Hirdetés

Megpróbálják a tükröt összetörni

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Kedves Olvasóink!

Az alábbi levélben arról tájékozódhatunk, hogy az Országos Közjegyzői Kamara Elnöke – Dr. Tóth Ádám (felperes) – feljelentette Dr. Léhmann Györgyöt becsületsértés vétségében. Az alperes (Dr. Léhmann György) kifogásolta, hogy a feljelentés pontatlan, ugyanis a helyes a rágalmazás vétsége lett volna, hiszen becsületsértés esetén elegendő indok, ha valaki a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, míg a rágalmazás esetén tény állítását kel elkövetnie, illetve arra kell utalnia vagy híresztelnie. Ez pedig bizonyítást igényel.

Ezt követően Léhmann Úr részletesen bizonyítani kívánja, hogy az említett feljelentés nem áll meg, mivel számos bizonyíték van Léhmann úr kijelentéseinek alátámasztására, amit a közjegyzők kifogásolható működésével kapcsolatban tett korábban. 

A levél másik részében Léhmann úr tett feljelentést Dr. Tóth Ádám ellen, kényszerítés és hivatali bűntett alapos gyanúja miatt. 

Érdemes külön figyelmet fordítani az írás általam piros betűvel szedett részeire. 

(Híradmin – NIF)…

 Országos Közjegyzői Kamara Elnökének – Dr. Tóth Ádámnak – később olvasható feljelentése alapján a Kaposvári Városi Bíróságon november 30-án kerül sor személyes meghallgatásomra.

Becsületsértés vétsége miatt jelentett fel a mellékletben olvasható iratom közreadása miatt a közjegyzők képviseletében annak ellenére, hogy az alábbi törvényszövegek szerint a feljelentésben leírt tényállás alapján „Rágalmazás” bűncselekménye lett volna az ilyenkor szóba jöhető bűncselekmény.

Rágalmazás

179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt,

c) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.

Becsületsértés

180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,

b) nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Abból kiindulva, hogy a feljelentési irat utolsó, „Eljárásjogi kérdések” című részében feljelentő bizonyítottan jól ismeri ehhez a büntető eljáráshoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket, csak látszólag megmagyarázhatatlan az említett két bűncselekménynek összekeverése feljelentő által. 

Hiszen számomra nyilvánvalóan ennek egyetlen oka az, hogy el kívánja kerülni feljelentő a valóság bizonyításának számomra nyújtott lehetőségét a rágalmazás bűncselekménye esetén lefolytatandó bírósági eljárásban:

BH2000. 285. IV. A rágalmazás esetén büntethetőséget kizáró ok valósul meg, ha a közérdekből vagy a méltányolható magánérdekből tett tényállítás valónak bizonyul, mely abban az esetben is megállapítható, ha a társadalom egyes közösségeinek a szűkebb körét érinti; a valóság bizonyítása elrendelésének elmulasztása olyan anyagi jogi jogszabálysértésként értékelhető, mely a meghozott határozat hatályon kívül helyezését eredményezheti [1978. évi IV. törvény 22. § i) pont, 179. §, 182. §, 1973. évi I. törvény 284. § (1) bekezdés a) pont].

Mivel sem a bíróságot, sem engem nem köt a feljelentőnek téves bűncselekmény fajta meghatározása, akár feljelentő szándékai ellenére is természetesen élni fogok bíróság előtt a valóság bizonyításának lehetőségével. Azzal a jogommal, hogy bizonyíthassam mindannak valós voltát, amit a feljelentési irat részemről sérelmez, és aminek közzétételével megbüntetésemet kérte.

———————————

 

A valóság bizonyítása során előbb ismertetni fogom a mellékletben látható ombudsmani jelentésnek utolsó bekezdéseit:

„A Kjtv. szerint a közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról, b) tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait, d) felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, e) meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának (Kjtv. 120. §). Ha a közjegyző ezt megteszi, az ügyfél a jogi kockázatokat tudatosan vállalja.

  A törvényi rendelkezés értelmében az ügylet létrehozatalában részt vevő közjegyző köteles az előtte szerződéskötés céljából megjelenő felek figyelmét arra felhívni, hogy mit jelent a szerződés valamely konkrét rendelkezése, erre vonatkozóan tájékoztatást nyújtani, és meggyőződni arról, hogy az okirat tartalma és a felek valódi szándéka egybeesik.

Megállapítom, hogy Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, s az annak részeként tekinthető tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben, továbbá az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogot megsértette az Országos Közjegyzői Kamara, mert elmulasztott olyan intézkedéseket, melyek valóban gondoskodnak a pozíciójukban és felkészültségükben sokszor szélsőségesen kiszolgáltatott ügyfelek megfelelő tájékoztatásáról, továbbá elmulasztotta figyelemmel követni és helyesbíteni a fenti elveknek és törvényes előírásoknak nem megfelelő gyakorlatot. Álláspontom szerint a formális okiratiság mellett, de azt fontosságában megelőzve, ez a legfontosabb (tartalmi, érdemi) kötelezettség.”

majd ismertetni fogom az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának jogkörében eljáró adatvédelmi biztosnak mellékletben szintén látható 2007. évi jelentésének alábbi megállapítását is:

Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosítására, mivel a bankon kívül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak. A szerződésmódosítással kapcsolatban közokiratba foglalt hitelszerződések is pusztán arra vonatkozó rendelkezést tartalmaznak, hogy a bank megváltoztathatja a kamat és a kezelési költség mértékét, és ezt a hatályba lépés előtt 15 nappal köteles hirdetményben közzétenni. A bank az ügyfeleknek küldött, a kezelési költség megváltoztatásáról szóló levelében még utalásszerűen sem jelölte meg az egyébként jelentős összegű költségnövelés okát.

Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható. 

A felek helyzetében a jelentős egyensúlytalanság egyértelműen következik a bank által alkalmazott általános szerződési feltételek keretében „diktált” rendelkezésekből.”

és végül ismertetni fogom az alábbi, 18/1999. (II.5.) Kormányrendeletnek 2006. március 1-től hatályos alábbi szövegét:

a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről

1. § (1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely

a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja;

b) kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;

c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a fogyasztóval szerződő fél nem teljesíti a szerződést;

d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;

e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor;

f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg;

g) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja,

h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztóval szerződő félnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét;

i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti;

j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

2. § A fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely

a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;

b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt;

c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;

d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;

e) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen;

f) a fogyasztóval szerződő fél teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a fogyasztóval szerződő fél akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani;

g) a fogyasztóval szerződő félnek aránytalanul hosszú vagy nem megfelelően meghatározott határidőt biztosít szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására;

h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a fogyasztóval szerződő fél szerződésszegése esetén;

i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít, amennyiben hasonló kikötés a fogyasztóval szerződő felet nem terheli;

j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít.

     3. § (2) Ez a rendelet – a Ptk. irányadó rendelkezéseivel együtt – a fogyasztóval kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 

Feladata pedig a bíróságnak szerintem ezek után nem más lehetne, mint az, hogy a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének interneten terjesztett, mellékletben szintén látható tájékoztatójának alábbi szövegrészeit és a már említett ombudsmani megállapításokat is értékelve, a most idézett kormányrendelet rendelkezéseit figyelembe véve döntse el azt, hogy a feljelentés alapjául szolgáló iratomban értékitéletet közöltem, vagy tényt állítottam, illetve utóbbi esetben az állításaim, illetve közléseim valótlan tartalmúak-e, vagy sem.

„Dr. Parti Tamás Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke:”

„Ilyen jellegű köziratokat kapcsolnak az ügyletekhez. Mit biztosít? Ha nem fizeti a bérlő a bérleti díjat vagy bármilyen jogcím az a határidős összeg mely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, közvetlen bírósági végrehajtás útján, kikényszeríthető, nem adja vissza önként az ingatlant, a bérleti jogviszony, lízing, tulajdon szerzés, nélküli szerződés megszűnése esetén, a birtokba adás is  kikényszeríthető. Ezekben az esetekben kétszeres ráfizetés mutatkozott az ügyek elintézésében. A gyakorlatban, kisebb a bizalom az adóssal szemen ott rendszerint alkalmazzák ezeket az iratokat.  A következő lépés, ha megcsúszik a fizetéssel valamelyik adós, akkor térnek át a köziratokra. Az adós haladékot kap, részletfizetési lehetőséget , de itt már feltételként kell szabni, hogy azonnal kössék meg vele a szerződést. Érvényes lesz a közjegyző nélkül is, cégszerűen aláírva, ha kell ügyvéd ellen jegyzi azt és feltételéül kell szabni, hogy egy későbbi időponton belül csatolni kell az egyoldalú fizetési kötelezettséget vállalást a közjegyzőtől, amiben megerősíti. Ha erre nem hajlandó, akkor fölösleges várni vele akkor bármit ígér nem tartja be! Tehát felszámolás és per elindítható ellene. A hitelező ügyvédje tudni fogja, milyen lehetőségek vannak! Ha az adós aláírja a közjegyzői okiratot, akkor mondhatják azt is, hogy ha bármilyen törlesztő részlet kimarad, akkor azonnali felmondással járhat. Akkor a felmondást közokiratba lehet iktatni, és a kézbesítettnek-, ami rendelkezésnek minősül- másnap mehet a végrehajtást kérni a teljes összegre. Ha nincs benne részletfizetési kötelezettség, akkor meg kell várni a megszabott határidőt, utána mehet a végrehajtást. Ez, már nagyon gyorsan zajlik. 2010.06.01-től megfigyelt statisztikában, 3-4 hét , amíg a végrehajtási jogot jegyeztek be az ingatlanra ,az adósok  zárolják a számlát és  kérnek az iratokból. Korábban a bíróságokon 1 év is eltelt míg a végrehajtási záradék megszületett, most gyorsan működik. A számlákról való beszedés is felgyorsult. A cégeknél a végrehajtó a  könnyen hozzá fér.

Azzal , hogy a végrehajtási záradékot a közjegyző  az okiratra helyezi, jelentősen felgyorsult a követelés kezelése,  illetve behajtása. Ha felmerül az a kérdés, hogyhogy nem bíróság, hanem a közjegyző körébe tartozik akkor azt látjuk, hogy a közjegyzőhöz önként megy az adós. Ez azért van, hogy ne kelljen beperelni, hanem rögtön jöhet a végrehajtás. Ezt tudva az adós aláírja és kijelenti, hogy tudomásul veszi, ha nem fizet akkor rögtön végrehajtás indul.

A gyakorlatban a fizetési határidő letelte után, másnap a hitelező elküldi  postai úton névre szóló záradék kibocsátásra irányuló kérelmet , amit a Közjegyzői Kamara honlapjáról le tud tölteni. A nála lévő közokiratokhoz ezt kitölti, és beküldi a közjegyzőhöz. Megelőlegezi a díjat,

a közjegyző már semmit sem vizsgál meg, csak azt, hogy a kérelem összhangban van-e az adós kötelezettség vállalásával és kötelező-e a záradékot rávezetni.

 Ezt elküldi a végrehajtónak és az adósnál a végrehajtó fog kopogtatni az irattal, hogy kezdi a végrehajtást.”

—————————————-

Mit bizonyít a közjegyzői okirat? Közhitelesen tanúsítja az általa kiközölt tényeket. Nem mindegy, hogy minek a bizonyítására használják. Ténytanúsítvány felvételére valamely kár esemény felvételére, aminek a meglétét bizonyítani a közjegyző személyek közhitelesen bizonyítja a közokirat záradékával kapcsolatban. A közjegyző záradékolja a közokiratot, aki felvette az alapokiratot, a felmondást egy másik közjegyző készítette nem számít a módosítás szintén nem számít. Az alapokiraton a közjegyző záradékol, díjfizetés kötelező

—————————–

A probléma ellenben abból keletkezik, hogy a bíróságnak sajnos nem lesz módjában fentiek szerint a közjegyzői magatartást, illetve közléseim valóságtartalmát értékelni, nekem pedig a valóságot bizonyítani nem lesz  lehetőségem egy korábbi Alkotmánybírósági határozatnak alábbi rendelkezése miatt:

36/1994. (VI. 24.) AB határozat

„A hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas – e minőségére tekintettel tett -, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető; a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata pedig csak akkor büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt állító, híresztelő, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján reá irányadó szabályok szerint – az adott állítás tárgyára, a közlés eszközére és címzettjeire tekintettel – elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.” 

