KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

KÖNYVVEL KÖNNYEBB: Dö szósöl médija – avagy a Jóslás tudományos művészete

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Kedvcsináló „A legkisebb királyfi népe” című könyvből

Tisztelt Olvasó!

Végéhez közeledik Magyarország legfontosabb könyvsorozata: A sárember kora. Ha minden a tervek szerint alakul, 2021 tavaszán – remélhetőleg Húsvétra – megjelenik az utolsó könyv is ebből a trilógiából, az Emlékcsinálók második kötete. Már készen áll a következő sorozat is, melynek címe: A mutatványos bódé.

A könyvsorozatokról minden információ megtalálható a weboldalon:

www.saremberkora.hu

Könyveimmel két fontos célt tűztem ki magam elé. Tükröt tartani a magyar társadalom elé, és gondolkodásra késztetni az embert. Ha nehéznek és lassúnak is tűnik ez a folyamat, az olvasói visszajelzésekből tudom, hogy egyáltalán nem lehetetlen, sőt, nagyon is reményteljes, hiszen újra olvasnak az emberek!

Addig is, amíg napvilágot lát egy új kötet, hoztam egy kis ízelítőt a legújabb könyvből, melyen most dolgozom, a címe: „A legkisebb királyfi népe”.

Egy rövid kis szösszenet, amolyan röpke gondolatmenetecske a közösséginek titulált médiáról.

Jó olvasást kívánok!

Szabó László – 1 öntudatos pécsi polgár


Most már, mostanra már mindent tudunk. Mégis úgy tűnik, időközben, menetközben, valahol útközben a hosszú caplatás során elvesztettük, elveszttették velünk az eszünket. A józan parasztit meg nem szabad elővenni, semmiképpen sem szabad elővenni, nem engedik elővenni.

Egyáltalán nem szépen, de – az egész emberiséghez hasonlóan – annál nagyobb hatékonysággal fokozatosan áttereltek és terelnek bennünket ma is egy mások által mesterségesen létrehozott álvalóságba. Mi pedig, ahelyett, hogy minden tőlünk telhetőt megtennénk azért, hogy visszatérjünk, hogy mindennapi létezésünk elsődleges fontossággal bíró helyszínéül ismét a tényleges, az igazi valóságot, az analóg világot választanánk, mit csinálunk, létrehozunk egy ugyanolyan informatikai szörnyszülöttet, csak nemzeti szalagokkal felpántlikázva.

Azzal nyugtatgatjuk magunkat, hogy a nemzeti érzés az mindig biztos támpont, főként akkor, ha továbbviszi az 1848-as – hivatalos tankönyvi meghatározás szerint: „forradalom és szabadságharc” – nemes eszméit, a cenzúra eltörlését, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot, immáron a kibertérben is.

néznél, de csak azt látod,
mit ő eléd varázsolt,
s már körbe lángol
erdőtűz gyufaszálból,

mert amikor ledobtad,
el nem tiportad;
s így rád is ő vigyáz már,
gyárban, mezőn, a háznál,

s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,

bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
gyermeked neki nemzed,

részlet Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (1950) című verséből

Az áthallások korát éljük. Főleg mostanság, néhány internetes név láttán, hallatán.

humbug (főnév)

Megtévesztő állítás; hihetetlen ámítás, szándékos és rosszindulatú szemfényvesztés.

A politikus összes ígérete csak üres humbug volt. A szavazók nem kíváncsiak a sok humbugra.

Eredet [humbug < német: Humbug (szélhámosság, értelmetlenség) < angol: humbug (átverés < mumus) < hum (csaló, becsapó) + bug (kísértet)]

Forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Humbug

Az áthallás több mint félelmetes HunDub.

