Kormányinfó – Gulyás: a kormány fellép a szankciós infláció ellen

A kormány a jegybankkal összehangoltan fel kíván lépni a szankciós infláció ellen, ezért döntött arról, hogy a kamatstopot kiterjeszti a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) hiteleire, meghosszabbítja a Széchenyi kártya hitelprogramot és gyármentő programot is hirdet – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a kormányinfón.

Európában és Magyarországon is szankciós infláció van, szankciós felárat kell fizetni az energiáért, ami megjelenik a szállítási költségekben és ezáltal az élelmiszerárakban is, és súlyosan befolyásolja negatív irányba a magyar családok mindennapjait – fejtette ki a miniszter.

Közölte: a kormány a jegybankkal összehangoltan fel kíván lépni a szankciós infláció ellen.
Emlékeztetett, már korábban döntöttek az árstopok fenntartásáról, a szerdai kormányülésen pedig további három döntést hoztak: a Magyar Kereskedelmi és Iparkarama és a Vállakozók Országos Szövetsége kérésére kiterjesztik kamatstopot kkv-k hiteleire is. Meghosszabbítják a Széchenyi kártya hitelprogramját, és gyármentő programot is hirdetnek.

Az intézkedések részleteiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter számolt be, hangsúlyozva, hogy szankciós infláció ellen küzdenek, de úgy, hogy közben a recessziót is igyekeznek elkerülni.

Elmondta: november 15-től vezetik be a kamatstopot a kis- és közepes vállalkozások hiteleire. A június 28-i szintre viszik vissza a kamatokat visszamenőleg is, és jövő júliusig lesz életben a kamatstop – magyarázta.

Kifejtette: június 28-án 7,77 százalék volt a bankközi kamatláb, ma ez 16,69 százalék, de visszakerül a június 28-i szintre. A kkv-k esetében körülbelül 60 százaléka a hitelállománynak támogatott hitel, de 40-45 százalék változó kamatozású hitel – mutatott rá. Hozzátette: ennek állománya megközelíti a 2000 milliárdot, és közel 60 ezer kkv érintett.

Megjegyezte: a részletszabályok hamar meg fognak jelenni a közlönyben.

A tárcavezető második intézkedésként említette, hogy a Széchenyi kártya kamata január 1-jéig 3,5 százalék, utána 5 százalékra emelkedik, az érintett termékek körét pedig szűkítették, áramvonalasították.

Elmondta: „nagyon fontos az, hogy a kamattámogatást ki fogjuk fizetni”, és „az 5 százalékot tudjuk garantálni”.

Nagy Márton kitért rá: harmadik lépésként elkezdenek gondolkodni azon, hogy a bankadót ne csak fiskális eszközként használják, hanem gazdasági ösztönzőként is, és a bankadó részévé tegyék a hitelezési aktivitási kérdéskört. „Tehát aki hitelez, az kevesebb bankadót fizet, aki pedig nem hitelez, az többet fizet” – magyarázta. Hozzáfűzte: a jövő héttől kezdenek el dolgozni ezen a programon.

A kamatstopra vonatkozó kérdésre válaszolva Nagy Márton hangsúlyozta, ez a lépés a moratórium alternatívája, „vagy kamatplafont alkalmazhatunk, vagy moratóriumot”. Ez egy sokkal célzottabb beavatkozás; ott avatkozunk be, ahol szükség van rá – fogalmazott, majd jelezte, a probléma a változó kamatozású termékeknél van, a cél pedig az, hogy „ne kapjon még egy költségsokkot a kis-középvállalkozói szektor”.

Elmondta azt is: a Széchenyi-kártya kamatait félévekre határozzák meg, azaz január elsejétől június végéig lehet felvenni ezeken a kamatokon a hiteleket; a most bejelentett szint „nagyon-nagyon kedvező kamatlábnak tekinthető”. A miniszter szerint minden esély megvan arra, hogy miközben Németország recesszióba eshet, Magyarországot növekedési pályán lehet tartani.

Gulyás Gergely a héten tartott európai uniós csúcstalálkozó eredményeit úgy értékelte: sikerült megvédeni mindazt, ami az országnak fontos, ha pedig a döntések következtében csökken a gáz ára, annak előnyeit Magyarország is élvezni fogja.

Kifejtette: a csúcs előtt, az Európai Bizottság javaslata alapján az a veszély fenyegetett, hogy nem jutunk elegendő gázhoz, mivel a Magyarország számára kulcsfontosságú, Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződéseket lehetetlenítette volna el az ársapka.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy az uniós döntések hozzájárulnak az árak mérsékléséhez. Eredményesnek értékelte az uniós csúcstalálkozót, amely hozzájárulhat „a valóságtól elrugaszkodott energiaárak normalizálódásához”.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely hangsúlyozta, az elmúlt hónapokban sokszor mondta el a magyar kormány, hogy nem csupán az áremelkedés a probléma, hanem az is, hogy olyanokkal versenyzünk globálisan, akik hozzánk képest töredékáron kapják a nyersanyagot, például az Amerikai Egysült Államokkal.

Gulyás Gergely kiemelte: bármilyen nehéz év lesz 2023, a kormány elkötelezett, hogy a családtámogatási rendszert fenntartsák, de ideje megvizsgálni a programok hatékonyságát, gazdasági hatását, és ennek megfelelően fognak döntést hozni.

Nagy Márton közölte: az infláció rossz dolog, küzdeni kell ellene, és a jövő év elejétől már csökkenés lehet, az év végére pedig elérhető az egyszámjegyű infláció. A jegybank a kamatok segítségével teljes erővel harcol az infláció ellen, a kormány pedig az árstopokkal teszi ezt – mutatott rá.

Úgy vélte, az ársapka alapvetően nem jó, de most „nem normális” idők vannak, és kezelni kell a sokkokat. Amíg szükség van rá, amíg az infláció indokolja, addig fenn kell tartani az ársapkákat – mondta.

Nagy Márton kérdésre elmondta: arra számít, hogy jövőre is többletnövekedést mutat az ország gazdasága az unióhoz képest, bár a növekedés átmenetileg visszaesik. 2024-2025-ben azonban már 4-5 százalékos növekedésre számít – mondta.

A jegybank tevékenységét úgy értékelte: sikeresen stabilizálta az inflációt és járult hozzá a pénzügyi stabilitáshoz.

Gulyás Gergely a finn és svéd NATO-csatlakozásról elmondta: az elsődleges feladat az volt, hogy az Országgyűlés azokat a jogszabályokat fogadja el, amelyek az Európai Bizottsággal kötött megállapodásnak megfelelő vállalásokat tartalmazták, ez megtörtént, így a NATO-csatlakozási kérelmekről még az őszi ülésszakban tárgyalhatnak.

Amikor a finn és a svéd NATO-csatlakozásról kérdezték, Gulyás Gergely hangsúlyozta, Magyarország évek óta a szervezet erősítésén dolgozik, valamint azon, hogy az ország érje el a két százalékos GDP-arányos ráfordítást.

Minket az nem érdekel, hogy Oroszországnak mi áll érdekében és mi nem. A kérdés az, hogy Magyarországnak mi az érdeke, ennek megfelelően fogunk dönteni – jelentette ki, hozzátéve, „olyan békemegállapodást nem lehet elfogadni, amit Ukrajna nem fogad el”.

Gulyás Gergely közölte: a pedagógus-szakszervezetek tavasszal azokkal a baloldali pártokkal kampányoltak, amelyek mindent megtesznek, hogy a béremeléshez szükséges források ne álljanak rendelkezésre, ami nem túl hiteles pozíció a szakszervezetek részéről.

Gulyás Gergely arra is kitért, hogy méltánytalan, jogellenes és politikailag motivált az a döntés, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Lengyelországnak járó az uniós forrásokat, és ez nem járul hozzá az unió egységességéhez. Kifogásolta, hogy az uniós testület a tagállamokat megillető forrásokat szimpátia alapján ítéli oda vagy tartja vissza.

Gulyás Gergely elfogadhatatlannak nevezte, hogy eltávolították a turulszobrot a munkácsi vár bástyájáról. Amennyiben Ukrajna célja a közeledés Európához, tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat – jelentette ki.

Szentkirályi Alexandra szerint a baj nem azokkal a nemzeti konzultációs plakátokkal van, amelyeken bomba van, hanem az uniós szankciókkal, amelyek károsak a gazdaságra. Magyarország máig komoly segítséget nyújt a háború elől menekülőknek – emlékeztetett.
Gulyás Gergely cáfolta, hogy az állami vagyonelemek értékesítésével csökkenne egyes területek természetvédelmi védettsége. Hangsúlyozta: az állam feladata az előírt védettségi szint betartása és betartatása, így az akkor is megvalósul, ha az ingatlant nem az állam birtokolja.

Nagy Márton kijelentette: az állam kezében még mindig vannak olyan ingatlanok, amelyek magánkézben jobban hasznosíthatók lesznek. A törvényi változások ezek értékesítését gyorsítják.

Gulyás Gergely kijelentette: nincs politikai oka annak, hogy felmentették az energiaügyekért felelős brüsszeli diplomatát, aki erről már hónapokkal ezelőtt tudott, ezért nem korrekt a mostani magatartása.

A kormány kész lenne a Sorsok Háza múzeum létrehozására, ha annak tartalmáról egyezség lenne a zsidó szervezetek között, szerinte azonban ezt „kisstílű viták tárgyává tették” – válaszolta.

Egy másik kérdésre válaszolva kijelentette: a kormány zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben, így a zsidók Magyarországon a legnagyobb békében és biztonságban élhetnek. Az unió előírásai szerint azonban erről azokban az országokban is stratégiát kell készíteni, ahol erre nincs szükség.

Nem szolgálja az Egyesült Államok és Magyarország közeledését az a kvíz, amelyet az amerikai nagykövet tett közzé nemrég az interneten, holott egy nagykövet feladata ez lenne, különösen szövetséges államok esetében – értékelt a miniszter kérdésre válaszolva.

Gulyás Gergely szerint Európa feladata lenne annak értékelése, hogy szolgálják-e az érdekeit azok az Oroszországgal szemben bevezetendő szankciók, amelyeket az Egyesült Államok „kényszerít rá” vagy javasol. A miniszter szerint anélkül tesz eleget ezeknek a kéréseknek, hogy megvizsgálná, ütköznek-e azok az érdekeivel.

Gulyás Gergely szerint az energetikai szankciók nélkül az infláció harmada lehetne a jelenleginek, vagy már vissza is állhatott volna a korábbi szintjére. Megjegyezte: az egekbe szökött árakkal Európa a háborút finanszírozza.

Közölte: a külföldről érkezett kampánytámogatás ügyében nemrég rendelték el a vizsgálatot, így feltehetően most kezdődött el, és remélhetőleg egy-két hónapon belül eredménye lehet. Nyilvánvalóan durva jogszabálysértés történt, és más eljárások is szóba kerülhetnek, de ezek nem a kormány hatáskörébe tartoznak – mondta.

Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, nemcsak az uniós tagállamok között alkalmaz kettős mércét az Európai Bizottság, hanem a testület és a tagállamok között is, hiszen a bizottság által a tagállamokkal szemben megkövetelt átláthatósági követelményeknek a vakcinabeszerzés nem felelt meg.

Amikor az energiaintenzíven termelő kis- és középvállalkozásoknak indított támogatási programról kérdezték, Nagy Márton elmondta: az október elsején indult kiírásra eddig ezren jelentkeztek a számba jöhető kilencezer cég közül. Hangsúlyozta: idén az energiaszámla közel felét állja, jövőre zöldberuházás-támogatást ad a kormány, amely az önerőt is 15 százalék erejéig finanszírozza.

Nagy Márton úgy nyilatkozott, a kamatstop költségeit a bankrendszer viseli, ez a teljes változó kamatozású kkv-hitelállomány esetében évi 150 milliárdos veszteséget jelent a számukra. Ennek megfelelően fél évre mintegy 80 milliárd forint, ami a bankrendszert érinti – fogalmazott, hozzátéve, hogy az extraprofit-adó bevezetése óta a kamatemelés további többletjövedelmet hozott a pénzintézeteknek.

Azt gondoljuk, hogy ezt a terhet könnyedén el fogja viselni a bankrendszer – fogalmazott Nagy Márton. Arról, egyeztettek-e a bankszövetséggel, a miniszter azt közölte, tájékoztatást adtak a kérdésben a szervezetnek.

Szentkirályi Alexandra egy kérdésre válaszolva azt közölte: napokon belül online formában is elindul a nemzeti konzultáció, eközben jelenleg folyamatosan érkeznek ki a címzettekhez a papíralapú ívek.

A konzultációt érő ellenzéki bírálatokra úgy reagált: nagy eredmény, hogy Magyarország az első állam, amely egy mindenki számára húsbavágó kérdésben kikéri az emberek véleményét, miközben egyedülálló módon védi az embereket a kormányzat.

A nemzeti konzultáció online kitöltő felületén kiszűrhetők a tömeges támadások, ilyen esetben a tömegesen kitöltött íveket nem veszik figyelembe – jelentette ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Arról, hogy Dobrev Klára, a DK politikusa nagykövetekkel konzultált, Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: ellenzéki oldalon azon dolgoznak, hogy Magyarország ne jusson hozzá az őt jogszerűen megillető uniós forrásokhoz, és a gazdaság fejlesztéséhez ne járulhassanak hozzá ezek a pénzek. Szavai szerint ez az internacionalizmus „egészen penetráns formája”. Arról, hogy Dobrev Klára a nemzeti ünnepre utcára szólította híveit, Gulyás Gergely kijelentette, „a forradalom rendkívüliségét támasztja alá, hogy november negyedike emberei is október 23-án ünnepelnek”.

Gulyás Gergely arra emlékeztetett: az energetikai vezetékrendszer bővítése többmilliárd eurós fejlesztés, ilyen nagységrendű forrás az uniós helyreállítási hitelben áll rendelkezésre, hozzátéve, „a hálózat megállt a saját lábán”, amíg a napenergia-betáplálás tömeges volta nem okozott gondot.

A geotermikus energiaforrások tekintetében Magyarország nagyhatalom – hangsúlyozta egy másik kérdésre Gulyás Gergely, megjegyezve, ezen erőforrások feltárása rendkívül költséges, de már felderített annyira a terep, hogy nagy valószínűséggel lehessen sikert elérni.

Kiemelt kép: Budapest, 2022. október 22.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (k), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. október 22-én.
MTI/Bruzák Noémi