Megoldás lehet a Kaukázus évszázados bajaira az orosz-török barátság

Annak ellenére, hogy Törökországot az EU tagsággal kecsegtetik, Oroszországról pedig éppen a napokban mondta az USA NATO biztosa, hogy szívesen látná ott Oroszországot, mindkét ország vezetői látják, hogy ezek csak mézesmadzagok, és a valósággal köszönőviszonyban sincsenek.

Oroszországra szüksége lenne a cionistáknak, de csak úgy, mint bevethető, érdekeikért harcoló hadseregre, és az ellopható energiára, nyersanyagokra. Törökország is csak arra kellene, hogy a török ipart kivégezve újabb 70 millió vásárlót és bérrabszolgát szerezzen.

Hirdetés

Mindkét ország megpróbálkozott a Nyugattal történő együttműködésre. Törökország szorosabban együttműködött az USA-val és Izraellel, de a komoly – egyenrangú – félként kezelés helyett a folyamatos kioktatásokban, bírálatokban volt része. Nem engedték a megfelelő szintű együttműködést, csak csatlósnak szánta őket az USA. Azért pedig külön lekezelték őket, mert Törökország többször szót emelt a háborúban elkövetett népirtásokért, akkor is, ha azt Izrael, vagy az USA követte el. AZ EU felé irányuló törekvései is ugyanerre a sorsa jutottak, gazdasági mutatóit folyamatosan bírálták, és erre hivatkozva nem vették be az EU-ba, annak ellenére, hogy több olyan ország, melyeknek hasonló mutatói sokkal rosszabbak voltak, már régen EU tagok. Oroszország esete is hasonló történet. A Szovjetunió felbomlása után a nagy birodalom tagországokra esik szét. A tagországok a Nyugat felé fordulnak, de ebből Oroszország igen rosszul jön ki. Ahelyett, hogy a Nyugat, a legerősebb állam, az orosz központtal alakított volna ki jó viszonyt – és erre támaszkodva segítették volna a politikai átalakulásokat -, éppen az ellenkezője történik meg. Az USA cionista vezetése lebombázza, és megtöri az oroszok rokoni országát Szerbiát. Aktívan részt vesz a volt tagállamok Ukrajna, Grúzia “narancsos forradalmaiban” és minden erejével azon munkálkodik, hogy ezeken a területeket orosz-ellenességet szítson. A volt Varsói Szerződés tagállamainak sorsa pedig szintén rémmesébe illik, de egyértelmű az oroszok ellen hangolás minden területen. Mellette persze folyik az orosz hadi titkok megszerzése, az orosz gazdaság cionisták kezére játszása, és a szabadrablás előkészítése.

Hogy ki az USA valódi ellensége? Azt egyértelműen mutatja a Kaukázus jelenlegi helyzete, és a rakétapajzs elhelyezkedése. A cionista világ az orosz nyersanyagra feni a fogát, politikailag pedig örök ellenség az orosz nép, jól működő, zsidókkal szembeni immunitása miatt, és ezért a fő ellenség az orosz.

Oroszország látványosan áll szemben a Nyugattal. Helyzetét javítja, hogy Nyugat-Európa nagymértékben függ az orosz olaj, gáz, és áram energiahordozóktól. Évekkel ezelőtt elkezdett már az új Keleti Tömb kialakulni, amely az orosz-kínai együttműködés miatt gigantikus gazdasági és katonai potenciált eredményezett. Ez a keleti tömb pedig egyre több országot vonz, elsősorban azokat, amelyeknek először lett elegük a vadkapitalista kizsákmányoló cion-hatalomból.

Természetesen a kapcsolat nem csak a Nyugattal, hanem egymással sem volt felhőtlen. A török vezetés régóta ellenségként kezeli Moszkvát, főleg a török-orosz háború óta. Moszkva pedig elsősorban a cári időkben, de utána is a muszlim-ellenséget látta a törökökben. A két ország közötti Kaukázus pedig érdekütközéseket okozott.

A jelenlegi helyzetben pedig pontosan ez eddigi ellentét lehet a gyógyszer! A két ország közül, most Ankara matatott nagyobb józanságot, és kereste fel az orosz felet. Mert egyvalamire rájött az orosz és a török vezetés is. Országaik felemelkedésének záloga a béke, a jó politikai és gazdasági kapcsolatok szomszédaikkal. Akkor megteremthetik népeiknek a felemelkedést, a biztos, kiszámítható jövőt, a gazdasági fellendülést, és ezek megfelelő szinten tartását. A Kaukázus ebben a vonatkozásban mindegyiküknek kulcskérdés, melyben békét teremteni önállóan egyik sem képes. Arról nem is beszélve hogy mindenfajta béke, a cionisták ellensége, mert ők hasznot csak az egymás ellen kijátszásból húznak a térségben. Tehát a két államnak nagyon nehéz dolga lesz a közeljövőben.

Hogyan is tudják tehát segíteni egymást?

Törökország és Örményország között évszázados viták zajlanak. Örményország azonban Oroszországgal ápol kiváló kapcsolatokat. Tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, és több orosz katonai bázis is található Örményországban. Ezért a két ország közötti közvetítő mindenképpen Oroszország. Az első lépések már megtörténtek a két ország tárgyalásainak felújítására. Örményország viszont a karabahi konfliktus miatt még rosszabb kapcsolatban áll Azerbajdzsánnal. Az eddigi EBESZ-misszió sikertelen, semmi javulás nem tapasztalható. Ebben a kérdésben először Törökországnak és Oroszországnak kell közös álláspontot kialakítani és így tenni meg az első lépéseket.

Hasonló ellenséges helyzet alakult ki viszont Oroszország és Grúzia között. Grúz kapcsolatait Ankara nem számolta fel, eddigi nyugati érdekeltségei miatt. Ezzel szemben viszont nagy befektetései vannak Abháziában és Dél-Oszétiában is.

A folyamatos helyi konfliktusok miatt hosszútávon lehetetlen tervezni a térségben. A terület gazdag nyersanyagokban, viszont a konfliktusok miatt hatalmas anyagi veszteségeket kellett már elkönyveli, gondoljuk például a Nabucco gázvezetékre.

A Kaukázusi térséghez tartozik Irán is. Irán szintén Örményországgal ápol jó kapcsolatokat. Irán és Oroszország között jó gazdasági és katonai együttműködés áll fenn. Irán tehát segíthet a vitás kérdések letárgyalásában, viszont Irán békéjét (Izraellel és az USA-van szemben) garantálhatja egy ekkora szövetség kialakulása. Az országok megfelelő súlya, és a tárgyalások elindulása jelzi, hogy valóban egy új Kaukázus megszületése jöhet el, melyben a viták hosszú távra rendezve lesznek. A térség helyi konfliktusok nélkül, és ilyen súlyú támogatókkal a háta mögött elképesztő gazdasági fellendülést produkálhat, ugyanis mindene megvan, az olajtól a nyersanyagokig.

Pontosan ez a hatalmas bázis az amire a Nyugat ipara feni a fogát, és legszívesebben azonnal rátenné a mocskos kezét. A világ azonban ébredezik a Nyugat által elhintett mélyálomból. A Kaukázus lakói pedig a helyzet jelenlegi alakulás miatt hosszú ideje először emlegetik, hogy egy fantasztikus lehetőség áll előttük. Bíznak a két hatalomban, Oroszországban és Törökországban, hogy beköszönthet végre a várva várt béke és nyugalom. Annyi nehéz év után végre eljöhet a fellendülés időszaka.

Gyártó István – Jövőnk.info
Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
A parlamenti képviselők kirívó kedvezményei ellen a Jobbik tiltakozik
Gyarmatként kezeli hazánkat a legtöbb multi
Négy alatt nem adjuk! – Maradjon meg Újvidéken a magyar nyelvű oktatás mind a négy általános iskolában
Close