Amikor e sorokat írom (2021. január eleji napok), örvendetes cselekedetként könyveli el az ún. lokálpatrióta, vagy „nemzeti oldal” az új magyar – pontosabban most már úgy kell fogalmaznom, hogy magyarországi – közösségi oldal, a HunDub létrejöttét. A globalisták – élükön a HVG újságírójával, technikai részletkérdések kategóriájába tartozó semmiségekkel – természetesen azonnal belekötöttek és elkezdték jelentéktelen közösségi fórumként, platformként feltüntetni. Nem jó, ha potenciális konkurenciája akad a kenyéradó gazda multinak. De az még ennél is rosszabb, sokkal rosszabb, mi több, veszélyesebb, ha valami olyasmit hoznak létre, ami nem áll a kenyéradó gazda multi befolyása, irányítása alatt. Itt pedig – látszólag – éppen ez történt!

Miért mondom ezt? Mi köze mindennek az áthallásos, mi több, igencsak beszédes elnevezésekhez, például az informatikai, vagy éppen a szórakoztatóipari szektorban?

A tudatipar egyik új zászlóshajója a Netflix nevű, ún. streaming-szolgáltató.

„A streaming (vagy magyarul streamelés) olyan adatátviteli megoldás, aminél egy médiatartalmat (például filmet vagy zenét) anélkül is elkezdhet valaki lejátszani, hogy teljesen letöltené azt.

Ha például szeretnél megnézni egy másfél órás filmet, akkor hagyományos letöltés esetén először meg kell várnod, amíg az egész filmet letölti a géped az internetről, és csak utána kezdheted el nézni. Streaming esetén a letöltés elkezdésével azonnal elkezdheted nézni a filmet, miközben folyamatosan töltődik le a hátralevő része.

Népszerű film streaming szolgáltató például a Netflix, Amazon Prime vagy a Hulu, népszerű zene streaming szolgáltató például a Spotify vagy a YouTube music.

A technika lehetővé teszi élő videóközvetítések létrehozását (például a YouTube-on vagy a Facebook-on) is, ahol a hagyományos, előre történő letöltés kivitelezhetetlen lenne.

A kifejezés az angol stream (=folyam) szóból ered, ami az adatok folyamatos továbbítására utal.”

Forrás: https://lexiq.hu/streaming

A világháló és az adatátviteli sebesség ugrásszerű fejlődésével már a világjárványnak „elkeresztelt” Covid-mizéria előtt is nagy jövőt jósoltak ezeknek az ún- streaming-szolgáltatóknak. A definícióból azonnal kiderül, hogy miért.

A „streaming” ugyanaz az a szórakoztatásban, mint a személygépkocsi – leánykori nevén: az autó – a közlekedésben.

A közösségi közlekedés (leánykori nevén: a tömegközlekedés – Ugye érezzük a finom társadalmi érzékenyítés apró rezdüléseit?), tehát a másokkal (általában vadidegenekkel) együtt, egy azonos járműben történő utazás legnagyobb hátránya, hogy kivétel nélkül minden esetben helyhez és időhöz kötött. A fixen telepített megállók, vagy állomások jelentik a helyhez kötöttséget. Minden olyan esetben, amikor az úti célod éppen nem esik egybe valamelyik fixen telepített megállóval vagy állomással, ez a közlekedési forma nem képes téged ajtótól ajtóig elszállítani. Szükséges még valamilyen másfajta közlekedés – példának okáért a személyautón alapuló taxi szolgáltatás, vagy gyaloglás eszközlésével a lábaid – igénybevétele.

A közösségi közlekedési eszközök másik nagy hátránya az időbeli kötöttség, melyet a menetrend léte jelez a számunkra. Mindkettőhöz, tehát a térbeli és az időbeli kötöttségekhez is alkalmazkodnod kell, ha szeretnéd igénybe venni a szolgáltatást.

Valami hasonlót élhetünk át az informatika, de legfőképpen a szórakoztatás területén is a streaming-szolgáltatókkal. Ez már amolyan félig-meddig átmenet a televíziózás és az internetes videó-csatornák, mint például a világ legnagyobb videó-megosztó csatornája, a YouTube között.

