Megkondult a NATO lélekharangja Ukrajnában

Joe Biden amerikai elnök Zelenszkij elnök látogatása alkalmából a múlt szerdán tartott sajtótájékoztatójának meghatározó pillanata volt annak a tényleges beismerése, hogy az ukrajnai csatlós háborújában korlátokat állít neki, hogy az európai szövetségesek nem akarják a háborút Oroszországgal.

Hogy idézzük Bident: „Önök most azt mondják, »Miért nem adunk meg mindent Ukrajnának, ami adható?« Nos, két okból. Egyik, hogy van itt egy egész szövetség, amely kritikusan áll Ukrajna mellett. Az a gondolat, hogy attól, ami már oda megy, lényegesen különböző anyagot adjunk Ukrajnának, a NATO felbomlásának, az Európai Unió és a világ többi része felbomlásának a kilátását okozná….Több száz órát töltöttem szemtől szembe európai szövetségeseinkkel és azoknak az országoknak az államfőivel azt magyarázva, hogy miért áll nagyon is az érdekükben, hogy folytassák Ukrajna támogatását… Ők teljesen megértik, de nem gondolnak arra, hogy háborúba bocsátkozzanak Ukrajnával. Nem akarnak harmadik világháborút.”

Ebben a pillanatban Biden észrevette, hogy „valószínűleg túl sokat mondtam” és váratlanul befejezte a sajtótájékoztatót. Valószínűleg megfeledkezett arról, hogy a nyugati egység törékenységét firtatta.

A lényeg, hogy a nyugati elemzők jobbára elfelejtik, hogy az oroszok központi célja nem a területfoglalás, bár Ukrajna létfontosságú az orosz érdekek szemszögéből, de ez a NATO terjeszkedés miatt van. Ez pedig nem változott.

Putyin elnök időről időre előveszi alapvető tárgyát, miszerint az USA következetes célja Oroszország meggyengítése és feldarabolása. Legutóbb a múlt szerdán az 1990-es csecsen háború emlékét idézte föl „nemzetközi terroristák felhasználását a Kaukázusban, hogy végezzenek Oroszországgal és bomlasszák fel az Orosz Államszövetséget…. Ők (az USA) állították, hogy elítélik az al-Kaidát és egyéb bűnözőket, mégis elfogadhatónk tekintették, hogy Oroszország területén használják őket és mindenféle segítséget megadtak nekik, beleértve az anyagi, a tájékoztatási, a politikai és minden egyéb támogatást különösen a katonai segítséget, hogy felbátorítsák őket az Oroszország elleni harc folytatására.”

Putyinnak káprázatos az emlékezete és utalhatott volna arra, hogy Biden milyen gonddal választotta ki a CIA főnökét, William Burns-öt. Burns volt a moszkvai nagykövetségen a Csecsen üggyel megbízva az 1990-es években. Putyin most rendelt el egy össznépi támadást, hogy felszámolják azokat a hatalmas csápokat, amelyeket az USA ültetett el belső lázításra. A Carnegie, amelyet egykor Burns vezetett, azóta bezárta a moszkvai irodáját az orosz személyzet pedig nyugatra szökött.

A Védelmi Minisztérium Putyin vezette szerdai találkozójának Moszkvában a vezérgondolata annak a mélységes valósága volt, hogy az USA-val való szembenállás nem fog véget érni az ukrajnai háborúval. Putyin arra buzdította a főtiszteket, hogy „gondosan elemezzék” az ukrajnai és a szíriai harcokat.

Fontos, amit Putyin mondott: „Folytatjuk az atomtriád harci készültségének a fenntartását és javítását. Ez a fő biztosítéka annak, hogy az önrendelkezésünk és a területi sérthetetlenségünk, az erők távlati egyenlősége és általános egyensúlya megmaradjon a világban. Ebben az évben a stratégiai atomütőerőben a korszerű fegyverek már meghaladják a 91%-ot. Folytatjuk a stratégiai rakéta erők ezredeinek az újrafegyverzését Avangard hiperszónikus robbanófejes, korszerű rakétarendszerekkel.”

Hasonlóan Szergej Sojgu védelmi miniszter a szerdai értekezleten javasolta a hadsereg fejlesztését „Oroszország biztonságának a fokozására” mégpedig:

Megfelelő katonai csoport létrehozását Oroszország északnyugati részén Finnország és Svédország NATO csatlakozásával szemben;

Két gépesített gyalogos hadosztály létrehozását a herszoni és zaporozsjei körzetben valamint egy hadosztályt Karéliában, szemben a finn határral;

Hét gépesített motoros dandár gépesített hadosztállyá fejlesztését a Nyugati, a Központi és a Keleti Katonai Körzetben és az Északi Flottánál;

Az Ejtőernyős Erők kiegészítését két új, légi, támadó hadosztállyal;

Egy összetett repülőhadosztály és minden vegyes fegyverzetű (tank) hadseregben egy 80-100 helikopterrel ellátott hadsereg szintű légi hadosztály biztosítását;

Három új légi hadosztály parancsnokságot, nyolc bombázó ezredet, egy légi vadász ezredet és hat légi hadsereg dandárt;

Öt területi tüzérségi hadosztály létrehozását és különlegesen nehéz tüzérségi dandárokat tüzérségi tartalékok felépítésére az úgynevezett stratégiai tengely mentén;

Öt tengerészgyalogos dandár létrehozását a haditengerészet parti egységeihez a meglévő tengerészgyalogos dandárokra alapozva;

A Fegyveres Erők létszámának 1,5 millióra emelését, amelyből 695 000 fő szerződéses.

