A háború és az elhibázott szankciós politika Európa-szerte eddig nem látott inflációhoz vezetett. A kormány célja, hogy a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is megvédje a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket, a teljes foglalkoztatást, továbbá kivédje a recessziót, és év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt.
A kormány ennek érdekében döntött nemzetközi példák alapján a kötelező akciózás bevezetéséről – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a GFM és az Agrárminisztérium lefolytatta a szükséges társadalmi egyeztetéseket, konstruktív szakmai megbeszélést folytatott a legnagyobb kereskedelmi láncokkal és szövetségekkel, a beérkezett javaslatokat pedig figyelembe vette a részletszabályok kialakításánál.
Mindezek értelmében a kötelező akciózást a kormány az alábbiak szerint rendeli el: a kötelező akciózást a kereskedők 2023. június 1. és szeptember 30. között kötelesek bevezetni.
Akciós időszaknak minősül a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig terjedő időtartam, vagy a kereskedő által szabadon választott, egybefüggő 168 óra időtartam.
Kereskedőnek az minősül, aki a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytat, és a nettó árbevétele a 2021-ben az egymilliárd forintot meghaladta. A rendelet az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység mellett a csomagküldő kereskedelemre is kiterjed.
A közlemény szerint 20 akcióköteles termékkategóriát határoztak meg, többek közt a következőket: baromfihús, sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek, tej, tejföl és helyettesítői, sajt, kenyér, péksütemények, száraztészta, rizs, egyéb cereáliák, friss gyümölcs, friss zöldség; készételek, fűszerek, ételízesítők.
A kereskedő köteles az akciós időszakban termékkategóriánként legalább egy termék vonatkozásában, az elmúlt 30 napban általa alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árhoz képest legalább tíz százalékkal alacsonyabb árat alkalmazni.
A legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi ár megállapításakor nem kell figyelembe venni a termék azon árcsökkentett bruttó kiskereskedelmi árát, amelynek alkalmazására a termék minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének lejárta miatt, az azt megelőző 72 órában került sor.
Az árcsökkentés alkalmazásakor egyéb költség vagy díj nem számolható fel.
A kereskedő köteles az árcsökkentéssel összefüggő tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni.
A kereskedő az akciózás időtartama alatt a kötelező akcióval érintett termék vonatkozásában köteles abból megfelelő mennyiséget árusítani annak érdekében, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése folyamatos lesz, az előírások megsértése az adott esettől függően 500 000 és 3 000 000 forint közötti bírságot vonhat maga után.
A kötelező akcióra vonatkozó részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben. Az infláció letörése és egy számjegyűre csökkentése közös cél, amelyben minden szereplő érzi saját felelősségét. A kormány a döntéstől azt várja, hogy az árak csökkentésével és a versenyhelyzet fokozásával megállítható a túlárazás, így a kötelező akciózás már a közeljövőben hozzájárulhat az infláció letöréséhez. Az intézkedésnek köszönhetően ugyanis minden héten a vásárlók rendelkezésére áll majd egy 20 termékből álló akciós árú élelmiszerkosár az adott boltban, amit a korábbiakhoz képest olcsóbban vásárolhatnak meg – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
