KIVONAT AZ ÖMP PROGRAMJÁBÓL: EGY MEGOLDÁS A PÁRTURALOM FELVÁLTÁSÁRA
EGY MEGOLDÁS A PÁRTURALOM FELVÁLTÁSÁRA:
A BECSÜLETSZERZŐDÉS
Az új választójogi törvényt az országgyűlési többségnek (a jelenlegi rend szerint 2/3-os többségnek) kell megalkotnia. A tapasztalat azt tanítja, hogy a képviselők erős tömegnyomás nélkül nem fogják törvénybe iktatni saját visszahívhatóságukat. Ezt a tömegnyomást közvetíthetik a becsületszerződések.
Ennek lényege:
A választópolgárok már egy a jelenlegi törvény alapján szervezett választás előtt az előbbiekben ajánlott módon jelölőbizottságokat alakítanak, amelyek jelöltjeikkel olyan választási szerződést kötnek, amelyet majd az új törvény ír elő. Ebben a szerződésben a jelöltek kötelezik magukat – többek között – az új választási törvény megalkotására, azzal a szankcióval, hogy ha megszegik a szerződést, önként lemondanak mandátumukról. Mivel ezt – az új törvény hatálybalépése előtt – jogilag nem lehet kikényszeríteni, e vállalás betartása a szerződő képviselő becsületén múlik. Mivel azonban nem tételezünk fel eleve minden képviselőt becstelennek, továbbá mivel a jellemgyenge képviselőket is szorítja, hogy szerződésszegésük nyilvánosságra kerülése derékba törheti politikai karrierjüket, várható, hogy ilyen módon megtehetjük ezt a döntő lépést a párturalom megszüntetése felé.
A becsületszerződés teljes szövege itt:
KÉTKAMARÁS ORSZÁGGYŰLÉS
A területi választásokkal létrejött Képviselőház mellett az Országgyűlésnek egy második háza is alakul, a Felsőház, amelyet – jó közelítéssel – a hivatásszervezetek és a társadalmi (civil) szervezetek házának is tekinthetünk. Ez az érdekvédelmi szervezetek, az egyházak, a szakmai (tudományos) testületek és egyesületek, a nemzeti kisebbségek szervezetei küldötteiből, és az államfő által meghívott néhány nagy tekintélyű személyiségből áll. Az európai kultúrkörben kialakult gyakorlatnak megfelelően a végső döntéseket általában a képviselőház hozza, a második kamara feladata a többoldalú megfontolás, újratárgyalás kezdeményezése, az elhamarkodott döntések megelőzése. A társadalom alapvető kérdései tekintetében a két ház együttes döntése szükséges.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Hát ez remek ötlet, és úgy érzem, megvalósitható. Reális, konkrét javaslat. Emelem a kalapomat!
Kérem a hozzászólókat ne okoskodjúk túl a javaslatot, és ne is pesszimistázzúk el. Igyekezzünk tárgyilagosak lenni…
Tetszik, de szerintem, lehet még úgy változtatni rajta, hogy még jobb legyen. Sok ember a becsületszótól úgy érzi majd, megint hülyének akarják nézni. Figyelembe kell venni, hogy a politika lenevelte az embereket attól, hogy a politikát összetévesszék a becsülettel. Nem elvenni kell azért ebből, hanem hozzá tenni, ami növeli a választó bizalmát. Ha a jelölt megkapja a szükséges számú szavazatot, a jelenlegi törvények szerint a visszahívása lehetetlen. Nem lehet várni négy évet, hogy a fickót kirúgják a szavazói a parlamentből.
Javaslatom:
1. Szükség van egy kész programra, amelyet a nyilvánosság elé tár a párt. Ez a lényeg, mert program az ,,árú”, amit a párt elakar adni a választónak. Nem tudom, mit lehet tenni, de a programot be kell jegyeztetni,
2. Szükség van egy munkaszerződésre, amelyben a jelölt felkínálja a szerződésben hivatkozással szereplő programot a választónak.
A szerződés tartalmazza az Alaptörvény B) cikkének (4) pontját:
,,A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”
Az Alaptörvény nem tiltja meg, hogy a választó maga válassza meg a választás módját.
A szerződésnek ki kell mondania, hogy amikor a választások közeledtével az országgyűlés önmagát feloszlatja, a törvényt meghozó intézmény megszűntével, a megszűnt intézmény által hozott törvények érvényessége kizárólag a polgárok akaratán alapulhat csak. Ha nincsen, aki tovább viszi a törvényt, a törvény érvényessége a meghozójával együtt szűnik meg. Azért nem okozott ez a jogi életben fennakadást, mert a nép, mint a törvények átvállalója hivatkozási alap maradt akkor is, amikor az országgyűlés átmenetileg megszűnt létezni. Ezen rövid időszak alatt jogilag támadható minden törvény, amit a választók többsége nem válla fel. Így a választási törvény is!
A szerződés tartalmazza azt is, hogy a korábbi országgyűlés által hozott, és eredeztetője nélkül marad törvények folytonosságát csak a választója felhatalmazásával fogadja el. Ez azt jelenti, a képviselő nem hivatkozhat az Alaptörvény képviselőkre vonatkozó rendelkezéseire akkor, amikor kijelenti, hogy megválasztásával számára a továbbiakban az Alaptörvény rendelkezései az irányadók és a szerződésről nem vesz tudomást.
3. A szerződés munkaadónak a választót, mint az államhatalom egy képviselőjét, munkavállalónak a jelöltet nevezi meg. A választót az Alaptörvény B) cikk (3) (A közhatalom forrása a nép) alapján az állam képviselőjének kel tekinteni a szerződésben, így a képviselő javadalmazását és egyéb munkaszerződésben foglalt pontokat a képviselőkre vonatkozó törvények alapján lehet megnevezni.
4. A képviselő a mentelmi jogát a választójától visszakaphatja, a szavazó beleegyezésével és az által megadott feltételek alapján.
Kiegészítés:
Az két országgyűlés közötti üresjáratban egyedül a köztársasági elnök ,,funkcionál”, mint a köztársaságot képviselő figura. Ám a köztársasági elnököt megválasztó és felhatalmazó országgyűlés feloszlásával a köztársasági elnök elveszíti a felhatalmazását is. Jogilag tehát nem írhat ki új választásokat és nem hívhatja össze az új országgyűlést sem. Az ő kinevezése a kinevezővel együtt megszűnik. Erre kellene az
ÖMP-nek építenie, mert az első lépés a reformok felé lesz láthatóan a legnehezebb. Ezért a leírtakat különösen ajánlom Takács András figyelmébe.