Putyin így összegezte: „Nem fogjuk megismételni a múlt hibáit…. Nem fogunk katona országot vagy hadigazdaságot létrehozni … nem fogunk népünk, a gazdaság és a szociális terület kárára olyan dolgokat csinálni, amire valójában nincs szükségünk. Javítani fogjuk az Orosz Fegyveres Erőket és az egész hadi ágazatot. Nyugodtan fogjuk végezni, rendszeresen és következetesen, kapkodás nélkül.”

Ha a neokonok a Beltway vezető ülésében fegyverkezési versenyt akartak, megkapták. Az ellentmondás az, hogy ez más lesz mint a kétpólusú világ korának a fegyverkezési versenye.

Az USA szándéka az volt, hogy meggyengítse Oroszországot, mielőtt szembeszáll Kínával, de a dolgok nem így működnek. Ehelyett az USA le lett kötve az oroszországi összeütközésben és a két nagyhatalom közti kötelékek a szakítási határon vannak. Oroszország azt várja, az USA gördítse vissza a NATO, ahogy azt 1989-ben ígérte a szovjet vezetőségnek.

A neokonok kétszeres győzelmet reméltek Ukrajnában: orosz vereséget és Putyin elnökségének a csúfos végét, az 1990-es évekhez hasonlóan új kezdet után tapogatózó, meggyengült Oroszországot, a nyugati egység megszilárdulását a győzedelmes Amerika alatt, és az Új Amerikai Évszázadot „a szabályokon alapuló világrend” keretében.

Ehelyett ez a végjáték – a német sakknyelvből kölcsönözve – klasszikus Zugzwangá (lépéskényszer – a ford.) alakult, amikor az USA-nak lépnie kell, de bármit lép, csak rontani fogja a geopolitikai helyzetét.

Biden megértette, hogy Oroszországot nem lehet legyőzni Ukrajnában, és az orosz népnek sincs kedve fölkelésre. Putyin népszerűsége magasan szárnyal, ahogy az orosz célok fokozatosan valóra válnak. Emiatt talán Bidenban is kialakul a homályos érzés, hogy Oroszország nem egészen a győzelem és vereség kettősségében látja az ukrajnai helyzetet, hanem hosszú távra készül, hogy a NATO-t egyszer s mindenkorra kiiktassa.

Fehéroroszországnak „atomképes” állammá alakulása nagyon mély üzenetet hordoz Washington és Brüsszel számára. Biden nem hagyhatja figyelmen kívül. (See my blog NATO nuclear compass rendered unavailing, Indian Punchline, Dec. 21, 2022)

Az USA számára most a visszatáncolás a nyitva álló lehetőség. Ez azonban a vereség szánalmas elismerése volna és a NATO végét jelentené és ezzel Washington transzatlanti vezető szerepének kaputt. És ami még rosszabb, a nagyobb európai hatalmak valószínűleg elkezdenék keresni a modus vivendit Oroszországgal. És mindenek felett, hogyan maradhatna fenn a NATO „ellenség” nélkül?

Világos, hogy sem az USA, sem a szövetségesei nincsenek olyan helyzetben, hogy kontinentális háborúban vegyenek részt. De ha képesek is, hol van az Ázsia-Csendes óceáni térségben előtérbe kerülő forgatókönyv, amelyben Kína és Oroszország „határtalan együttműködése”érdekes réteget adott a geopolitikához?

A Beltway neokonjai nagyobbat haraptak, mint amit meg tudnak rágni. Az utolsó ütőkártyájuk az lesz, hogy közvetlen USA katonai beavatkozásba fognak Ukrajnában a „készségesek szövetségének” a zászlaja alatt.

Fordította: Dohán Mihály (NIF)

Írta: M. K. BHADRAKUMAR

2022. december 25.

Eredeti cím: Ukraine war tolls death knell for NATO

A fordító megjegyzése:

Elnézést kérek az olvasóktól, mert nem ismerem a katonai szaknyelvet, ezért lehet, hogy a Sojgu-féle fejlesztési programban vannak fordítási hibák. Nem próbáltam meg lektoráltatni valakivel, mert nem hiszem, hogy a fordítás szakszerűsége a lényeg, hanem inkább annak érzékeltetése, hogy Oroszország hatalmas katonai fejlesztésbe fogott. Hogy komolyan készül a háborúra. Nem csak a hidegháborúra, amit a NATO már műsorra tűzött, legalábbis Stoltenberg NATO főtitkár nyilatkozatai alapján, hanem valódi szárazföldi háborúra a NATO ellen.

A szerző M. K. BHADRAKUMAR, indiai diplomata, aki három évtizedet töltött hazája diplomáciai szolgálatában a világ sok országában, többek között szovjet utódállamokban és Németországban is.

Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin az Orosz Védelmi Minisztérium kibővített vezetőségéhez beszél, Moszkva, 2022. dec. 201.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)