Tekintettel arra, hogy feljelentő iratának második oldalának utolsóelőtti bekezdésében megállapította azt, hogy

„A Btk. 137. § 1. pont h./ alpontja szerint a közjegyző és közjegyző helyettes hivatalos személy”,

valamint a feljelentési iratban felsorolt valamennyi kifogásolt közlésem értékítéletnek tekintendő a Magyar Értelmező Kéziszótár (1985) I. kötet 334. oldalán olvasható fogalom-meghatározás szerint:

Értékítélet: Vmely magatartás, jelenség, tárgy értékére vonatkozik”, 

megállapítható az, hogy az Országos Közjegyzői Kamara Elnöke egy Alkotmányosan nem büntethető bűncselekmény miatt tett ellenem feljelentést.

Szerintem Dr. Tóth Ádám MOKK Elnök feljelentő képzettségénél fogva és iratának egyébkénti pontos jogszabály-ismertetéséből következően ezt nagyon jól tudta.

Szerintem célja irata továbbításával nem a megbüntetésem volt, hanem elhallgattatásom. Alapos a gyanúm arra, hogy ezáltal be nem fejezett, kísérleti szakban maradt bűncselekményt, vagy más bűncselekményt  követett el sérelmemre az alábbi feljelentési iratom szerint.

=====================

Magyar Köztársaság

Legfőbb Ügyészének

B u  d a p e s t

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

 Devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségének – semmiségének – megállapítása iránti peres eljárásokban igyekszem hónapok óta a károsultak segítségére lenni, és ennek során magánszemélyként keresetlevél mintákat szerkesztek és terjesztek annak érdekében, hogy az adósok perlési szándékuk esetén tájékozottak legyenek jogi lehetőségeikről és könnyítsem számukra a bírósági eljárást.

Irataim összeállítása során természetesen támaszkodom jogi ismereteimre éppúgy, mint ombudsmani jelentésekre és fenti jogviszonnyal kapcsolatos bírósági ítéletek megállapításaira is.

Ennek során észleltem azt, hogy a közokiratba foglalt kölcsönszerződések szerkesztése során eljáró közjegyzők a rájuk vonatkozó 1991. évi XLI. évi törvénynek 3. § rendelkezéseit megsértik azáltal, hogy a Ptk. 209. § szerinti tisztességtelen szerződési feltételeket is közokiratba foglalnak, illetve a hitelezői bankok által összeállított általános szerződési feltételeket a közokiratuk mellékletének tüntetnek fel úgy, hogy az így elkészített, közjegyzői irodában aláírt kölcsönszerződéseknek bírósági vizsgálata esetén még egyetlen szerződésről sem volt lehetséges azt megállapítani, hogy nem tartalmaz tisztességtelen szerződési feltételt.

Megállapításom eredményeként tanácsoltam a károsultaknak azt, hogy károsodásuk esetén lépjenek fel bíróság előtt a törvényt sértő közjegyzőkkel szemben is, illetve az eddigiekben már lakásukból kiköltöztetett adósoknak kártérítési igényét egyetemlegesen tanácsoltam érvényesíteni a hitelező bank és okiratszerkesztő közjegyző ellen bíróság előtt.

Ilyen előzmények után került sor arra, hogy az ide mellékelt feljelentési irat szerint becsületsértés vétsége miatt jelentett fel az Országos Közjegyzői Kamara Elnöke – Dr. Tóth Ádám – az iratban felsorolt közléseim miatt. Megállapítható az a feljelentés felsorolásából, hogy feljelentő kizárólag értékítéleteimet kifogásolja annak ellenére, hogy az alábbi Alkotmánybírósági határozatnak alábbi rendelkezése nem teszik lehetővé büntetőeljárásban ezeknek az értékítéleteknek vizsgálatát hivatalos személy – közjegyző – hivatali tevékenysége esetére:

36/1994. (VI. 24.) AB határozat

„A hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas – e minőségére tekintettel tett -, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető; a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata pedig csak akkor büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt állító, híresztelő, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján reá irányadó szabályok szerint – az adott állítás tárgyára, a közlés eszközére és címzettjeire tekintettel – elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta 

