Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját.
A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma.
Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.
Nálunk ilyen nem lesz!!! Mert itt tíz százalékért a fű se nő és itt „mindenki annyit ér amennyije van.(?) Itt politikusi berkekben nem divat a vagyonosodási vizsgálat, számla,vagy apeh-hez bekötött pénztárgép, annyit vall be mindegyik amennyi az „arcához fér. Ja, kimaradt másfél milliárd, bocs nem vettem észre, piti lóvéval nem foglalkozom !!! Amúgy ki mer itt nekem szólni, a törvény én vagyok! Különben is egy „egy szavazattal bíró névtelen senki vagy, egy hangya! Na ehhez tartsd magad! Amúgy meg a fiúk a bányában dolgoznak!? Itt mindenki egyért,egy mindenkiért. Világos?
Budapest volt főpolgármestere !Demszky) pedig nyugisan élvezi a lopott pénz luxusát.
Még a bocskorosok is előttünk járnak ezen a téren.
H.B.
„A totalitárius rendszerek mindig jó viszonyban voltak, és vannak ma is az alvilággal.
A cél közös: kifosztani, félelemben tartani a hagyományos értékrendű, polgári világot.”