Még egyszer „az Ukrajnában elkövetett háborús bűntetteket kivizsgáló”, újsütetű Hágai Nemzetközi Bíróságról
Olyan lesz ez, mint a délszláv háború idején létrehozott hágai bíróság, amelyik mindig csak a szerbeket büntette. (Meg az egy szem horvát Gotovina tábornokot – szépségtapasznak. Akit igen hamar el is engedtek.)
Az a bíróság lényegében azzal és akkor teljesítette küldetését, amikor Milosevicset elfogták és Hágába hurcolták.
A Nyugat legédesebb álma: elfogni és Hágába vinni Putyint. Anekdota számba menő történet, nem is biztos, hogy igaz. De annak idején megjelent egy hír: Poros Jankó Minszkben el akarta raboltatni Putyint a titkosszolgálatával, hogy Kijevbe (de leginkább Hágába) vigyék. A titkosszolgálat repülőgépe, eszerint már bekapcsolt motorral várakozott a minszki repülőtér egyik távolabbi sarkában, hogy meghozzák a jeles foglyot. Ám Poros Jankónak akkor – pechére – eszébe jutott, hogy ehhez mégiscsak engedélyt kellene kérnie a gazdájától. Aki (Obamaki) ordítva gorombította le az eszement ötletért.
Azért az mégiscsak más lenne, hogy valami hágai bíróság mondaná ki Putyint és Oroszországot nemzetközi terroristának. Putyin elfogását „törvényesen” rendelhetnék el, Oroszországot pedig, a középkori egyházi átok módjára, kiközösíttetnék.
Ezért folyik most Hágában (egy holland bíróság előtt) egy per a 2014 júliusában a Donbassz fölött lelőtt maláj utasszállító gép ügyében. A per célja: (egy tanú „vallomása” révén) „bebizonyítani”, hogy Oroszország lőtte le a gépet. A per ügyei, a jelek szerint, rosszul haladnak – ezért a tavalyi, kudarcot vallott kísérlet után az idén már kétszer próbáltak elrabolni valakit, vagy valakiket, hogy tanúként használhassák fel Oroszország ellen ebben a perben.
Amikor a holland miniszterelnök ugat, Judith Sargenini, meg a hozzá hasonlók visítoznak a jogállamiság magyarországi helyzetét illetően, jó (lenne) tudnunk, hogy az előbbi személyében egy nemzetközi kalóz, bandita és terrorista teszi ezt, akinek legalábbis tudtával (de, meglehet, kifejezett parancsára) tavaly nyáron otthonából elrabolták és Kijevbe hurcolták a donyecki néphadsereg egy nyugalmazott légvédelmi tüzérezredesét, hogy ott kínzásokkal, tudatmódosító injekciókkal „kezelve” őt, Oroszországra terhelő vallomásra kényszerítsék. Orbán Viktor, mindenesetre, senkit sem raboltatott el – főleg nem egy másik ország polgárát. És még csak Putyin meggyilkolását célzó nemzetközi összeesküvésekben sem vett részt. (Ami egyik lehetséges – sőt, valószínű – mellékszála a lelőtt maláj utasszállító gép történetének.)
Nos, hát – ennek a minden eresztékében recsegő-ropogó hágai koncepciós pernek – a megsegítésére határozták el, bő hat és fél évi nyűglődés után, hirtelen – ennek a nemzetközi bíróságnak a felállítását. Melynek szintén az lesz a feladata, hogy „bizonyítékokat találjon” Oroszország terrorista mivoltára. Ez év július 30-án egy ugyanazon napon fogtak le Minszkben 33 orosz fegyveres vagyonőrt, akik egy nekik ígért latin-amerikai munkára indultak – illetve próbálták az ukrán titkosszolgálat által, 200 ezer dollárért felbérelt orosz alvilági alakok elrabolni és Ukrajnába vinni „a 2014-es népfelkelők egyik parancsnokát” (a jelek szerint a Donyecki Népköztársaság első, orosz állampolgárságú miniszterelnökét, Alekszandr Borodájt).
Pár hete pedig egy olyan orosz állampolgárt próbáltak elrabolni, ugyancsak orosz területről, aki 2014-ben, önkéntesként harcolva, részt vett egy ukrán katonai gép lelövésében a luganszki repülőtérért vívott harcok során. Azon a gépen – mintegy negyven ukrán katona mellett – számos NATO-tiszt, közöttük az az amerikai tábornok utazott, aki a népfelkelők elleni harcok irányítására érkezett a Donbasszba. A sikeres akció – melyet olyan hangos sivalkodás kísért Európából, mintha egy háborúban nem szokták volna lelövöldözni AZ ELLENSÉG KATONAI GÉPEIT – kb. egy hónappal előzte meg a maláj utasszállító gép lelövését. Ha sikerül az emberrablás, meglehet, erre az oroszra is ráhúzták volna a vizes lepedőt a maláj gép ügyében. A kiszemelt áldozatot az ukrán titkosszolgálat különleges egységének tagjai már el is fogták, és erős nyugtató injekcióval elkábítva őt, vonszolták a határ felé. Szerencsére azonban, még mielőtt átértek volna, orosz határőrök észrevették őket és az akciót meghiúsították, a foglyot kiszabadították.
Valószínűsíthetően ők lettek volna a mostani bíróság első vádlottai. (Amikor a koldusszegénnyé züllesztett Ukrajna és népének sorsán szánakozván dugdossuk nekik a pénzeket, jusson azért eszünkbe: a háborúra, a Donbassz népének gyilkolására, kalóz-, bandita- és terrorakciókra náluk mindig, és számolatlan mennyiségben, kerül pénz.)
Csikós Sándor