A feljelentés egyéb részeit megtekintve megállapítható az is, hogy feljelentő feljelentése megtételekor tisztában volt a terhemre felhozott elkövetési magatartások jogi természetével, mely tényből azt állapítom meg, hogy Dr. Tóth Ádám feljelentőnek nem volt szándékában törvényes lehetősége híján megbüntetésem kérelmezése, hanem szándéka arra irányult, hogy feljelentésével megfélemlítsen, fenyegessen úgy, ahogy a Btk. Ide vonatkozó rendelkezése azt meghatározza:

138. § E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

A Btk. 138. § szerinti büntetőjogi fogalomnak, a fenyegetésnek tárgyi eleme a súlyos hátrány kilátásba helyezése. Súlyos hátrányként értékelendő az olyan támadás, amelyet egyébként a törvény bűncselekményként büntetni is rendel, például testi sértéssel való fenyegetést; de megállapítható ez abban az esetben is, ha büntető feljelentéssel, vagy olyan tények közlésével fenyeget az elkövető, amely a megfenyegetett személy vagyoni, családi érdekeit, becsületét érintheti. További feltétel, hogy a kilátásba helyezett súlyos hátrány alkalmas legyen a megfenyegetettben komoly félelem keltésére. Az alkalmasság kérdésének eldöntése kapcsán a sértett helyzetéből kiindulva kell vizsgálódni. A szubjektív elemek mellett a fenyegetettségnek egy bizonyos szintű súlyt el kell érnie. Összességében a fenyegetésnek olyannak kell lennie, amely objektíve alkalmas arra, hogy a sértettet szabad akaratával ellentétes cselekvésre késztesse, benne komoly félelmet keltsen.

Ügyvédi hivatásomra tekintettel célja számomra egyértelműen az volt feljelentőnek velem szemben, hogy a károsult adósok számára lehetséges jogos igény érvényesítésének törvényes lehetőségét a közjegyzőkkel szemben ne terjesszem, ezzel kapcsolatosan tájékoztatást a jövőben ne nyújtsak.

 Tudnia kellett azt, hogy bennem fel kell merüljön annak gondolata, hogy feljelentése nyomán akár hivatásom gyakorlásának lehetősége is megszűnhet fegyelmi eljárást követően, szerintem bízott abban, hogy ennek gondolata a jövőben elhallgattatásra, segítségnyújtásom abbahagyására bír. Ennek elérése érdekében fenyegetett alaptalan büntető feljelentésével.

—————————–

Elkövető magatartása folytán szóba jöhető bűncselekmények tényállásai a következők:

Kényszerítés

174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hivatali visszaélés

225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fentiekre tekintettel

f e l j e l e n t é s s e l

élek és kérem T. Legfőbb Ügyész Urat, hogy a büntető eljárás lefolytatására illetékes ügyészséghez az ügy iratait tegye át, majd az áttételt követően

kérem azt, hogy Dr. Tóth Ádám – Magyar Országos Közjegyzői Kamara Elnöke – 1026 Budapest Pasaréti út 16. szám alatti lakos ellen a tényállásban leírtak alapján bűncselekmény alapos gyanúja miatt a büntető eljárást folytassák le.

Siófokon 2011. október 25. napján.

Tisztelettel: Dr. Léhmann György

8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos feljelentő

=====================

Egyébként pedig holnap lesz annak a hölgynek a temetése, akinek utolsó sms üzenete leánya felé a következő volt akkor, amikor a végrehajtók lakásán megjelentek, hogy kilakoltassák.

„Nagyon szeretlek, de már nem bírom ezt az igazságtalanságot. Bocsáss meg nekem!” – írta.  Ez után S. Éva kivetette magát az ablakon.

Léhmann György

Mellékletek: 

  1. Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének elismerése nyomán
  2. Ombudsmani jelentés a közjegyzők tevékenységéről
  3. Parti Tamás Budapesti Kamarai Elnök tájékoztatója a közjegyzők felé
  4. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogkörében eljáró adatvédelmi biztos Jelentése az OBH 2958/2006.

 (Nemzeti InternetFigyelő)


Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás