Mayer Gábor: Párhuzamosodás
Párhuzam képződik, ha vonallá összeálló pontok végtelen sorától azonos távolságokra lévő másik pontok végtelen sora is vonalba áll. Ami Bolyai óta nem igaz, mert ott, a végtelenben a tér görbületével mégis találkoznak. Nem mindig.
Jakab bután tátott szájához és értelmetlen csodálkozásra kerekedett szeméhez aligha találhatni olyan pontok halmazát, melyek találkozni vágynának vele a végtelenben. Ő végtelenül olyan amilyen, vele egyetlen kérdésnek van létjogosultsága: mi az ördögöt keres itt, hogyan keveredhetett ebbe a képviseleti erdőbe? Nyomasztó jelenlétére az sem magyarázat, hogy egyik elődje –bizonyos Vona- ugyanolyan értelmetlen jelenség volt a maga idejében, mint a kis Jakab ma.
Vona ma már decens politikai elemző, aki saját politikai tudományát kínálja az utána botladozóknak. Ugyan mit kínálhat az, aki mindenhol és mindenben megbukott, s mai napig nem fedte fel nekünk a Szürke Farkasok titkát? Egyetlen rövid időszakunk adatott, amikor felsejlett, hogy itt az iráni gárda fog masírozni – mindegyik gárdatag mellett egy hűségesen ballagó Szürke Testvér, de mire ideértek volna, Vona a politika centrifugájából kivágódott az űrbe, ahol pomponos posztó papucsban porszívózott aranyos vizslakölyköket.
Nemrég Jakab is beszerzett pár fénykép erejéig egy ebet, de mert így se kellett még a kutyának se, rövid úton megszabadult tőle. Nem pont ezért, de azóta mégis kutyául érzi magát. Pont, mint az ismét összeállt vonyító kórus. Hú! A kormány választási adakozásra szórja az ország pénzét! Ez az igazi lopás! Úgy lopnak erős figyelem eltereléssel, hogy mindenkinek adnak. A következő kormánynak meg nem marad semmi, és igencsak bajban lesz, akár nemzeti, akár globalista színben áll fel. Ajaj, gyerekek, hát mi lesz itt? Nektek, ott a színesek oldalán barátaim – semmi. Semmi új, s amúgy ismét a foghatatlan semmi. Történelmi tapasztalatunk van róla, hogy nem szabad hagyni a kasszában, mert azok a milliárdok azonnal eltűntek 2002-ben és 2019-ben is. S amikor ti zártatok kasszát – mi volt benne úgy, hogy senkinek nem adtatok előtte semmit? Mintha magatoktól vennétek át, ha ásít a kassza – nem?
Hajszál a levesben, hogy a három nagy minősítő egyhangúan feljebb sorolta az országot. Mert számítanak rá, hogy a nemzeti kormány marad, s a nemzeti kormány vezette ki az országot a 2010-es szakadékból is, a világot leállító világjárványból is. Téged nem zavar, hogy az adóforintjaidból mennyi maszkot, ruhát, oltást, lélegeztető gépet vásárolt össze a kormány? És most ajándékozzák ide-oda a pénzemet. Szegény barátom, ezt túlkompenzálási védekezésnek hívjuk. Azért vagyunk életben, s azért tudunk mind nagyobb terhelést elviselni, mert a szervezet bizonyos terhelésre túlkompenzál, hogy a legközelebbi próbán jól megfelelhessen. Erről a ránk eresztett valamiről pedig nem tudtuk, hogy mekkora terhelést jelent. Engem jobban zavar, hogy az adóforintjainkból összerakott javainkat szórtátok szét némi baksisért a világba, ráadásul a Nemzeti Bank is a költségvetést nyúzta minden évben, s azután a nyakamba nyomtátok a kórházi napidíjat és háromszáz forintokat, mert nem volt pénz az egészségügyben. (Sem.) Az emelgetett adók utáni plusz befizetéseim zseniális megoldások voltak, mert azok mentek a háziorvosokhoz. Ez az én adóforintjaimért való kackiás kiállás igen jellemző a Nagy József típusú öntudatgépekre. Mindenben, a medvecukortól a médián át a rezsicsökkentésig meglátják az adóforintjainkat, a Brüsszelben dunsztos üvegbe tett pénzünkben egyáltalán nem. Mondván – ne képzeljük, hogy ide adják az azokat, ha nem a brüsszeli csinovnyikok szája íze szerint beszélünk, cselekszünk!
A felállt vonyító kórus tagjai már megint szent borzongással forgatják szemüket, miközben egymás torkát fojtogatva lilán szederjes fejjel varázs-szavukat ismételgetik: megszorítás! Gyanítom, ez a megszorítás nevű buja bennszülött, törzsi táncuk valami elő – indok, mert tudják, ha sikerül magukhoz kaparni a kormányzást, megint budapestizálják az egész országot. Most nagyon szomorúk, milyen bajba került a kormány a választási osztogatás miatt, közben keveslik az összegeket, s más osztogatásokat is követelnek a lapos tarkójú Kórozs szakértő, a mindig topon lévő Kunhalmi, és a minden tagjával megnyerő LMP bölcs megfontolásaival. Ők már azt is tudják előre, hogy a címszavakban felsorolt ajánlat-csomagjukat (mint választási program) győzelmük esetén azonnal elhornosítanák. (Egy dolog és más dolog – ugye.)
Párhuzamnak ugyan nem, de erősen egymásra hajazónak mondható Demszky kényszeres vicsorgása és az új Demszky mamahotel vigyora, a nagy vezető március 15-i esernyős beszéde, s az utód megvert eb szerű testtartása. Kettejüknek valami különös vonzalma van a frankfurti ipari szeméthez, bár ma már csak fizetnünk kell érte, és nem jön be. A mintaadó be is hozta, így a Mester utcaiak naponta élvezhetik a lehajtható grádicsú városi tömeghintók interaktív múzeumát. Ahogy az istenien kígyózó nagy kombinátor hozta rá a frászt Angélára, Vlagyimirre, és a duplavé Bush-ra, ugyanúgy kell minden szavát kimagyarázni az indiai kanadás utód aspiránsnak. Patrubány a Magyarok Világszövetségében, a kígyózós az MSZP-ben, Maki zajongó Vásárhelyen húzta be magát vezetőnek ugyanazzal a tömegszervezési befizetéses trükkel. Ha ők jönnek, nehéz idők jönnek, tulajdonképpen a magyar nemzet végórái. Ha a nemzeti kormány marad, egy újabb adag, rácsodálkozásra méltó dolog fog történni velünk – remélhetőn már Jakab elkerekített szája nélkül.
A világ nehéztüzérségének összpontosított bombázása közepett is van annyi reményünk, hogy időnként elunják az itthoniak. Nagybecsű alanyi költőnk – Kukorelly már megnyitotta a sort. Elunta az egészet, és szemen köpve választóit – kisétált a képviselőségből. Az LMP társelnöke még idejében kitolatott. Ugyanígy egy kosárlabda edzés okán Karácsony, amúgy ő azt is unja, amit most kellene csinálnia, de onnét nem mehet, mert a pénzcsapok mellett kell készenléti őrséget adnia.
Most kezdődik a kampány és ők már a kiábrándult fideszesekre apellálnak. Nekik csőd, nekünk remény. Emlékezzünk: 94-ben a mai nyugathoz hasonló eltorzítottan egyoldalú információk hatására a magyar nép jóindulattal megpróbálta. Véres fejjel támolyogtunk ki belőle. Soha többé!