Az első és legfontosabb különbség, hogy nincs szükség külön adathordozóra! (CD, DVD, Blu-ray lemez stb.) Nem kell megvásárolnod! Ez nagyon fontos! Az árképzés úgy van kialakítva, hogy – most már a gazdasági gyarmatokon és perifériákon élők szerény javadalmazásaihoz képest is – különösebb gond és megpróbáltatások nélkül megfizethetők legyenek a munkaerő-haszonállat (népiesen: jószág), vagyis az egyes ember számára is.

Amikor e sorokat írom (2021. január eleji napok), a „Mennyibe kerül a Netflix?” kérdésre a szolgáltató weboldalán a következőket olvashatjuk:

„Nézd a Netflixet okostelefonodon, tableteden, okostévéden, laptopodon, vagy médialejátszódon – mindezt egyetlen havi díjért. A díjcsomagok ára 2 490 Ft és 3 990 Ft között van havonta. Nincsenek további költségek, nincsenek szerződések.”

A hülyének is megéri! Nem igaz? De mennyire, hogy igaz!

A streaming-szolgáltatóknál ugyan még mindig az ő kínálatukból válogatsz, de már egy fokkal szabadabban teheted, hiszen nem vagy időhöz kötve, mint a tévécsatornáknál. Nem kell alkalmazkodnod a műsorrendhez! Ha nem érsz haza időben, nem maradsz le semmiről, hiszen bármikor megnézheted az adott műsort, az adott tartalmat. Nem kell megnézned egyben az egészet, bármikor onnan folytathatod, ahol előző alkalommal abbahagytad.

Egy nagy hátránya azért még mindig van a streaming-szolgáltatóknak például az olyan oldalakkal szemben, mint a YouTube! A világ legnagyobb videó-megosztó oldalára ugyanis a hozzád hasonló, a terminológia szerint „userek” – azaz felhasználók – készítik és töltik fel a tartalmakat, nem pedig egy tartalomkészítésre szakosodott cég. Mindaz, ami átmegy a YouTube szűrőjén, vagy inkább pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy nem kerül oda, hogy esetleg cenzúrázhassák, azt bárki bármikor – akár több részletben is – a bolygó bármely pontján – és ha jól tudom, még a Nemzetközi Űrállomáson is – tetszőleges alkalommal megnézheti, meghallgathatja.

Még ez sem a teljes, abszolút informálódási szabadság, hiszen ide is beépítették a cenzúrát, de működési elvét tekintve (mechanizmusát tekintve már egyáltalán nem!) talán ez a legszabadabb valamennyi változat közül.

Maradjunk még néhány perc erejéig a beszédes, vagy még inkább, a „beszélő” neveknél.

Jómagam is láttam már a Netflix által készített jobbnál jobb alkotásokat, melyekre valóban méltán használható az alkotás kifejezés. A nagy számok törvényéből fakadóan persze olyanokat is, amikre meg nem.

Nos, a NETFLIX névből nagyon könnyen – egy betű elhagyásával – túlontúl könnyen kijön az, hogy NET FIX. Vagyis, hogy rögzítik a hálót, a hálózatot! Még pontosabban a hálózaton keresztül annak használóit. A fegyelmezett figyelmükön keresztül – akárcsak a pók az áldozatait –, odakötik, mit kötik, rögzítik őket a háló(zat) stratégiai fontosságú pontjaihoz.

Azt a folyamatot, amit a tudatipar zászlóshajója Hollywood a tudás-, a gondolat- és véleményformálás terén elkezdett annak idején, a világhálót felhasználva a Netflix és a hozzá hasonló ún. streaming-szolgáltatók járatják most csúcsra. Szándékosan nem azt írtam, hogy fejezik be, mert a dolgok mai állása szerint nagyon úgy tűnik, hogy ezt a folyamatot nem lehet, még pontosabban nem szabad befejezni! Nem szabad, mert ha ez a – nem varázslat, sokkal inkább szemfényvesztés – hirtelen véget érne, akkor az emberiség, mint egy varázsütésre, ahogy megszűnik a szemről a hályog, magához térne, feleszmélne. Rájönne arra, hogy – most már nemcsak a bolondját járatták vele, de sokkal inkább – élőhalottat csináltak belőle.

