KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kónya-Hamar Sándor: Miért sír Mátyás király (szobra)?!

Kónya-Hamar Sándor: Miért sír Mátyás király (szobra)?!

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

„Azt ne hidd, – ó Horatio-,
Hogy mindegy, kivel és hol csatázol!”

Mért, ugyan miért sír(hat) Hollós Mátyás kolozsvári, népeket összefogó és galambokat oltalmazó, érczászlók fölötti daliás időtlensége?

Miért sír(hat) Donatello és Verocchio alkotásainak és Nagy Péter szentpétervári lovasszobrának méltó társa?

Az időszerű és jelképes kérdésnek kronológiai és történelmi háttere van.

Valamikor a múlt század nyolcvanas éveinek közepén, váratlan és nagy tavaszi hóhullások egyik napján, talán éppen vasárnapján, családom Zsuzsannájával és feleségemmel együtt hócsatáztunk a szoborcsoport előtti főtéren, örömben és játékban megelőzve a gyors olvadást is. S közben a reneszánsz királyról mesélgettünk, mígnem Zsuzsannánk kétségbeesett kérdésére, amúgy döbbenten, a kivont kardját balkezével lefogó Mátyás bronzarcára meredtünk mi is: az olvadó hó lüktető erekben eredt a királyszobor arcán alá, akár, ha szemgödréből valóban könnypatak futott volna szájának elszánt szögletébe…!

S a látvány kísértetiesen rögzült, bármikor előhívhatóan.

A kérdés tehát meg-meg ismételhető azóta is: -Miért sír(hat) Mátyás király (szobra)?!

Azért talán, ami szeme láttára Kolozsvárral történik, s népével egyben?  Ki sorsának kábulatában él, de keserűségében is ott a hit és a törvény tudata, miközben úgy néz farkasszemet sorsával, hogy a sorsa hunyorít először? S igényes etikával és sebzett emlékezettel vállal jelent és jövőt, mert reméli, hogy az egyfajta bűnbak-komplexust új sorscsillag új kihívása váltja fel? Örömében tehát? Avagy bánatában? Hiszen a történelmi tapasztalat mennyiben lehetőség? Márpedig a történelmi lehetőség sohasem proklamáció kérdése, hanem nagypolitikai megegyezések és körülmények által segített esély. Csakhogy történelmi tapasztalat tartozéka az is, hogy mindig az áldozat bocsát meg, és soha a tettes. Hiszen a rossz lelkiismeret mindig csak az utóbbié, s megbocsátani számára ezért lehetetlen.

Különben sem a megbocsátás, sem a hála nem történelmi és politikai kategória mifelénk! S a hála is akkor lehetetlen, ha rossz lelkiismerete a hálaadónak is lehet. S akkor kinek a történelmi szerencse, és kinek a balszerencse?! Avagy a hogyan tovább?!

Marad tehát a bármikor előhívható zsuzsannás történelmi kérdés: Miért sír Mátyás király(szobra)?!

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük