Megszűnik a felügyelet – avagy megint a betegek járnak rosszul?

Aszklépiosz (régiesen: Eszkuláp), a gyógyítás istene a görög-római mitológiában.

Viharos gyorsasággal, szakmai viták lefolytatása nélkül, de úgy tetszik rövid időn belül eldőlt: valóban megszűnik a Molnár Lajos minisztersége idején létrehozott Egészségbiztosítási Felügyelet. (EBF). Az a szervezet, amelyet eredetileg, a 2006. esztendőben elfogadott törvénnyel, egy valóban reformlázzal jellemezhető időszakban eredetileg tényleg nem a betegek jogainak, az ellátás minőségének védelmére hívtak életre, hanem az akkoriban bevezetni tervezett több-biztosítós rendszer ellenőrzésére. Miután azonban – némiképp információhiányos állapotban – ezt elutasították a honpolgárok, az EBF főként a betegek fogyasztói szemszögű védelme mellett tette le a voksát.

Foglalkozott ugyan az egészségpénztárak (köztük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár) és a gyógyszerpiac szereplőinek számonkérésével is, fő feladatának azonban egyre inkább az ellátások megfelelő minőségének kikényszerítését, ha úgy tetszik, a betegek jogvédelmét tekintette, amely munkában ráadásul nem tartozott a kvaterkázó, a megvesztegethető hivatalok közé.

Nem is szerették igazán az egészségügy más szereplői, miként az sem véletlen, hogy eleinte kimondva, kimondatlanul, nagy volt az érdekkülönbség a Csehák Judit egykori miniszter vezette, 2004-ben életre hívott Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány és az EBF között is. Mivel utóbbi hatósági jogkörökkel is bírt, az inkább a betegek segítésével, panaszaik megfogalmazásával, az érdekellentétek feltárása utáni egyeztetéssel megbízott közalapítvány képviselői nap nap után a frontvonalon, azaz kórházakban, szakrendelőkben, háziorvosi rendelőkben hallgatták és intézték a betegek panaszait – nem is kis számban.

Hirdetés

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága 2010. július 5-i ülésén történtek előre vetítik, hogy a felügyeletet – amely finoman szólva is szálka volt az egészségügyi ellátórendszer szereplőinek szemében – mindenképpen megszüntetik. Csupán egyetlen frakció nem értett egyet a röptében, a váratlan időpontban megtartott bizottsági ülést megelőző, július 2-án a parlament elé terjesztett javaslattal:  a Lehet Más a Politika. Az LMP-s Szilágyi László elismerte, hogy a felügyelet létrehozásának eredeti oka megszűnt, de úgy vélte, bizonyos funkcióinak máshová telepítésével igenis lenne létjogosultsága a kormányzat felügyelete alá tartozó, így nagy függetlenséget élvező hatóságnak. S bár a képviselő szerette volna megtudni, hogy az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezetben miféle államigazgatási szervet, miféle hatáskörökkel óhajtanak létrehozni, Cserháti Péter egészségügyért felelős helyettes államtitkár nem adott választ a kérdésére.

Mindezek ellenére a kormányzati többséggel bíró testület 17 igen, egy nem és egy szocialista tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlésnek benyújtott, az EBF megszüntetéséről is rendelkező dokumentumot. Zárószavazását előreláthatólag július 13-án, kedden tartják a Parlamentben.

Keddre virradó éjjel Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter  az Országgyűlésben úgy indokolta az egészségügyi tárgyú törvények módosításának szükségességét, hogy az az előző kormány elhibázott lépéseinek korrekcióját szolgálja. Az azonban mindenképpen érdekes színfoltnak tűnik, hogy vizsgálják a Csehák Judit nevével jelzett Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány működését.

Tudtuk, hogy így lesz és valójában helyes is, ha így történik. Az eddigi kormányzati lépéseket tekintve a jó szándékú – és a valóban és egyre inkább kiszolgáltatott betegek érdekeiért, jogvédelméért aggódó – honpolgárban azonban felmerül a kérdés: ugye nem arról szól a történet, hogy most – a valóban bizalmat vesztett orvostársadalom bizalmának elnyerése érdekében – mindent annullálunk, megszüntetünk, meg nem történtté teszünk, ami a betegek kiszolgáltatottságának csökkentését, hathatós jog- és másfajta védelmét szolgálta az elmúlt időszakban?


Köbli Anikó, Aszklépiosz-fórum

Lásd még:

Megint a betegek járnak rosszul? ;

Tíz év a betegjogvédelemben – Bodnár Ágnes betegjogi szakreferens tanulmánya ;

Új társadalmi szerződés szükséges – a Betegjogokról a LAM-Klubban

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások


3 thoughts on “Megszűnik a felügyelet – avagy megint a betegek járnak rosszul?

  1. Betegjog sajnos régen oly annyira nem működik, hogy alkotmányos aggályok vannak az élethez való joggal is.
    Mint azt tudjuk, ma az orvos hatósági feladatot lát el, nem gyógyító tevékenységet. Esküjéhez nem lehet hű, hiszen előírásban szerepel milyen betegségkódra mit írhat fel, a diagnosztikai lehetőséget sem a beteg tünete és aktuális állapota indikálja, hanem a meghozott jogszabályok.
    Semmi reményt nem látok a változtatásra. Sőt! Ismét rossz tapasztalattal lettem gazdagabb. Mint eü. szakembert ez különösen megvisel.
    Hasonlóan gondolkodom, mint előttem szóló társam, igen a Fideszt kell lecserélni, ha hathatós segítségre számítunk.

  2. Ha a Fidesz forradalmat akarna csinálni, akkor az egészségügy területén teljes sikerrel tehetné. Csupán a betegek, és az orvosok korábbi klasszikusan bevált kapcsolatrendszerét kellene visszaállítania. Azonban a rákos sejtként túlburjánzott izraeli érdekeltségeket egészen biztos, hogy nem fogja bántani, emiatt továbbra is a népírtók kénye kedve szerint fog a magyar lakosság “gyógyulni”.

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Gyurcsány – még mindig – szabadlábon…
Még viccnek is rossz! "Szép jövő" vár ránk! Már csak ez kell!
Erzsébet téri életképek 2010. július 4-én – Oskar fotósorozata (frissítve)
Close