Saját gondolatok, fantázia, kreativitás, és ezek hiányából fakadóan legfőképpen saját teremtés híján gyakorlatilag mindent elvettek tőle, amiért érdemes élni, nem hagytak számára semmit, aminek értéke van. Csak csupa olyasmit, aminek ára van, az viszont nagyon is van, s őt nem másra tartják, minthogy munkáját és életerejét a haszon érdekébe állítva kifizesse ezt az árat.

Ezért nem írhattam az imént, hogy befejezik, hogy valaha is be fog fejeződni ez a folyamat. Legalábbis addig egészen biztosan nem, amíg Mammon világában, Sárember korában a médiavezérelt tömegember boldog rabszolgaként áldoz a fogyasztás oltárán. Önként és… dalolva már nem, mert arról régen leszokott, leszoktatták. Ma már megelégszik azzal, ha másokat, néhány kiváltságost nézhet, hogyan dalolnak ők. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a mozgásról leszoktattak bennünket, legalábbis a városiasult létformában élőket. Már nem mi mozgunk, nem mi sportolunk, most már csak a csapatunknak szurkolunk, nézzük, ahogy mások, néhány kiváltságos, mindezt megteszi helyettünk.

A Nagy Arc(felismerő) Könyv afféle honosított másolataként „életre hívott” magyar változat kapcsán Illyés Gyula hetven évvel ezelőtti költeményével próbáltam meg szemléltetni, nemcsak azt, hogy az alapművek attól lesznek alapművek, hogy időtlenné válva mindig aktuálisak, de azt is, hogy mennyire könnyű átállítani, átállíttatni a váltókat. Elég egy rossz mozdulat, és a szerelvény garantáltan ki fog siklani, vagy a vakvágány végén az ütközőbakot is átszakítva, nagyon könnyen, a kelleténél sokkal könnyebben a szakadékban találhatja magát.

A Netflix egyik ilyen, azt hiszem, nyugodtan mondhatom, a gyöngyszem kategóriába tartozó…

…és itt van mindjárt az első pont, ahol megakadok. Ha jómagam is az autós műsorok jelenlegi gyakorlatához hasonlóan az ún. szigorúan vett, kétségkívül financiális megközelítés alapján a „termék” megnevezést használom (például: „ebben az új Volkswagen-termékben ülünk”), nos, akkor azt kellene írnom, hogy „a Netflix egyik ilyen, azt hiszem, nyugodtan mondhatom, a gyöngyszem kategóriába tartozó terméke a…”, de sehogy sem visz rá a lélek.

Igen, tudom, ez az egyik alapvető és lényeges különbség köztem és sárember között. Nimród, Hunor és Magyar népeként ez az egyik legalapvetőbb különbség köztünk, aranykori népként a Vaskorban, Sárember korában cefetül szenvedő, magunkat ebben a korban mocsok rosszul érző kevés megmaradt, és a többiek, vagyis szinte mindenki más között.

Talán az lesz a legjobb, ha megmaradunk az eddig megszokott, jól bevált fogalmaknál!

Tehát. A Netflix egyik ilyen, azt hiszem, nyugodtan mondhatom, a gyöngyszem kategóriába tartozó alkotása a „The social dilemma” – Magyar címe: A társadalmi dilemma – című dokumentum filmje.

dilemma (főnév)

  1. Kényszerű, szorult helyzet, amelyben két egyforma értékű, rendszerint kellemetlen lehetőség között kell választani.

A férfi dilemmája a következő volt: vagy hű marad becsületéhez és elveszti az állását, vagy nem tud a lelkiismeretével szembenézni és elfogadja az igazgató feltételeit. A bíró a dilemmát a kapott fenyegetés ellenére hozott szigorú ítélettel döntötte el.

