KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Magyarlakta településekből álló tiszamenti, vagy kibővített beregszászi járás létrehozása

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Vitéz Kövér György: „A Magyarországhoz való csatolás egyelőre nem reális.” E hangoztatás ártalmas. Érthető, hogy ez  ellehetetleníti  egy magyarlakta településekből álló tiszamenti, vagy kibővített beregszászi járás  létrehozását, különösen a nemzeti önrendelkezést,  és autonómiát.

gyönyörű Karpatalja

Az ukrán állam mindent megtesz a magyar kisebbség kiirtásáért. Erről a következő tények tanúskodnak.
Az 1991-es a népszavazáson Kárpátalján megszavazták egy magyar autonóm körzet létrehozását. Ez a körzet soha nem lett létrehozva, viszont a Krim autonóm köztársaság lett. 2004 óta Kárpátalján nincs magyar többségű választókörzet, aminek következtében egyéni listán egy magyar jelölt se juthatott be az ukrán parlamentbe. 2012-ben is Brenzovics László csak a Petro Porosenkó párt szineiben lehetett parlamenti képviselő. 2015-ben a Beregszászi járásban kialakított három választókörzet települései nem voltak határosak egymással, hogy minél kevesebb magyar kerülhessen be a helyi tanácsokba. Ennek ellenére a KMKSZ és az UMDSZ összefogásának köszönhetően a magyarok nagyon jó eredményeket értek el. December 12-én a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása egy magyar többségű járás létrehozásának a lehetőségeiről tárgyalt a közigazgatási reform végrehajtása során. Már a következő napon, a helyi és központi vezetőség utasítására, az ukrán sajtóban ezt kritizáló cikkek jelentek meg. A mai napig nincs létrehozva az önálló magyar tankerület, amelynek kérdése a 2000-es évek elejétől napirenden van.
Ukrajna nehéz gazdasági helyzetben van, magasak az árak, alacsonyak a bérek. A kárpátaljai magyarság csak Magyarország segítségének köszönheti fennmaradását. Csak 2015 folyamán a magyar kormány és számos önkormányzat több mint 100 millió forintos segítséget nyújtott.
Nem hagyják hogy a gyermekeink anyanyelvükön tanuljanak. Ukrajnában még csak az államvizsgákat se lehet magyar nyelven letenni. Ezért arra kérjük a magyar kormányt, hogy minél több magyar nyelvű oktatási intézményt támogasson, az óvodáktól kezdve egészen a főiskolákig, melyekben őseink nyelvén folyna a tanítás.
A kárpátaljai magyarokat behívják katonai szolgálatra a háborús övezetbe, pedig ez a háború az ukrán nacionalisták politikája miatt robbant ki. Ezenkívül, a nacionalisták megpróbálják destabilizálni a helyzetet Kárpátalján is. Példája ennek a tavalyi munkácsi események. Mi nem akarunk ennek az áldozatai lenni. Ezért polgárőrségeket hozunk létre – hogy megvédjük családjainkat és házainkat.

Ez is érdekelheti:  Borrell nem köntörfalazott, behúzott egyet az ukrán népnek


Ezért kérünk minden kárpátaljai magyar szervezetet, hogy forduljanak Magyarország miniszterelnökéhez, a parlamenti pártokhoz, hogy azok tegyenek meg mindent a leendő magyar járás Magyarországhoz csatolása érdekében. Ha nem tesznek konkrét lépéseket, kénytelenek leszünk más, radikális, eszközökhöz folyamodni.


Csonka Magyarország – nem ország! Nagy Magyarország – menyország!
Kárpátaljai magyar hazafiak
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

4 thoughts on “Magyarlakta településekből álló tiszamenti, vagy kibővített beregszászi járás létrehozása

  1. Önmagában a magyar járás visszacsatolása Magyarországhoz, szerintem nem járható út. Viszont az egész Kárpátalja, a ruszinokkal együtt inkább látszana megvalósíthatónak.
    De van egy dilemmám. Az önmagát Kárpátaljai magyar hazafiak, vajon miért nem tudják, vagy nem akarják megtudni, hogy a ruszinok még 1 ezer éve, ugyanolyan hunmagyar népek voltak, mint mi. Magyarul is beszéltek, csak a Rurik-féle indoszláv meghódítás és elnyomatása okán váltak keleti szlávtudatú népekké. A ruszinok a Rákóczi szabadságharc idején még ezt tudták, azóta elfelejtették velük, emiatt álltak a kurucok zászlajai alá teljes erejükkel.
    Értelmezésként, a ruszinok nem mások, mint a horvátok testvérei, akik az avarokkal szövetségben a Dráva és a Száva térségébe vándoroltak határőrizeti feladatokkal. Igaz, ők ott váltak szintén erőszakkal, velencei elnyomatásban szláv nyelvű nemzetté.
    Ha a kárpátaljai magyarok megértenék, hogy csak a ruszin testvéreikkel együtt lehetne eredményes az elszakadási mozgalmuk, akkor lenne esélyük a győzelemre. A két nép azonos eredettörténetének megismertetésével politikai összefogással.
    De hát ma az összefogást segítő szándék, nem elfogadásra alkalmas politikai kategória.

  2. Hol el on vitez ur, mi a budos francokat firkal on es honan veszi hozza a batorsagot, neharagudjon nem eset le veletlenul valahonan, a magasbol, miniszterelnok hoz fordulni, mikor melyikhez, talan orbanhoz, nem veszi eszre mivel van elfoglalva, nyissa mar ki a szemet ember,ott es az ossz magyar teruletekre volt egyszer egy autonomia, es kadar elvtars levetette, de akkortajt mi volt az on beosztasa vizez ur, hogy ra szolt volna kadarra, jancsikam nem szabad,de hol volt on mikor ez a rohadek antal adta funek fanak a magyar ertekeket, a hadsereget, uzemeket gyarakat, szarert es hugyert, vitez ur, most tetszik mar vau vau nem tul keso ez mar koszonjuk az otleteit es a tanacsait. En is adok onnek tanacsot, mielott beszel gondolkodjon vagy vegyen fel maszkot, hogy ne haljuk amit mond, es van egy kerdesem is?, mi volt akkor mikor meg nem volt vitez, mert tudja azt ki szoktak erdemelni, en is vitez vagyok de nem olyan mint on, en nem orokoltem a vitezsegemet, en 10 evessen kaptam 1956 ban, de sajnos akkor es utanna nem volt vele szabad dicsekedni, es minek is nem sikerult, az idben merre jart vitez ur?

    1. http://vitezirend1920.hu/content/view/17/32/ Nimcsovics „úr”!
      Figyelmébe ajánlom a Vitézi Rend felvételi feltételeit, mielőtt még el szeretné hihetni, hogy 1956-ban önt vitézzé avatták 10 évesen, majd ennek örömére Ausztráliáig menekült. De erre a hazugságára azért ne legyen olyan büszke, mert a vitézséget, aki apja után örökölhette szintén nagy érdemeket kellett szereznie ennek elnyeréséhez, továbbviteléhez és igen nagy tisztelet övezte a társadalomban. A „rendszerváltást” követően a felhígult, különböző vitézei rendek némelyikében volt eset, hogy pénzért vásárolták be magukat rövid távú sikereik eléréséhez, de hol vannak már…

  3. Tisztelt Nemicsovics Gergely: Sajnálom, hogy ezek szerint Őnnek talán nem volt gyerekszobája.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük