamra. Annak idején sokan kiálltak értem, értünk, egyébként nagyon sok jobbikos is, sőt, fideszesek is, és részben ennek is köszönhető, hogy kijutottam a börtönből. Sok ember hozott sok áldozatot azért, hogy a mi ügyünket támogassa. Az pedig, hogy az ügyészség most 20 évet kért rám a bíróságon, sokakban megdöbbenést váltott ki: sorra kapom a visszajelzéseket emberektől, szervezetektől. Közleményt adott ki a Magyarok Világszövetsége, Sneider Tamás, a Jobbik és egyben az országgyűlés alelnöke és mások is. A nemzeti oldal sok prominense ígéri, hogy eljönnek a tárgyalásokra, és meghallgatják a védőbeszédeket. – A vádirat szerint ön vezette a Hunnia katonai szárnyát. Hogy működött a szervezet? – Valóban volt ilyen tervezett egységünk, hogy Hunnia Katonái, mivel az „állam az államban” elképzeléshez erre is szükség volt. De amit ebből az ügyészség levezet, az kamu. A sorkatonaság eltörlése után nem akartunk beletörődni abba, hogy nincsenek életképes férfiak, akik megvédik a hazát. Lényegében egy állapotfelmérést végeztünk a jelentkezők közt. Akkor még nem volt Magyar Gárda, csak a hírét lehetett hallani, hogy az is meg akar alakulni. Valójában a pótkatonaság vagy önvédelmi alakulat ötletet is mi dobtuk be elsőként Lacival, de tény, hogy a Gárda ezt sikeresebben valósította meg, úgyhogy a mi ilyen kezdeményezésünk kifulladt. – A nemzeti radikálisokat elsősorban ön mozgósította? – Nem kellett őket mozgósítani, mivel volt egy olyan tömegbázisa ennek a hazafias mozgalomnak, hogy ha bárhol meghirdettek egy demonstrációt, akkor jöttek az emberek riadólánc nélkül is. Tüntetéseket rendszeresen szerveztünk Toroczkaival, de a korábbi Magyar Önvédelmi Mozgalom és a Jobbik is. 2007. október 22-én például Vona Gáborral és Toroczkaival együtt szólaltam fel a Szabadság téren, amikor a Gyurcsányék az Operában voltak. A Gyurcsány-rezsim akciói, a 2006. őszi rendőrterror felkorbácsolták az emberekben az indulatot, 2006 őszétől lényegében egy amolyan félforradalmi helyzet alakult ki, amire az akkori hatalom puha diktatúrával válaszolt.

– Ez teremtette meg a legitimációját annak, hogy önök erőszakkal válaszoljanak a hatalom túlkapásaira?

– Ez azért nem jó kérdés, mert én nem tettem meg azokat az erőszakos cselekményeket, amelyekkel meg vagyok vádolva. De ettől eltekintve, ha a személyemtől függetlenül nézünk ennek az időszaknak az eseményeire, akkor a válaszom az, hogy a nép jogosan reagált úgy a hatalom visszaéléseire és megfélemlítő fellépéseire, ahogyan reagált. És a kérdésében megfogalmazott dolog is pont fordítva van: a Gyurcsány-rezsim alkalmazott erőszakot, és az embereknek voltak erre esetleg túlkapásai. Azok a konkrét cselekmények pedig, amik a jelen ügyben szerepelnek, semmiképp nem minősülnek terrorizmusnak.

– Az hogyan lehetséges, hogy Toroczkai László odavezényli a tömeget a tévéhez, amelyik megostromol egy közintézményt, és utána töretlen politikai karriert fut be?

– Ő nem felelős a tévéostromért, nem is volt abban a helyzetben, hogy irányítson. Az sem úgy volt, hogy a tömeg csak úgy megostromolta a tévét. Azt simán el lehetett volna kerülni, ha a hatalmon lévők nem csak szajkózzák a demokráciát, hanem komolyan is veszik, és ha megbuknak, akkor lemondanak, az adófizetői pénzből működő közszolgálati tévé meg egy ilyen helyzetben hajlandó a tömeg kérésének eleget téve, hitelesen tudósítani. Egyébként meg a nyomozati anyag alapján érzékeltem, hogy Toroczkait is be akarták keríteni a mi ügyünkbe, csak aztán valahogy nem jött össze ellene elég bizonyíték.

– Akkor tulajdonképpen ön viszi el a balhét.

– Lehet így is mondani, mondjuk ennyi erővel elvihette volna ő is. Lacit még kóstolgatják ezzel az IMF-székház-dologgal, de tulajdonképpen börtönnel fenyegetve csak én vagyok, és az a 15 vádlott társam, akiknek senki sem ismeri a nevét. Van, akire azért kér az ügyészség 10 évet, mert szerintük pulóvereket varrt a feltételezett terrorcselekmények elkövetéséhez, és egyszer elment valakivel felderíteni egy képviselő lakását.

– És a labdabomba is kamu?

– Az szerintem nem kamu, mert látom a nyomozati anyagokból, hogy volt ilyen. De megjegyzem, hogy nálam ilyesmit vagy bármilyen, robbanóanyaghoz akár közvetetten is köthető dolgot nem találtak. A labdabomba persze nem szép dolog, de miért minősül súlyosabbnak egy robbanószerrel való visszaélésnél? Ebből az egész ügyből egy Soós Tibor nevű ember csinált terrorcselekményt, aki az első néhány letartóztatott személy egyike, és vádlottból váratlanul tanú lett. Egyébként az ő kocsiját állították meg, és találtak benne labdabombát, az ügyészségi vád mégis nagyrészt az ő állításaira támaszkodik.

– Vádalku?

– Magyarországon elvileg nincs ilyen, de lényegében az.

– Ön azt mondja egy interjúban, hogy rongálásokért nem szokás 20 évet adni. Ezek szerint, akkor mégiscsak voltak rongálások.

– A cselekmények megtörténtét nem vonom kétségbe, hiszen tele volt velük a sajtó. De azok a híradások is sokszor eltúlozták az események mértékét, hiszen egy-két esetet leszámítva – ahol párszázezer forintos kár keletkezett, mint mondjuk a Broadway jegyiroda kiégésénél – valójában néhány 10 ezer forintos károkozások történtek. Molotov koktéllal tipp-toppra fel lehet gyújtani egy házat, ez több hazai bűnesetnél látható volt, itt viszont a különböző MSZP-s képviselők házainál jellemzően csak egy lábtörlő, egy kutyakosár, vagy a kerti bokor gyulladt fel, sőt, több esetben semmi.

– És ezek nem egymással összefüggő események?

– Miért lennének azok? Mi köze van Szilvásy György titokminiszter ajtaja berobbantásának a Broadway jegyiroda kigyulladásához? A nemzeti ellenállás világában egyébként közszájon forgott egy csomó mende-monda, hogy melyik cselekményt ki csinálta, hogy csinálta. Csak én tudok 3-4 olyan társaságról, akik azt állítják magukról, vagy azt állítják róluk mások, hogy ők verték meg a Csintalant. Egyikük még a bíróság előtt is tanúvallomást tett, hogy ő biztosan tudja, kik voltak, és nem minket említett.

– Honnan tudta meg, hogy Csintalan Sándor műsorvezetőt megverték?

– A hírekből. Másnap este a Hír Tv-ben már bekötött fejjel jelent meg. Egyébként nem a fejét verték meg, hanem a nyomozati papírok szerint a lábait. Nem egy daliás cselekedet egy védtelen embert többen és vascsővel megverni, de azért még ő maga is sokáig találgatott, hogy számtalan ellensége közül, kik lehettek az elkövetők. Ő hat emberről beszélt a bíróságon és az atv.hu cikkében is, holott a vádiratban csak négy szerepel. Ez nem tűnik fel senkinek?

– Van ötlete arra, hogy miért most gyorsultak fel az események ebben a kínosan elhúzódó ügyben?

– Kicsit tényleg kapkodós lett a vége, de nem tudom, hogy miért. Remélem nem azért, mert most lesz az őszödi beszéd tízéves évfordulója. Az ügyészség talán azt gondolta, hogy az évfordulóra a rendőrterror elkövetői helyett a 2006-os ellenállókat kellene börtönbe dugni hosszú időre? Ez lenne az elszámoltatás? Elég abszurd! 2002 óta vadásznak rám, de eddig csak olyanért kaptam – a nyomozó hatóságok minden igyekezet ellenére is csak pénzbírság vagy közmunka – büntetést, mint a szovjet emlékmű megrongálása vagy a 2002-es hídblokád. Az összes többi eljárást elbukták.

– Megtörték a kezdeti lendületét ezek az eljárások?

– Az alkotmányos rend erőszakos megdöntése miatt hat évig tartottak vád alatt, mire a Kúria felmentett. A mostani eljárásban hét éve vagyok már gyanúsított, majd vádlott. Az összes ellenem indult eljárás a kifárasztásomról szól, és bevallom, ennyi év után ez bizonyos mértékben sikerült is. Sokáig ellenálltam, tudatosan, hogy nem hagyom magam, de már belefáradtam, lassan 50 leszek, nem akarok már ezekkel tovább hadakozni. (A védőbeszédek május 20-án kezdődnek, folytatás: május 23. , 30. , június 1. , 3. , 27. , 29. – a szerk.)

Kapcsolódó: Többet akkor sem kaphatna az ember, ha lelőné a képviselőket – interjú Budaházyval
Forrás: https://kuruc.info/r/6/158635/

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)