KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kónya-Hamar Sándor: SZENT ISTVÁN KERESZTÉNY ÖRÖKSÉGE

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Király volt és szent lett. Szent lett, mert olyan király volt. Nagy király lett, mert olyan ember volt. Mert olyan pogánynak született, de kereszténnyé lett magyar, ki a kereszttel magyar sorstalanságot, ázsiai sorstalanságot oszlatott el Európában. Aki a kereszténységgel európai sorsot adott a magyarságnak. Ezért 1083-ban Rómában szentté avatták. Ezért 2000-ben a bizánci egyház is szentjei közé fogadta. Tehát erkölcsös életviteléért, keresztény fogantatású uralkodásáért és nemzetközösségét építő törekvéséért.

S közel 1000 évvel a nagy egyházszakadás után, Rómának és Bizáncnak az egyetlen közös szentje, az első keresztény magyar király.

Mert ezerszáz éve Szent István fölismerte: a kereszténység nyelve, értékrendje, szimbólumai s egy ázsiai, pusztai nép erkölcse teheti a magyarságot képessé arra, hogy szembe nézzen legsúlyosabb helyzeti félelmeivel, szenvedéseivel, hogy megőrizze saját folytonosságát, azaz fenntartsa az élők, holtak és megszületendők szövetségét, keresztény közösségét, immár több mint ezerszáz éven át. Így lett túlélő keresztény és történelmi erő a magyarság, ki az egyéni és közösségi szenvedélyeken felülemelkedve, méltó helyet biztosított a jótékonyságnak, az áldozatvállalásnak és tisztaságnak,- melyre a kereszténységnek is, és éppen a Kárpát-medencében éltető szüksége volt.

S hogy miből tanulhatott István király?

Éppen abból a példából, hogy 958-ban Botond buzogányával betörhette Bizánc városkapuját,- betörhette!- de a várost nem foglalhatta el! Csak erővel és bátorságával nem foglalhatta el. Bizánc pedig nem kalandozó-portyázó csapatot küldött Botond hazájába, hanem eszmét és vallást,- keleti hitet. És az erdélyi magyar vezérek föl is vették  azt. Ajtony például, de előtte már Gyula is, István anyai nagyapja. Ajtony jogara alatt a Körösöktől le az Al-Dunáig bizánci szertartás szerint dicsérik és fohászkodnak Istenhez. Igen, akkor már, István trónra kerüléséig, keresztényi értelemben létezik bizánci magyarság és római magyarság. István pedig közösségteremtő felismerésére hallgatva: Res nostra fiat publica!(A mi ügyünk pedig légyen közösségi!), királyi hadvezérét, Csanádot küldi az egyesítő meggyőzésre, szép szóval, vagy ha kell, kíméletlen fegyverrel, s mindez 1008 táján.

Ez is érdekelheti:  Levédia krónikása: Kompromisszumok

Vajon miként alakul a magyarság sorsa, s főként jelleme, erkölcsi világa, ha Ajtony győz Csanád fölött?! Aligha nem, az egész magyar sorsközösség a bizánci rítust követné szokásban, s erkölcsben az lenne a természetes és megszokott, amit ma különösnek és elfogadhatatlannak érzünk és tartunk. Bizánci jellegű lenne a kultúránk, a jogfölfogásunk, a világszemléletünk, és balkáni népnek nevezne és tartana a világ.

Ha pedig Csanád vezérnek, győzelmével nem sikerül egyazon római hitre hoznia Pannónia, Bánság és Erdély magyar népét,- de Ajtonynak és Gyulának is kevésnek bizonyul ereje ahhoz, hogy győzelmet vegyen Szent István nyugati irányzatán, akkor az 1054-es nagy egyházszakadással olyan törés támadt volna a nemzet testén, mely szétmállasztja a magyarság egészét.  És nincs nagyobb szerencsétlenség egy nép számára, mint az, hogy a történelem vak szeszélye éppen hitben, gondolkodásban és erkölcsben szakít szét egy közösséget.

Az akkori „nyugatra tartó” magyarok elfogadtatott és elfogadott életszabálya és törekvése ma is érvényes és az kell, hogy maradjon. Ez Szent István örökségének kötelességértékű figyelmeztetése. Az, hogy a politika, a hatalom tartsa kordában az illúziókat, de ne tiporja el azokat. És ne megbocsáthatatlan reménnyé tegye azt, ami jövőépítő kötelesség és elszántság, és felismerés immár! S az nem más, mint a nemzeti érdek fölismerése és vállalása, pártérdekeken felül, a magyar kormánytól kezdve, minden egyes állampolgárig, a magyar nemzet minden tagjáig, az anyaország határain belül és kívül is!

Ázsiából, Európában ezért vagyunk ma itt,- hazai, itthoni és otthoni ég alatt-, Szent István keresztény örökségében!

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük