Magyarország is aláírta az EU nyilatkozatát, mely elutasítja az ukrajnai köztársaságok függetlenségéről szóló szavazás eredményét – állásfoglalás
Miközben a szabadságukra vágyó, ma még Ukrajnában élő polgárok özöne járul az urnákhoz, hogy saját sorsáról, szabadságáról és békéjéről fejezze ki akaratát, Magyarország az egyik legfontosabb kérdésben, a szabadság kérdésében belesimul az Európai Unió, Ursula von der Leyen nevével fémjelzett hazug, és az európai nemzeteket is kiirtani igyekvő politikájába.
Az úgynevezett “szabad nyugat” és benne az Európai Unió nem akarja elismerni ezeknek a régióknak az Ukrajnától való elszakadását, miközben az EU vezetői saját polgárainak feje fölött dönt sorozatosan, azok életét döntően befolyásoló kérdésekben, a megkérdezésük nélkül, hiszen egyetlen uniós országban sem tartottak névszavazást például az unió tragikus szankciós döntéseinek kérdésében. Eddig egyelőre csupán Magyarország tervezi, hogy egy nemzeti konzultációban kikéri állampolgárainak véleményét.
Közben Donyeckben, Luhanszban, Herszonban és Zaporozsjéban zajlik a népszavazás, amire senki sem kötelezi az ott élőket, mindenki szabad akaratából vehet részt a véleménynyilvánításon, mégis hosszú sorokban, tömegek vesznek részt az eseményen, kinyilvánítva akaratukat. Teszik ezt úgy, hogy a bábállam ukrán hatóságok súlyosan megfenyegették a most még saját állampolgáraikat, kemény börtönbüntetést helyezve kilátásba a referendumon véleményüket kifejezők számára. De hogy a sok éve zajló ukrajnai folyamatoknak még inkább nyomatékot adjanak ennek a szélsőséges államnak a vezetői, ezekben a napokban is folytatják a saját állampolgáraik, civilek lakta területek ágyúzását, ártatlan emberek életét kioltva, ahogyan azt teszik 2014 óta.
Nos, ez a Nyugat által fenntartott ukrán bábállam demokráciája, ahol már nincsenek ellenzéki pártok, nem lehet más vélemény, de más nyelv sem, hiszen ellenkező esetben azért börtön jár, de akár közönséges gyilkossággal is elégtételt vesznek a másként gondolkodóktól.
Ez tehát Ukrajna “demokráciája”, amit az Olaszországot is a választások előtt megfenyegető Ursula von der Leyen és a többi EU-s vezető teátrális jelenetek között támogat.
Hazánk pedig megalkuvó módon, csendben aláírja azt a nyilatkozatot, amely kijelenti, hogy nem ismeri el a Donyeckben, Luhanszban, Herszonban és Zaporozsje régiókban most zajló szavazások eredményét. (Koszovó esetében ez rendben volt, hiszen ez volt a Nyugat érdeke.)
A témával kapcsolatban a Magyar Békekör tett közzé egy állásfoglalást, melyet természetesen változtatás nélkül adunk közre:
Önrendelkezésről és tagadóiról
A Magyar Békekör állásfoglalása
A magyar külügyminiszter is aláírta azt az uniós nyilatkozatot, amely tagadja Donyeck, Luhánszk, Herszon és Zaporozsje népének jogát, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a jövőben, Oroszországgal, vagy Zelenszkij Ukrajnájával.
Feladná a kormány a népek önrendelkezési jogát abban az Ukrajnában, amely őshonos és másodrendű etnikumokra osztotta állampolgárait, felsőbbrendűvé nyilvánítva ukránt, s alsórendűvé oroszt, magyart, ruszint, és még sok mindenki mást? Így akarnánk Brüsszel kedvébe járni, hogy megkapjuk a befagyasztott 7,5 milliárd eurót? Pénzzé tesszük a kárpátaljai magyarok autonómiához és önrendelkezéshez fűződő jogát? Milyen alapon vindikálhatunk magunknak jogot, ha másoktól megtagadjuk? Hagyjuk, hogy vásári portékává silányuljanak szentnek vallott elvek? Mit nekünk véreink, ha pénz áll a házhoz? Eddig se sokat törődtünk azzal, hogy Kijev ágyútölteléknek használja a kárpátaljai fiatalokat, de azt mégsem feltételeztük volna kormányfőnkről, hogy Zelenszkijnek ad igazat kisebbségi ügyben! Pragmatizmusára oly büszke kormányunk nem veszi észre, hogy Alaptörvényben foglalt kötelességét szegi meg? Békéről papol, és ellene cselekszik? Nem kellene végre megelégelni, hogy saját szövetségeseink folyamatosan keresztbe tegyenek nekünk? Nehogy jó viszonyban élhessünk másokkal? Olyanokkal, akik nélkülözhetetlenek nemzetgazdasági fejlődésünkhöz, energiabiztonságunkhoz, társadalmi stabilitásunkhoz, népünk boldogulásához?
Nemzeti érdekünk a jó viszony Kelettel és Nyugattal egyaránt! Mi szükségünk olyan szövetségesekre, akik nem hagyják, hogy békében éljünk másokkal, s folytatni akarják a háborút, nem befejezni? Akik ugyanolyan alsóbbrendű fajnak tekintik az oroszt, mint Zelenszkij. Akik demokrácián, kisebbségi jogon azt értik, amit Kijev odahaza művel: írtja, aki neki nem tetszik. Magyarországnak olyan szomszédra van szüksége, aki tiszteletben tartja mások jogát identitásának szabad megéléséhez, s hagyja, hogy azzal élhessen együtt, akivel ő akar. Nemzeti létünket érintő alapvető kérdésekről van szó, és mi úgy teszünk, mintha nem is léteznének. Semleges magatartást kell tanúsítani az ukrajnai konfliktussal szemben, nem pedig kéltségbe vonni az ott élők önrendelkezési jogát! A magyar nemzetnek szuverén politizálásra van szüksége, nem olyanra, amely idegen érdekeknek rendelődik alá! Meg kell védenünk külhoni testvéreinket, mint mások teszik. Nemzeti érdekünket azzal szolgálhatnánk a legjobban, ha kollektív biztonsági és együttműködési rendszer születnék, mint azt Moszkva javasolta, de a NATO elutasította. Ha a Nyugat továbbra is megtagadja a kiegyezést, és elutasítja a békés együttműködést Oroszországgal, nem marad más választásunk, mint különalkut kötni Moszkvával. Ezt diktálja a magyar érdek idehaza, és határainkon túl.
Kapcsolódó:
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