  1. Filozófia: Következtetési módszer, amikor az első tétel feltételesen szétválasztó, azaz kétféle lehetőséget tüntet fel, de mindkét lehetőségből ugyanaz a következmény vonható le.

A filozófus dilemmája csak okoskodásnak bizonyult. A dilemma megoldása nem vezetett közelebb a probléma megoldásához.

Eredet [dilemma < görög: dilemma (kettős feltételezés) < di- (kettő) + lemma (feltételezés) < lambano (felfog, vesz)]

Forrás: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Dilemma

Már a film előzetesét megtekintve is úgy érzi az ember, hogy ezt érdemes megnézni. És valóban. Az előzetesből meg is tudjuk, hogy miért! Vagy talán még pontosabb lenne, hogy kikért!

A mozgóképes kedvcsinálóban többször találkozhatunk kiemelt feliratokkal. Kétségkívül hatáskeltők ezek a feliratok, mindazonáltal nem hagyhatjuk figyelmen kívül őket. Az első:

„THE DARK SIDE OF SOCIAL MEDIA

Nos, ez a szöveg az én szerény angoltudásommal kb. annyit tesz:

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA SÖTÉT OLDALA.

De amiért, pontosabban, akikért érdemes ezt a dokumentumfilmet megnézni, azt a következő, második feliratból tudhatjuk meg:

FROM THE PEOPLE WHO CREATED IT”

Magyarul: AZOKTÓL, AKIK LÉTREHOZTÁK

Ettől hiteles, ettől válik autentikussá ez a dokumentumfilm. Attól, hogy első kézből informálódhatunk, kapunk tájékoztatást arról, hogy mivel is állunk szemben.

Nem tehetek róla, de mint már oly sokszor e könyvsorozat lapjain, ezúttal is Madách Imre – azt hiszem, nyugodtan mondhatom, isteni ihletésű csodája – „Az ember tragédiája” jutott eszembe elsőként. Az Istent túlszárnyalni akaró percemberkének azzal kell szembesülnie, hogy saját „teremtménye” önálló életre kelve szeretne fölibe kerülni és uralkodni akar rajta. Vagyis ugyanazt csinálja vele, mint amit ő akar csinálni a Mindenhatóval! Azaz, istent játszik! Annak idején már a Jurassic World című filmben is láttuk, milyen az, amikor az ember istent akar játszani, és kicsúszik a kezéből a dolgok irányítása. A vég, kivétel nélkül minden alkalommal katasztrofális. Legalábbis ránk, emberekre, ránk, az emberiségre nézve mindenképpen! Nos, ebben a dokumentumfilmben is valami hasonlóval találkozhatunk.

Okos, művelt, az emberi agy- és psziché működésére erőteljesen rágyúró emberek – férfiak és nők – a megszólalók ebben a filmben, csak éppen egyetlen dolgot hagytak ki a számításból, azt az egyetlen dolgot, amivel mindig számolni kell – talán azzal kell(ene) először számolni –, de sosem kiszámolható, a

LÉLEKKEL!

Próbálnák visszazárni Pandora szelencéjét, de mivel túlgondolkodták az Életet, megfeledkeztek arról, amit a legbutább, legegyszerűbb gondolkodású ember is tud, az bizony visszazárhatatlan. Kicsit olyan ez, mint a tubusból kinyomott fogpaszta, amelyiket a több ezer éves rabság után a palackból felelőtlenül kiengedett, és önjáróvá vált dzsinnhez hasonlóan többé már nem lehet oda visszagyömöszölni.

THE TECHNOLOGY THAT CONNECT US

A BENNÜNKET ÖSSZEKÖTŐ TECHNOLÓGIA.

ALSO CONTROLS US

ELLENŐRIZ IS MINKET.

Olvashatjuk a további feliratokon.

A filmben egy helyütt el is hangzik:

„EZ SAKK-MATT AZ EMBERISÉGNEK!”

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

EMLÉKCSINÁLÓK – A könyv (megrendelési oldal)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük